Infostart.hu
eur:
356.99
usd:
304.32
bux:
135138.83
2026. május 8. péntek Mihály
Thai soldiers stand in row.commando soldiers in camouflage uniforms gun in hand,close up of army and preparation for battle.
Nyitókép: toodtuphoto/Getty Images

Rekordokat döntött a szlovák fegyverexport – csak abban van vita, Ukrajna-e a vevő

Az orosz–ukrán háború kitörése óta tízszeresére nőtt a szlovákiai fegyverexport, amely az ország gazdaságát is jelentősen befolyásolja, és az utóbbi időben komoly politikai vitákat is gerjesztett az Ukrajnának nyújtott katonai támogatások miatt.

A szlovák gazdaság teljesítménye szempontjából is fontos szerepet játszik a fegyverexport, hiszen az ország jelentős eszköz- és muníciógyártó kapacitásokkal rendelkezik. Az elmúlt évben a fegyverexport a GDP csaknem 0,9 százalékát tette ki, ami nem tér el számottevően az Egyesült Államokétól, ahol ugyanez az arány elérte az 1,1 százalékot. Az orosz–ukrán háború kezdete óta Szlovákia a katonai iparágát üzleti alapon továbbra is aktívan működteti, ugyanakkor az exportot nem minősíti katonai segítségnyújtásnak. Ez azt jelenti, hogy bár Szlovákia hivatalosan nem nyújt katonai támogatást Ukrajnának, a fegyverek eladása folytatódik, és ezek a szállítmányok kereskedelmi alapon, pénzért jutnak el a célállomásokra.

A politikai kommunikációban azonban komoly ellentmondások merültek fel. Robert Fico miniszterelnök több alkalommal is kijelentette, hogy Szlovákia nem ad fegyvert Ukrajnának, és sem pénzügyi, sem katonai támogatást nem nyújt a háborúban. A miniszterelnök szerint az ország csak humanitárius segítséget ad az ukránoknak, és a kormányzat politikája világos:

nem kívánják tovább súlyosbítani a háború helyzetét fegyverszállítmányokkal.

A szlovák kormányzat ezt a kommunikációt igyekszik következetesen fenntartani, miközben a fegyverexport továbbra is zajlik.

Robert Kalinák szlovák védelmi miniszter a napokban sajtótájékoztatón reagált a kérdésre, és hangsúlyozta, hogy a GDP növekedése és a fegyverexport emelkedése nem feltétlenül Ukrajna támogatását jelenti. A tárcavezető szerint a szlovák védelmi ipar, amely a háborús régiókba irányuló szállításokkal kapcsolatban korábban is kiemelt szerepet játszott, most is jelentős keresletet tapasztal más országokban is. A miniszter a fegyvergyártást szlovák hagyománynak tekinti, és úgy véli, hogy az exportalapú gazdaság fontos szereplője lehet az ország gazdaságának diverzifikálásában.

Ugyanakkor Robert Kalinák szavai nem mentesek a politikai kétségektől. Azt állította, hogy a ZVS Holding, Szlovákia fő lőszerellátója nem üzletel ukrán partnerekkel, technikailag pedig lehetséges, hogy a fegyverszállítmányok egyes részleteit más közbeiktatott szereplők kezeljék, így hivatalosan nincs közvetlen katonai támogatás Ukrajna felé.

A helyzet bonyolultságát tovább növeli, hogy az exportengedélyek kiadása a gazdasági minisztérium hatáskörébe tartozik, és ezeket az engedélyeket a külügyminisztériummal szoros együttműködésben adják ki. Ezt figyelembe véve egyes politikai elemzők úgy vélik, hogy a fegyverexport folytatásához szükséges hivatalos engedélyeket és a kormány politikai állásfoglalásait egyaránt újra kellene értékelni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.08. péntek, 18:00
Navracsics Tibor
közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Pénzégető csapdába léptünk, csak most jöhet a közbelépés a négy nagytól

Pénzégető csapdába léptünk, csak most jöhet a közbelépés a négy nagytól

A négy meghatározó jegybank – az Európai Központi Bank, a Federal Reserve, a Bank of England és a Bank of Japan – áprilisban ugyan egyaránt változatlanul hagyta az irányadó kamatokat, ám a kamattartás mögött gyökeresen eltérő monetáris politikai helyzetek húzódnak meg – írja májusi elemzésében a BNP Paribas. A bank alapforgatókönyve júniusban három 25 bázispontos kamatemelést tart valószínűnek: az euróövezetben, az Egyesült Királyságban és Japánban, míg a Fed egyelőre külön pályán mozog. Az energiaársokk minden nagy gazdaságot érint, de eltérő dilemmákat okoz: az USA erősebb növekedésből és nettó szénhidrogén-exportőri pozícióból indul, míg az euróövezet, az Egyesült Királyság és Japán érzékenyebb a stagflációs kockázatokra. A júniusi döntéseket az határozhatja meg, hogy az addig érkező adatok mutatnak-e másodkörös inflációs hatásokat, vagyis az energiaársokk szélesebb körű átterjedését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×