Európa századokon át volt a világ vezető politikai és gazdasági hatalma, de mintha elfelejtette volna, minek köszönhette ezt a versenyelőnyét - emlékeztetett a kormányfő, hangsúlyozva: ehhez leginkább a tudomány és politika szövetsége kellett.

Orbán Viktor elmondása szerint a két terület is akkor léphet előre, ha együtt halad, ezért a magyar tudomány jövője, minősége Magyarországon politikai ügy: nem párt-, hanem nemzetpolitikai ügy - hangsúlyozta. Mint emlékeztetett, Magyarország nem rendelkezik nukleáris arzenállal, nagy olajkinccsel, százmilliós népességgel, de sajátos észjárással, komoly tudományos tradícióval igen.

A mai világban késhegyre menő küzdelem zajlik a tudós emberfőkért - hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, aki szerint ma már nemcsak nyugaton, de keleten is olyan kutatási feltételeket teremtettek, amelyek mágnesként vonzzák a tehetséges kutatókat. A magyar kormány és az MTA ebbe a szellemileg alárendelt és kiszolgáltatott helyzetbe nem törődik bele - tette hozzá.

Orbán Viktor köszönetet mondott az akadémiának, amiért meghirdették a Lendület kutatóprogramot, amely 2009-ben 5 kutatócsoporttal és 500 millió forintos támogatással indult, mára pedig a kutatócsoportok száma és a támogatás is megsokszorozódott. Beszámolója szerint a kormány évekkel ezelőtt szövetséget kötött az MTA-val, ennek köszönhető, hogy 9,5 milliárd forint támogatásból felépülhetett a Természettudományi Kutatóközpont új épülete, míg a CERN-Wigner Adatközponthoz 8,5 milliárddal járult hozzá a kormány, a Nemzeti Agykutatási Programra pedig 2014-2017 között 12 milliárdot fordít. Ezen programok mellett a költségvetésből a 2010-es 1 százalékról, 2016-ra 1,4 százalékra nőtt a kutatásra szánt forrás.

Mint felidézte, 2008-ban Magyarország pénzügyileg összeomlott, és - noha mára visszafizette IMF-hiteleit - államadósságát ma is csökkentenie kell. Mindezt figyelembe a kutatástámogatás növekedése elismerésre méltónak mondható - jegyezte meg, hozzátéve: a tudományra fordított összegek jó befektetésnek bizonyultak.

Orbán Viktor közölte: a kormány célja, hogy Magyarország Közép-Európa legversenyképesebb országa legyen, 2020-ig ezért 1200 milliárd forintot terveznek kutatásra, fejlesztésre és innovációra költeni. Ez a támogatás már a GDP 1,8 százalékát jelenti, ami megközelíti az EU 1,9 százalékos átlagát - fűzte hozzá.

A miniszterelnök beszámolt arról, hogy Lovász Lászlóval, az MTA elnökével a közgyűlés megnyitása előtt megegyezetek: a kormány a jövőben is támogatni fogja az akadémia kutatóprogramjait.

Orbán Viktor üdvözölte, hogy az MTA a közeljövőben a víztudomány, az agrárinnováció és a szakmódszertan területén tervez jelentős előrelépéseket tenni, és figyelmeztetett: a következő időszak egyik legnagyobb kihívása a Kárpát-medence számára a klímaváltozás lesz.

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az ünnepi ülésen átadta az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, a Wahrmann Mór-érmet, az Arany János-életműdíjat és az Akadémiai Újságíró Díjat.

A reakciókinetika és a komplexkémia területén végzett hat évtizedes iskolateremtő kutatásaiért, tudományos publicisztikai és tudománytörténeti, valamint kiterjedt tudományszervezői tevékenységéért, magas színvonalú oktató-nevelő munkája elismeréseként Beck Mihály, az MTA rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet. Az életműdíjnak számító rangos kitüntetést az MTA Elnöksége évente egy akadémikusnak adományozza.

Akadémiai Díjban részesült Horváth László Tamás, az MTA doktora, a Szent István Egyetem címzetes egyetemi tanára a nitrogén- és üvegházgáz-körforgalommal kapcsolatos nemzetközi színvonalú kutatásaiért, Karsai Ildikó, az MTA doktora, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont osztályvezetője a növényfejlődés és kalászolási idő genetikai komponenseinek a kalászos gabonafélékben történő tanulmányozásában elért kiemelkedő tudományos tevékenységéért.

Katona István, az MTA doktora, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet osztályvezetője az endokannabinoid jelpálya idegrendszerben való szerveződésének, élettani és kórélettani jelentőségének feltárásában játszott úttörő szerepéért vehette át az Akadémiai Díjat. Kelemen Jánost, az MTA levelező tagját, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Intézet Általános Filozófia Tanszékének professor emeritusát kiemelkedő nyelvfilozófiai kutatásaiért, Dante évszázados irodalmi, filozófiai hatását vizsgáló munkásságáért ismerték el.

Lengyel Imre, az MTA doktora, az SZTE Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára a hazai regionális tudomány elméleti rendszereinek fejlesztéséért, a területi versenyképesség modelljének és módszerének kidolgozásában elért eredményeiért, valamint a regionális gazdaságfejlesztés megalapozására irányuló munkásságáért vehette át az Akadémiai Díjat.

Salma Imre, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kémiai Intézet Analitikai Kémiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára az aeroszol részecskék keletkezésének, légköri kémiai és fizikai folyamatainak, valamint környezeti, éghajlati és egészségügyi hatásainak kutatása során elért tudományos eredményeiért, Simon Károly, az MTA doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar Matematikai Intézet Sztochasztika Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára pedig a geometriai mértékelmélet és a dinamikai rendszerek elméletének határterületein végzett kutatásaiért részesült az elismerésben.

Sperlágh Beáta, az MTA doktora, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese, címzetes egyetemi tanár a purinerg jelátviteli folyamatok tanulmányozásában és új idegrendszeri gyógyszercélpontok azonosításában elért úttörő eredményeiért részesült Akadémiai Díjban.

Tallián Tibort, az MTA doktorát, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének tudományos tanácsadóját, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanárát a 19-20. századi magyar zenetörténet és zenei intézménytörténet, Bartók Béla élete és zenéje, a nemzetközi és magyar opera- és dalműfaj története terén végzett kiemelkedő kutatásaiért tüntette ki az MTA Elnöksége.

Megosztott Akadémiai Díjban részesült Siklér Ferenc, az MTA doktora, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet tudományos osztályvezetője és Veres Gábor, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszékének egyetemi docense, a CERN munkatársa az erős kölcsönhatás, különösen a nehézion-ütközések jellemzőinek kísérleti vizsgálatában elért nemzetközileg is jelentős eredményeikért, kísérleti részecskefizikai eszközök továbbfejlesztéséért.

Ugyancsak megosztott Akadémiai Díjat kapott Szabó László, az MTA doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Műszaki Mechanikai Tanszékének egyetemi tanára és Váradi Károly, az MTA doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Gép- és Terméktervezés Tanszékének egyetemi tanára. Őket a numerikus mechanika területén elért, nemzetközileg is elismert elméleti és gyakorlati eredményeikért, a végeselem-módszer hazai elterjesztése során végzett tevékenységükért jutalmazták.

Az Audi Hungaria Motor Kft. Oktatási és Tudományos Kooperációk szervezeti egységének megteremtéséért és vezetéséért, a vállalat és a Széchenyi István Egyetem közösen alapított tanszékeinek létrehozásában, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel való tudományos-kutatási együttműködés, valamint a Magyar Tudományos Akadémiával kötött együttműködési megállapodás létrejöttében játszott kiemelkedő szerepéért az MTA Vezetői Kollégiuma Wahrmann Mór-érmet adományozott Knáb Erzsébetnek, az Audi Hungaria Motor Kft. személyügyekért felelős ügyvezető igazgatójának.

A jelentős tudományos munkásságú külhoni magyar tudósok elismerésére szolgáló Arany János-életműdíjat Susan Galnak, a University of Chicago antropológia- és nyelvészprofesszorának adományozták 2016-ban. Az antropológiai nyelvészet világhírű, vezető tudósa a nyelvi nacionalizmus, a nyelv és a gender kérdései, valamint a mai Kelet-Közép-Európa és a posztszocializmus politikai változásainak retorikai és szimbolikus aspektusai terén végzett kiemelkedő kutatásaiért kapta.

Az MTA Elnöksége Akadémiai Újságíró Díjban részesítette Kovács Kiss Gyöngyöt, a Korunk folyóirat főszerkesztőjét a tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett eredményes újságírói tevékenysége elismeréseképpen.