Infostart.hu
eur:
363.84
usd:
325.13
bux:
146093.45
2026. november 3. kedd Győző
Az orosz védelmi minisztérium 2024. április 4-én közreadott videofelvételéről készített képen ukrajnai bevetésre indul egy közepes hatótávolságú Szu-34-es vadászbombázó egy oroszországi támaszpontról.
Nyitókép: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium

„Masszív nukleáris ellencsapást” gyakoroltak el az orosz erők – videó

Az orosz hadsereg „sikeresen elgyakorolt” egy tömeges nukleáris ellencsapást – közölte az orosz védelmi tárca. A gyakorlat során a földről, a levegőből és a tengerről lőttek ki rakétákat ama doktrína jegyében, hogy bármely támadásra „elsöprő” erővel kell válaszolni.

Egy végtelennek tűnő erdőből kilőtt rakétáról készül felvétel (lásd alább) volt hivatott alátámasztani, hogy Oroszországnak készen állnak az eszközei arra, hogy atomcsapást mérjen ellenségeire.

A védelmi minisztérium által bemutatott rakéta valójában egy 2007-ben titkosan kifejlesztett ballisztikus Jarsz volt, amely négy, különböző célpontokra lecsapó robbanófej hordozására képes. A tesztrakétát a távoli Kamcsatka-félszigeten található Pleszecki támaszpontról lőtték fel.

A minisztérium azt is közölte, hogy atommeghajtású tengeralattjárók ballisztikus rakétákat lőttek ki a Barents-tengerről és a Csendes-óceánról, továbbá Tu–95-ös stratégiai bombázók nagy hatótávolságú cirkálórakéták kilövését gyakorolták el.

Andrej Belouszov védelmi miniszter egy élő közvetítésben jelentette be Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy a gyakorlat során Oroszország „stratégiai csapásmérő erői egy masszív nukleáris csapást szimulálnak, válaszul az ellenség nukleáris támadására”. A minisztérium később közölte, hogy a gyakorlat sikeres volt, az összes rakéta célba ért.

Vlagyimir Putyin, aki az ukrajnai háború idején már többször felhozta az atomfegyver bevetésének lehetőségét, nemrég fokozta a tétet:

Oroszország végső védelmi eszköze az, hogy „elsöprő” nukleáris csapással válaszol, ha megtámadják.

Szeptemberben Putyin az orosz katonai doktrína olyan módosítását javasolta, amely lehetővé tenné, hogy egy atomhatalom által támogatott harmadik ország masszív katonai támadását is nukleáris csapásként kezeljék, amire hasonló választ adnak.

A mostani gyakorlat – hivatalosan – kifejezetten egy atomtámadásra adott választ szimulált.

Atomfegyverzet szakértők szerint azonban a mostani orosz tesztet, amely 10 nappal követi az amerikai Globális Mennydörgés fedőnevű hasonló gyakorlatot, nem kell összekötni a napi politikai megnyilvánulásokkal.

Hans Kristensen, az Amerikai Tudományos Szövetség Nukleáris Információs Projektjének igazgatója szerint „fontos tudni, hogy az ilyen gyakorlatokat hosszú ideje tervezik és nem jelentenek közvetlen reakciót” az ellenfél gyakorlataira.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.03. kedd, 18:00
Horváth Gábor
a Költségvetési Tanács elnöke
„Ne a gondolkodást szervezzük ki az AI-nak, hanem a vitát” − Az ember szerepének munkahelyi újraértelmezése a Portfolio HR-csúcsának programjában

„Ne a gondolkodást szervezzük ki az AI-nak, hanem a vitát” − Az ember szerepének munkahelyi újraértelmezése a Portfolio HR-csúcsának programjában

Az AI nem tesz haszontalanná bennünket, de az sem mindegy, mire használjuk, mondja Kovács Eszter, aki külföldi egyetemekkel együttműködve a kognitív képességeket kutatja. Szerinte a pályakezdői állások nem egyszerűen eltűnnek, hanem egyre több olyan elvárás jelenik meg bennük, amely korábban a vezetői szintre volt jellemző. Ezért felértékelődnek azok a készségek, amelyeket a gép nehezen pótol, például a felelős döntéshozás, az analitikus gondolkodás és a kreatív problémamegoldás. A kutató azt tanácsolja, hogy a rutinfeladatokat bízzuk az AI-ra, a gondolkodást viszont ne, mert amit kiszervezünk, abban könnyen visszafejlődhetünk. Úgy véli, hogy a mindfulness, a meditáció és a viselkedéstudomány ebben fontos ellensúlyt jelenthet. A témáról részletesen is szó lesz a november 17-i Portfolio HR (R)evolution 2026 konferencián, ahol Eszter ugyancsak az előadók között szerepel.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×