Infostart.hu
eur:
354.9
usd:
306.94
bux:
134345.6
2026. június 9. kedd Félix
A brit EU-tagság megszűnését (Brexit) ellenzők tüntetnek a kilépési folyamat leállítását követelve a londoni parlament épületénél 2019. október 17-én. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Boris Johnson brit kormányfő ezen a napon bejelentette, hogy megszületett a megállapodás a felek között az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről. Nagy-Britannia kilépésének jelenleg érvényes határnapja október 31.
Nyitókép: Matt Dunham

A britek jelentős többsége visszatérne az Európai Unióba

A kedden ismertetett legfrissebb felmérés szerint a britek jelentős többsége Nagy-Britannia újbóli EU-csatlakozására szavazna, ha erről ismét népszavazáson lehetne dönteni.

A brit EU-tagságról 2016-ban tartott referendumon országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd a 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett.

A legnagyobb brit közvéleménykutató csoport, a YouGov azonban új, 2032 brit állampolgár bevonásával elvégzett országos reprezentatív felmérésében kimutatta, hogy ha most népszavazást tartanának az EU-csatlakozásról, 59 százalék arra voksolna, hogy Nagy-Britannia lépjen vissza az Európai Unióba, és csak 41 százalék szavazna az újbóli brit EU-tagság ellen.

A válaszadók 55 százaléka hibának nevezte a kilépésről döntő nyolc évvel ezelőtti népszavazás eredményét, 34 százalék vallja továbbra is azt, hogy a referendumon helyes döntés született.

A YouGov olyan formában is feltette a kérdést, hogy ha Nagy-Britannia még az EU tagja lenne és most kellene szavazni a további brit uniós tagságról, a résztvevők miként voksolnának.

A keddi kimutatás szerint a brit választók 62 százaléka ebben az esetben a bennmaradásra, 38 százalékuk a kilépésre szavazna.

A YouGov hangsúlyozza ugyanakkor, hogy jelenleg egyetlen országos brit politikai párt programjában sem szerepel az újbóli népszavazás kiírása Nagy-Britannia EU-tagságáról.

A július 4-én tartott nagy-britanniai parlamenti választásokat az addigi legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt jelentős fölénnyel megnyerte. A Labour azonban már választási programjában leszögezte, hogy kormányra kerülése esetén sem léptetné vissza Nagy-Britanniát az Európai Unióba.

Ezt Sir Keir Starmer miniszterelnök, a párt vezetője is többször hangsúlyozta a választások előtt, azzal az érvvel, hogy a kilépésről 2016-ban népszavazás döntött, és ennek figyelembevételével, a jelenlegi helyzetből kiindulva kell a lehető legjobb kapcsolatrendszert kialakítani az EU-val.

A YouGov kedden ismertetett felmérésében a válaszadók 51 százaléka vélekedett úgy, hogy a választási győzelem önmagában nem is ad felhatalmazást a munkáspárti kormánynak arra, hogy Nagy-Britanniát visszaléptesse az EU-ba.

A Liberális Demokraták - a Konzervatív Párt mögött a második legnagyobb ellenzéki erő - az egyetlen olyan országos brit parlamenti párt, amelynek hosszabb távra szóló célkitűzése az újbóli teljes körű brit EU-tagság.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter viszonválasza: Vitnyéden akart a Fidesz-kormány migránstábort építeni

Magyar Péter viszonválasza: Vitnyéden akart a Fidesz-kormány migránstábort építeni

A kormányfő erről napirend előtti felszólalását követően, az ellenzéki felszólalásokra adott viszonválaszában beszélt, amelyben Gulyás Gergely felé fordulva megerősítette: az emberek az Európai Ügyészséghez csatlakozásra adtak felhatalmazást, valószínűleg azért, mert a Polt Péter-féle fideszes ügyészségből elegük volt.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Debrecen Economic Forum: uniós pénzek, banki finanszírozás és az AI hajthatja Debrecen következő növekedési hullámát

Debrecen Economic Forum: uniós pénzek, banki finanszírozás és az AI hajthatja Debrecen következő növekedési hullámát

Debrecen gazdasági fejlődése új szakaszba léphet: a nagyberuházások után egyre inkább a helyi KKV-k megerősítése, a lakhatási és infrastrukturális kihívások kezelése, valamint a szolgáltató szektor és a technológiai fejlesztések felpörgetése kerülhet a fókuszba – hangzott el a Debrecen Economic Forum előadásain és kerekasztal-beszélgetésein. A szakértők szerint az uniós források és a banki finanszírozás új lendületet adhatnak a beruházásoknak, de a vállalkozásoknak nem érdemes kivárniuk: már most fel kell készülniük a pályázatokra, a piaci alapúbb finanszírozási környezetre, valamint a digitalizáció, az AI és a hatékonyságjavítás kényszerére.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×