Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

Támogatják a bölcsődei nevelők továbbtanulását

A bölcsődei szakmát népszerűsíti az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A tárca azt szeretné, hogy a középfokú végzettségű kisgyermeknevelők közül minél többen szerezzenek felsőfokú képesítést. Ehhez több egyszerűsítést is bevezetnek.

Novák Katalin, család, ifjúsági és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár szerdai budapesti sajtótájékoztatón kiemelte: a csecsemő- és kisgyermeknevelő szak 2009 óta működik, hat féléves alapképzésként, 12 felsőoktatási intézményben. Tanulmányaikat a hallgatók 97 százaléka államilag finanszírozott képzésben végzi.

Átlagosan 200-an végeztek csecsemő- és kisgyermeknevelőként nappali és levelező szakon az elmúlt három évben. A jelentkezők száma háromszorosára nőtt 2015-hez képest, ami azt jelzi ez a szakma vonzóbb lett a fiatalok, illetve a bölcsődei dolgozók számára.

Rámutatott: minél több bölcsődei kisgyermeknevelő számára szeretnék lehetővé tenni, hogy felsőfokú végzettséget szerezzen.

Kitért arra is: a középfokú végzettségű kisgyermeknevelők béremeléséről múlt héten döntött a kormány, jövőre 1,5 milliárd áll rendelkezésre, ez átlagosan 12 százalékos, bruttó 17 ezer forintos növekedést jelent majd havonta.

Az életpályával januártól a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőknek, szakembereknek - mintegy 900 érintettnek - havi 40-60 ezer forinttal nőtt a bére.

Novák Katalin emlékeztetett arra, hogy a bölcsődei rendszert átalakítják, s négy intézménytípus lesz jövő januártól. 2018. december 31-ig kaptak időt az önkormányzatok, hogy a kötelezettségnek eleget tegyenek.

A kisebb településeken is lesznek bölcsődék, ezt minden olyan településen meg kell szervezni, ahol legalább 40 három év alatti gyermek van, vagy öt olyan gyermek van, akiknek szülei igénylik ezt.

Ezzel párhuzamosan a férőhelyeket folyamatosan bővítették az elmúlt hat évben, és ezt folytatják az elkövetkező időszakban. 100 milliárdot irányoztak elő bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítésére, s a jelenlegi 45 ezer bölcsődei férőhelyet 60 ezerre emelnék az elkövetkező években - mondta.

Palkovics László oktatási államtitkár közölte: a képzéseket szeretnék odavinni, ahol erre fokozott igény van. Példaként Tatát említette, ahol felsőoktatási közösségi képzőközpontban lehet majd a képzést elvégezni, levelező formában, a Nyugat-magyarországi Egyetem közreműködésével.

Megvizsgálják azt is, milyen egyéb képzettséget, gyakorlati tapasztalatot lehet beszámítani, illetve segítenék a nyelvvizsga-követelményeknek való megfelelést.

A korábban érettségizetteket szeretnék támogatni a felvételire való felkészülésben is - jelezte az oktatási államtitkár.

Palkovics László kitért arra is: míg egy főiskolai végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelő korábban 162 ezer forinttal számolhatott, keresete 269 ezerre nőtt január elsejétől az életpálya modellnek köszönhetően. . Egyetemi végzettséggel pedig 201 ezerről 297 ezerre nőtt a bér.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×