Infostart.hu
eur:
364.57
usd:
324.83
bux:
145330.02
2026. november 4. szerda Károly
David Lammy kijelölt brit külügyminiszter távozik a miniszterelnöki rezidenciáról, a Downing Street 10-ből 2024. július 5-én, miután az előző napi brit parlamenti választásokon győztes Munkáspárt vezére lett az új kormányfő.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Brit külügy: ez nem visszatérés a hátsó ajtón az EU-ba

Az új brit munkáspárti kormányt azzal vádolják, hogy fokozatosan „vissza akarja csinálni” a brexitet. A külügyminiszter azonban azt állítja, nagyon távol vannak még a kereskedelmi egyezmény újratárgyalásától is.

Az Egyesült Királyságban hatalomra lépett új munkáspárti kormány ígéretet tett arra, hogy „újraindítja a kapcsolatokat” az Európai Unióval. Mindez nyolc évvel azután hangzott el, hogy a szigetország lakosai kis többséggel, de a kilépésre szavaztak.

Azóta volt pár feszült időszak a felek között amiatt, hogy hogyan ültessék át a gyakorlatba a brexitet, különösen a kereskedelmi és a vámhatárok kérdésében. Rishi Sunak távozott konzervatív kormányfő volt végül az, aki valamiféle egyezségre jutott Brüsszellel arról, hogy az uniós területtel (Írország) határos Észak-Írország más vámszabályok alá essen, mint az ország többi része.

David Lammy új külügyminiszter csütörtök reggel, néhány órával azelőtt, hogy európai vezetők tucatjait – köztük Orbán Viktort – üdvözölte volna egy angliai találkozón, elismerte, hogy

az Egyesült Királyság „a közelében sincs” annak, hogy újratárgyalja az EU-val kötött kereskedelmi megállapodást.

Az Európai Politikai Közösség (EPC) nevű csúcstalálkozóra – amelyet a Londontól száz kilométerre, Oxfordshire megyében emelkedő Blenheim-palotában, Sir Winston Churchill néhai brit kormányfő egykori otthonában rendeztek –, az unió országainak és más, a blokkon kívüli államoknak több mint 40 vezetője kapott meghívót. Az előre beharangozott témák közt az illegális migráció és a biztonság kérdései szerepeltek – jegyezte meg a Politico című portál.

A találkozó előtt néhány nappal megjelent cikkében David Lammy úgy fogalmazott, hogy a brit kormány „mint megbízható partner, megbízható szövetséges és jó szomszéd, újrarendezné a kapcsolatokat Európával”, amire sokan az EPC-t látták tökéletes lehetőségnek.

A tárcavezető később pontosított a BBC-nek: „Természetesen tárgyalásokat kezdünk, de még messze vagyunk attól, hogy tárgyalásokat folytassunk a kereskedelmi megállapodásról; ama papírvékony kereskedelmi megállapodásról, amelyet Boris Johnson kötött”.

Itt megemlítette az állategészségügyi megállapodást, amit szeretnének tető alá hozni, továbbá a képesítések kölcsönös elfogadásáról és az Egyesült Királyság és az EU biztonsági paktumáról szóló alkukat. Utóbbiról azt mondta: az lehetővé tenné, hogy a szigetország „az európai családon belül megvitasson egy sor kérdést”. Két héttel a hivatalba lépés után azonban még nem tartanak ebben a szakaszban – ismerte el.

Lammy többet nem akart elárulni, de

megismételte, hogy az Egyesült Királyság nem fog újra belépni az közös piacba vagy a vámunióba.

Az előző nap – törvénykezési programjában – a munkáspárti kormány utalt az EU-hoz való közeledésre. Egy olyan törvényt készítenek elő, amely felhatalmazná a brit kormányt, hogy beágyazza a brit jogrendbe az új uniós szabályokat és rendeleteket vagy eltérjen azoktól. Ez azonban „nem visszatérés az EU-ba a hátsó ajtón keresztül” – hangoztatta a brit külügyminiszter.

Címlapról ajánljuk

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: zárnak a szavazóhelyiségek, mutatjuk az első eredményeket – Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Amerikai választás 2026: zárnak a szavazóhelyiségek, mutatjuk az első eredményeket – Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Eljött az amerikai félidős választások napja. Az amerikai választók ma az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható a demokrata többség, a kérdés csak az, hogy mekkorára fog nyúlni. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, hogy a demokraták a felsőházi többséget is elhódítsák a republikánusoktól, immár ők a favoritok a szenátusban is. A voksolás lassan a végéhez közelít, az első szavazóhelyiségek magyar idő szerint éjfélkor zártak be Kentuckyban és Indianában. Cikkünk folyamatosan frissül, magyar idő szerint szerda hajnalban pedig élőben közvetítjük, ahogy érkeznek az eredmények az Egyesült Államokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×