Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Ezeket feltétlenül tudatosítani kellene a gyerekekben

Ezeket feltétlenül tudatosítani kellene a gyerekekben

A dohányzás, az elhízás és a mozgásszegély életmód a legnagyobb népegészségügyi problémák Magyarországon - mondta a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke, aki szerint nagyon hiányzik az iskolákból egy egészségre nevelő program.

Társadalmi szinten jellemző, hogy rohanunk a pénz után, és közben nem marad időnk magunkra. Tóth Kálmán szerint az aktív korú emberek többsége nem fektet hangsúlyt a megelőzésre, hanem csak akkor ijednek meg, amikor már megjelenik a konkrét betegség. Pedig ezeket meg lehetne előzni megfelelő életmóddal és rendszeres szűrésekkel.

Egyre korábban jelennek meg a szív- és érrendszeri betegségek. Már a fiatal korosztály sem tesz annyit az egészségéért?

– Hiányzik az általános iskolákból, de a középiskolákból mindenképpen egy egészségnevelő program. Rá kellene mutatni, hogy ha valaki már korán elkezd dohányozni vagy egészségtelenül táplálkozik és fiatalon túlsúlyos lesz, abból általában egészségtelen életmódú felnőtt és előbb-utóbb érbeteg lesz.

A magyar lakosság az uniós átlaghoz képest jóval többet dohányzik és jóval több alkoholt fogyaszt. De felmérésekből azt is tudjuk, hogy a dohányosok egy része hajlandó lenne leszokni. Kap a lakosság szakmai segítséget az egészségügyben, ha szeretne a káros szenvedélyeitől megszabadulni? 

– Intézményesített szinten már csak akkor foglalkozunk ezekkel a problémákkal, ha már valamilyen esemény bekövetkezett. Az életmód-ambulanciák elsősorban a kardiológiai és a kardiovaszkuláris rehabilitáció részei. A klasszikus egészségmegőrzés és primér prevenció sajnos közel sem működik olyan szinten, mint kellene.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×