eur:
411.2
usd:
392.55
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Országos pártlistás szavazólap mintája a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén 2022. március 3-án. A tanácskozáson az NVB jóváhagyta az országos pártlistás szavazólapok mintáját. Az egyik a magyarországi szavazásra, a másik a levélben szavazásra készült. A szavazólapokon hat pártlista neve szerepel.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Alapjogokért Központ: Orbán Viktor–Márki-Zay Péter 61-26

Az idősoros közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a miniszterelnök népszerűsége nőtt az utóbbi hetekben, míg kihívója stagnál az április 3-i választások előtt. Az IDEA Intézet legfrisebb kutatása szerint pedig 50-43 arányban vezet a Fidesz a biztos szavazók körében.

Orbán Viktor támogatottsága március közepére jelentősen emelkedett: az aktív magyar választók 61 százaléka mondta ugyanis azt, hogy őt szeretné miniszterelnökként látni, Márki-Zay Pétert viszont csak 26 százalékuk – derül ki az Alapjogokért Központ aktuális közvélemény-kutatásából, amely az elmúlt 16 hét adatait összegzi.

Az országosan reprezentatív kutatások 2021 utolsó hat, illetve 2022 első tíz hetében mérték fel azt, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt, illetve Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelöltet az aktív szavazók hány százaléka szeretné kormányfői pozícióban látni. A válaszadók rendre abszolút többséget meghaladó arányban mondták azt, hogy Orbán Viktort szeretnék miniszterelnöknek, a kormányfő népszerűsége ráadásul az ukrán–orosz konfliktus kirobbanását követően ismét erősödni tudott: az őt támogató, aktív választók aránya az utóbbi két hétben 52-ről 61 százalékra emelkedett.

Márki-Zay Péter támogatói köre 2021 novembere óta stagnál: 22-28 százalék mondta azt ugyanis a felmérésekben az elmúlt 16 adatfelvételkor, hogy őt szeretné miniszterelnökként látni – legutóbb 26 százalék. Márki-Zay Pétert a kormánnyal kritikus, önmagukat ellenzékinek mondó válaszadóknak is csak 71 százaléka támogatja, míg Orbán Viktor mellett a kormánnyal szimpatizálók 93 százaléka kiállt.

A baloldali miniszterelnök-jelölt egyik társadalmi csoportban sem vezet: a 18-29 évesek 48 százaléka Orbán Viktort szeretné miniszterelnöknek és csak 34 százalékuk Márki-Zayt. De az ellenzéki listavezető Budapesten sem tud az élre törni: a fővárosiak 45-42 arányban a hivatalban lévő kormányfő pártján állnak, míg a községben élők körében 72-15 ugyanez az arány.

IDEA: 50 százalékon a Fidesz

Az IDEA Intézet 2022. március 2. és március 11. között készített reprezentatív adatfelvétele azt mutatja, hogy az orosz agresszió nyomán kitört háború idején mindkét nagy politikai tömb elkönyvelhetett némi támogatottság-növekedést. A teljes népesség vonatkozásában a Fidesz−KDNP listája 2 (40 százalék), míg az ellenzéké 3 százalékponttal emelkedett (37 százalék). A Mi Hazánk Mozgalom támogatottsága jelenleg 3 százalékpont, a Magyar Kétfarkú Kutya Párté pedig 2, így esélyeik halványabbá váltak a parlamentbe való bejutáshoz.

A választáson legaktívabbnak számító biztos szavazó, pártot választóknál a Fidesz–KDNP és az ellenzék szavazóinak elszántsága között lényeges különbség van, így ebben a szavazói rétegben tovább nőtt, és hibahatáron túli mértékre emelkedett a kormányzópárt előnye. A Fidesz–KDNP támogatottsága 1 százalékponttal emelkedett, és így elérte a kritikus 50 százalékot, miközben az ellenzéké 1 százalékponttal 43 százalékra csökkent. A választáson biztosan részt vevő, listapreferenciával rendelkezők körében nincs más párt, amely elérné a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos támogatottságot.

Az ismeretlen preferenciájúak aránya 23 százalék, ami a legalacsonyabb érték 2019 januárja óta.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×