Infostart.hu
eur:
379.42
usd:
322.28
bux:
127042.45
2026. február 24. kedd Mátyás
David Lammy kijelölt brit külügyminiszter távozik a miniszterelnöki rezidenciáról, a Downing Street 10-ből 2024. július 5-én, miután az előző napi brit parlamenti választásokon győztes Munkáspárt vezére lett az új kormányfő.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Brit külügy: ez nem visszatérés a hátsó ajtón az EU-ba

Az új brit munkáspárti kormányt azzal vádolják, hogy fokozatosan „vissza akarja csinálni” a brexitet. A külügyminiszter azonban azt állítja, nagyon távol vannak még a kereskedelmi egyezmény újratárgyalásától is.

Az Egyesült Királyságban hatalomra lépett új munkáspárti kormány ígéretet tett arra, hogy „újraindítja a kapcsolatokat” az Európai Unióval. Mindez nyolc évvel azután hangzott el, hogy a szigetország lakosai kis többséggel, de a kilépésre szavaztak.

Azóta volt pár feszült időszak a felek között amiatt, hogy hogyan ültessék át a gyakorlatba a brexitet, különösen a kereskedelmi és a vámhatárok kérdésében. Rishi Sunak távozott konzervatív kormányfő volt végül az, aki valamiféle egyezségre jutott Brüsszellel arról, hogy az uniós területtel (Írország) határos Észak-Írország más vámszabályok alá essen, mint az ország többi része.

David Lammy új külügyminiszter csütörtök reggel, néhány órával azelőtt, hogy európai vezetők tucatjait – köztük Orbán Viktort – üdvözölte volna egy angliai találkozón, elismerte, hogy

az Egyesült Királyság „a közelében sincs” annak, hogy újratárgyalja az EU-val kötött kereskedelmi megállapodást.

Az Európai Politikai Közösség (EPC) nevű csúcstalálkozóra – amelyet a Londontól száz kilométerre, Oxfordshire megyében emelkedő Blenheim-palotában, Sir Winston Churchill néhai brit kormányfő egykori otthonában rendeztek –, az unió országainak és más, a blokkon kívüli államoknak több mint 40 vezetője kapott meghívót. Az előre beharangozott témák közt az illegális migráció és a biztonság kérdései szerepeltek – jegyezte meg a Politico című portál.

A találkozó előtt néhány nappal megjelent cikkében David Lammy úgy fogalmazott, hogy a brit kormány „mint megbízható partner, megbízható szövetséges és jó szomszéd, újrarendezné a kapcsolatokat Európával”, amire sokan az EPC-t látták tökéletes lehetőségnek.

A tárcavezető később pontosított a BBC-nek: „Természetesen tárgyalásokat kezdünk, de még messze vagyunk attól, hogy tárgyalásokat folytassunk a kereskedelmi megállapodásról; ama papírvékony kereskedelmi megállapodásról, amelyet Boris Johnson kötött”.

Itt megemlítette az állategészségügyi megállapodást, amit szeretnének tető alá hozni, továbbá a képesítések kölcsönös elfogadásáról és az Egyesült Királyság és az EU biztonsági paktumáról szóló alkukat. Utóbbiról azt mondta: az lehetővé tenné, hogy a szigetország „az európai családon belül megvitasson egy sor kérdést”. Két héttel a hivatalba lépés után azonban még nem tartanak ebben a szakaszban – ismerte el.

Lammy többet nem akart elárulni, de

megismételte, hogy az Egyesült Királyság nem fog újra belépni az közös piacba vagy a vámunióba.

Az előző nap – törvénykezési programjában – a munkáspárti kormány utalt az EU-hoz való közeledésre. Egy olyan törvényt készítenek elő, amely felhatalmazná a brit kormányt, hogy beágyazza a brit jogrendbe az új uniós szabályokat és rendeleteket vagy eltérjen azoktól. Ez azonban „nem visszatérés az EU-ba a hátsó ajtón keresztül” – hangoztatta a brit külügyminiszter.

Címlapról ajánljuk

Szijjártó Péter: Brüsszel összejátszik Ukrajnával Magyarország és Szlovákia ellenében

Brüsszel összejátszik Kijevvel Magyarország és Szlovákia energiaellátásának veszélyeztetésében, és Kaja Kallas ebben a helyzetben nem a két tagállam mellé áll, hanem magyar és szlovák katonák Ukrajnába küldését szorgalmazza – közölte Szijjártó Péter Brüsszelben.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Alaposan elromlott a hangulat, csúnyán megütötték az amerikai tőzsdéket

Alaposan elromlott a hangulat, csúnyán megütötték az amerikai tőzsdéket

Az európai részvények bizonytalan felütéssel kezdték a hetet, a globális piacok igyekeznek belőni Donald Trump legújabb globális vámintézkedéseinek hatását. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság a Trump-féle „viszonossági” vámok jelentős részét elutasította, azonban az elnök a hétvégén bejelentette, hogy most egy új, egységes, 15%-os globális vámot vezet be a korábbi 10% helyett. Trump a Truth Socialön közzétett bejegyzésében közölte, hogy az új vámok „azonnali hatállyal” lépnek életbe. Eközben továbbra is nyomasztják a piacokat az AI diszruptív hatásaival kapcsolatos félelmek, több részvény is nagyot esett ennek kapcsán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×