100 km/óra reggel 6 és este 7 között, utána 130 – ennyivel lehet hajtani Hollandiában az autópályán. Viszont Hollandia ama országok közé tartozik, ahol irigylésre méltó módon sima az útfelület és nagyítóval kell keresni a kátyúkat.
Die niederländische Regierung plant, die Höchstgeschwindigkeit auf Autobahnen an ausgewählten Strecken wieder auf 130 km/h zu erhöhen ab Mitte 2025.https://t.co/XOlGx1U4PO
— Magnus Michel (@MagnusMichel1) December 27, 2024
Hogy miért nincsenek? A holland hatóságok egyszerű megoldást találtak. Egyrészt, azokat „büntetik”, akik a leginkább felelősek az utak romlásáért.
Az ötlet lényege: minél nehezebb az autó, annál jobban adóztatják.
Azaz, ha valakinek terepjárója van, akkor jóval többet kell kicsengetnie súlyadóra, mint egy kiskocsi gazdájának. A téma a Nagy-Britannia-i utak gyakran siralmas állapota miatt késztette összehasonlításra egy brit lap újságíróját.
Mint Joe Wright a Telegraphban megjegyezte:
egy angliai, benzines Audi Q3-as terepjáró tulajdonosa évi 190 font (229 euro) súlyadót fizet, míg ugyanennek a modellnek a dél-hollandiai gazdája évi 902-t (1088 euro),
azaz több, mint négyszer annyit. Egy méretes Porsche Cayenne után pedig már évi 1465 font, azaz 1768 euro az éves adó.
Ami a hollandoknál árnyalja a képet: ez az egyik olyan ország, ahol nagy népszerűségnek örvendenek az elektromos autók (mivel nagyon sűrű a töltő hálózat). Az elektromos, 0 emissziós kocsikról köztudott, hogy igencsak nehezek.
Taxing cars based on weight is normal in many parts of the world. In the Netherlands, your vehicle registration tax (wegenbelasting) is based on weight & fuel.
— Brian Doucet (@bmdoucet) March 6, 2020
Cost estimates:
Ford F150=EUR1700/yr
Ford F250=EUR2200/yr
Comparison:
VW Golf sportwagon=EUR800/yr
Mazda 3= EUR700/yr https://t.co/LEFoxcxcc6
Holland adatok szerint 2010 és 2021 között évente 24 kilogrammal nőtt meg az országban az átlagos autó tömege.
Az elektromos meghajtású kocsik (EVk)a „nettó zéró kibocsájtás” céljával nem szimpatizáló brit lap szerint több, mint kétszer olyan annyira terhelik meg az aszfaltot, mint a hasonló méretű benzines és dízeles autók, repedéseket és lassan kátyúkat okozva az utakon. (A brit autóklubok viszont vitatták a számokat, azt állítva, hogy a kamionokhoz és buszokhoz képest „minimális” az EV-k okozta kár az utakon).
Hogyan kezelik Hollandiában a nehéz elektromos kocsik kérdését?
Egészen a 2025-ös évig Hollandiában mentességet kaptak a gépjármű- és súlyadó alól az EV-tulajdonosok. Azaz, aki nagy, terepjáró-szerű autót akart, annak megérte elektromos modellbe fektetnie. Az év kezdetétől azonban már ők is fizetnek adót, bár 75%-os kedvezményt kapnak, amit 2030-ra fokozatosan kivezetnek.
Mindez azt jelenti, hogy öt év múlva, a belső égésű motor hajtotta kocsiknál jelentősen nehezebb EV-k – annak ellenére, hogy 0% a kibocsájtásuk – átkerülnek a magasabb súlyadó-kategóriákba.
Hollandia déli részén jelenleg körülbelül 440 euro egy Tesla 3-as modell éves súlyadója. Az évtized végére ugyanezért az autóért, már körülbelül 1670 euró súlyadót kell majd befizetni.
Hogyan tudják így fenntartani a sima aszfaltot?
2019-ben Hollandia a második volt Szingapúr után a Világgazdasági Fórum 141 országot tartalmazó útminőségi listáján. (Magyarország a 69. – lemaradva Tádzsikisztán, Közép-Amerika és még India mögött is, Nagy-Britannia a 37., úgy, hogy megelőzi Namíbia, Azerbajdzsán és Törökország is).
A hollandok egyrészt azért tudják fenntartani a sima útfelületet, mert nagyon odafigyelnek az aszfalt élettartamára (ami náluk az autópályákon 12 év).
Másrészt úgynevezett porózus aszfalttal borítják be az utakat, amely felszívja a vizet és kevesebb zajszennyezést is okoz, mint más európai utak. (Ezzel szemben a brit utakat egy vékony, de a porózus aszfaltnál időtállóban tartott „felületi” burkolat fedi be).
A brit lap megjegyezte, hogy információt kért a hazai Út és Vasút Ügynökségtől, hogy miért jobb Hollandiában az útfelület, de a hivatal „nem tudott teljes körű magyarázatot adni”.
Viszont úgy tűnik, a hollandok számára „nemzeti szintű kérdés” az úthálózat karbantartása:
- a hiba bejelentésének utáni napra a legtöbb úthibát kijavítják,
- aprólékos részletekbe menő az előre tervezés,
- akár 100 méteres útszakaszok esetén is akár 30 évre előre tudják, mi a várható állapot.
Egy holland kutató megjegyezte, hogy a viszonylag kicsi, megelőző javítások jóval olcsóbbak, mint a nagyobb károk kijavítása.
Még a későbbre beütemezett, de a sérültebb szakaszhoz kapcsolódó részeket is felújítják, hogy az utat csak egyszer kelljen lezárni és ezzel minimalizálják a fennakadásokat. Ezzel szemben a briteknél a toldozás-foldozás a bevett gyakorlat.