Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 19. vasárnap Emma
David Lammy kijelölt brit külügyminiszter távozik a miniszterelnöki rezidenciáról, a Downing Street 10-ből 2024. július 5-én, miután az előző napi brit parlamenti választásokon győztes Munkáspárt vezére lett az új kormányfő.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Brit külügy: ez nem visszatérés a hátsó ajtón az EU-ba

Az új brit munkáspárti kormányt azzal vádolják, hogy fokozatosan „vissza akarja csinálni” a brexitet. A külügyminiszter azonban azt állítja, nagyon távol vannak még a kereskedelmi egyezmény újratárgyalásától is.

Az Egyesült Királyságban hatalomra lépett új munkáspárti kormány ígéretet tett arra, hogy „újraindítja a kapcsolatokat” az Európai Unióval. Mindez nyolc évvel azután hangzott el, hogy a szigetország lakosai kis többséggel, de a kilépésre szavaztak.

Azóta volt pár feszült időszak a felek között amiatt, hogy hogyan ültessék át a gyakorlatba a brexitet, különösen a kereskedelmi és a vámhatárok kérdésében. Rishi Sunak távozott konzervatív kormányfő volt végül az, aki valamiféle egyezségre jutott Brüsszellel arról, hogy az uniós területtel (Írország) határos Észak-Írország más vámszabályok alá essen, mint az ország többi része.

David Lammy új külügyminiszter csütörtök reggel, néhány órával azelőtt, hogy európai vezetők tucatjait – köztük Orbán Viktort – üdvözölte volna egy angliai találkozón, elismerte, hogy

az Egyesült Királyság „a közelében sincs” annak, hogy újratárgyalja az EU-val kötött kereskedelmi megállapodást.

Az Európai Politikai Közösség (EPC) nevű csúcstalálkozóra – amelyet a Londontól száz kilométerre, Oxfordshire megyében emelkedő Blenheim-palotában, Sir Winston Churchill néhai brit kormányfő egykori otthonában rendeztek –, az unió országainak és más, a blokkon kívüli államoknak több mint 40 vezetője kapott meghívót. Az előre beharangozott témák közt az illegális migráció és a biztonság kérdései szerepeltek – jegyezte meg a Politico című portál.

A találkozó előtt néhány nappal megjelent cikkében David Lammy úgy fogalmazott, hogy a brit kormány „mint megbízható partner, megbízható szövetséges és jó szomszéd, újrarendezné a kapcsolatokat Európával”, amire sokan az EPC-t látták tökéletes lehetőségnek.

A tárcavezető később pontosított a BBC-nek: „Természetesen tárgyalásokat kezdünk, de még messze vagyunk attól, hogy tárgyalásokat folytassunk a kereskedelmi megállapodásról; ama papírvékony kereskedelmi megállapodásról, amelyet Boris Johnson kötött”.

Itt megemlítette az állategészségügyi megállapodást, amit szeretnének tető alá hozni, továbbá a képesítések kölcsönös elfogadásáról és az Egyesült Királyság és az EU biztonsági paktumáról szóló alkukat. Utóbbiról azt mondta: az lehetővé tenné, hogy a szigetország „az európai családon belül megvitasson egy sor kérdést”. Két héttel a hivatalba lépés után azonban még nem tartanak ebben a szakaszban – ismerte el.

Lammy többet nem akart elárulni, de

megismételte, hogy az Egyesült Királyság nem fog újra belépni az közös piacba vagy a vámunióba.

Az előző nap – törvénykezési programjában – a munkáspárti kormány utalt az EU-hoz való közeledésre. Egy olyan törvényt készítenek elő, amely felhatalmazná a brit kormányt, hogy beágyazza a brit jogrendbe az új uniós szabályokat és rendeleteket vagy eltérjen azoktól. Ez azonban „nem visszatérés az EU-ba a hátsó ajtón keresztül” – hangoztatta a brit külügyminiszter.

Címlapról ajánljuk

Már fél tucatnál is több önkormányzat mondott nemet a régi kormánynak

Több hazai önkormányzat – köztük Budapest, Ajka, Érd, Kispest, Nagykanizsa, Orosháza, Szentes, Szolnok – megtagadta a szolidaritási hozzájárulás április közepén esedékes részletének befizetését. A városvezetők a döntést a túlzott állami elvonásokkal és a települések működőképességének megőrzésével indokolták.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Magyar Péter kormánya egy csapásra az Erasmus-ügyet is lezárhatja és a forrásokat is kiszabadíthatja

Magyar Péter kormánya egy csapásra az Erasmus-ügyet is lezárhatja és a forrásokat is kiszabadíthatja

Május elején, Magyar Péter kormányának felállásával a kabinet egyszerre két, régóta befagyott uniós vitában érhet el szinte azonnali előrelépést: a „kekva”-modell körüli összeférhetetlenségi csomó gyors oldása egyszerre nyithatja meg újra az Erasmus– és Horizon-hozzáférést, és lendületet adhat a szélesebb uniós forrásalkuknak, köztük a helyreállítási pénzek ügyének is. Az Erasmus-ügyként elhíresült konfliktus különösen beszédes: miközben az Európai Bizottság elvárásai 2023 tavasza óta jóformán paragrafusokra bontva ismertek, az Orbán-kormány érthetetlen módon mégis szembement az EU-val, és a könnyen rendezhető korrekciók helyett elhúzódó politikai-jogi csatába vitte az ügyet. A távozó kabinet makacssága így 2026 tavaszára is nyitva hagyta a vitát, ám épp ez teremti meg a lehetőséget: a kormányváltás után egy gyors, rendszerszintű szabályozási fordulat látványos, napokban mérhető áttörést hozhat Brüsszelnél.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×