Hazai eredetű kanyaró megbetegedés 2002 óta nem fordult elő, és az elmúlt 15 évben behurcolt, illetve behurcolt esettel összefüggő esetből is csak 12-t jelentettek hazánkban. A behurcolt esetek következtében másodlagos megbetegedések ezt megelőzően sem a lakosság, sem az egészségügyi személyzet körében nem alakultak ki.

A romániai kanyarójárvány ismeretében behurcolt kanyaró megbetegedésekre folyamatosan számítani kell. A betegellátás első vonalában dolgozók kockázata, hogy kanyarós beteggel találkozzanak, jelentősen magasabb, mint a népesség többi tagjáé - hívta fel a figyelmet az ÁNTSZ.

A csecsemők és az oltásban nem részesültek a veszélyeztetettebbek

 A kanyaró szempontjából leginkább veszélyeztetettek a 15 hónaposnál fiatalabb, még védőoltásban nem részesült, illetve a betegséget át nem vészelt, oltatlan személyek. Veszélyeztetettek továbbá az immunhiányos betegek, valamint az egészségügyi dolgozók, akik Romániából érkező, potenciálisan kanyarós betegeket látnak el. Az 1969 után, de 1989 előtt születettek között előfordulhat, hogy valaki csak egy oltásban részesült, náluk az immunitás szintje az évek múlásával csökkenni kezdhet. Ilyen esetekben sajnos előfordulhat, hogy oltás ellenére fertőz a kanyaró.

Azokat az egészségügyi dolgozókat, akik 1969 és 1989 között születtek, és akik oltási dokumentációval nem tudják igazolni a két MMR oltás meglétét, a jelenlegi járványügyi helyzetben, a Romániával határos megyékben MMR oltásban szükséges részesíteni.

Azoknak, akik a kanyarófertőzés kockázatnak vannak kitéve, haladéktalanul meg kell bizonyosodniuk arról, hogy két MMR oltásban részesültek-e.

Ha valaki influenzaszerű tüneteket észlel magán, és kiütések jelennek meg a fejen, arcon, azonnal vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával.

Fontos, hogy előzetesen telefonon egyeztessenek időpontot az orvossal, hogy az orvosi vizsgálatra úgy kerülhessen sor, hogy a beteg másokat ne fertőzhessenek meg például a váróteremben.

Zár alatt a makói kórház

 Az egészségügyi személyzet körében kimutatott kanyaró megbetegedések miatt zárlatot rendeltek el a makói kórház fekvőbetegeket ellátó osztályain és sürgősségi részlegein - jelentette be a helyszínen a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának vezetője szombaton.

Bosnyákovits Tünde az intézkedésről tartott rendkívüli sajtótájékoztatón elmondta, hogy

a kórház tíz munkatársánál jelentkeztek kanyaró megbetegedésre utaló tünetek,

közülük ötnél már laboratóriumi vizsgálatok is igazolták a fertőzést.

A szakember az MTI kérdésére elmondta, a kanyarógyanús dolgozók 1975 és 1991 között születtek, de a legfiatalabb munkatársnál nem igazolták még a fertőzést.

Kallai Árpád, a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátóközpont Hódmezővásárhely-Makó főigazgatója közölte,

a zárlat miatt a makói intézményben új betegeket nem tudnak fogadni,

de a már felvett páciensek ellátása garantált. A kórházban ápoltak nem fertőződtek meg.

A központ az országos tisztiorvosi szolgálatnál kezdeményezte a területi ellátási kötelezettség módosítását. Ez alapján a térség Békés megyéhez közeli településein lakó 2800 ember fekvőbeteg és sürgősségi ellátását az orosházi kórház végzi. A Maros-menti települések 13 ezer 800 lakóját a Szegedi Tudományegyetem klinikái látják el, a makóiakat, illetve a szomszédos községekben élőket a hódmezővásárhelyi tagintézménybe szállítják, ez 28 ezer 800 embert érint - tudatta a szakember.

A főigazgató közölte, a zárlattal egy időben látogatási tilalmat is elrendeltek a makói intézményben.

Kallai Árpád elmondta, az érintett egészségügyi dolgozók jól vannak, otthonukban lábadoznak, számukra a fertőzés továbbterjedését megakadályozó magatartási szabályokat írtak elő.

A szakember közölte, a járványügyi szabályoknak megfelelően vizsgálják honnan indult el a fertőzés.

Romániában 2016 eleje óta 3109 kanyarós megbetegedést diagnosztizáltak, a legtöbb esetet a Bánságban észlelték. Krassó-Szörény megyében 726, Arad megyében 617, Temes megyében 568 esetet jegyeztek.