Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 9. szombat Gergely
A brit EU-tagság megszűnését (Brexit) ellenzők tüntetnek a kilépési folyamat leállítását követelve a londoni parlament épületénél 2019. október 17-én. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Boris Johnson brit kormányfő ezen a napon bejelentette, hogy megszületett a megállapodás a felek között az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről. Nagy-Britannia kilépésének jelenleg érvényes határnapja október 31.
Nyitókép: Matt Dunham

A britek jelentős többsége visszatérne az Európai Unióba

A kedden ismertetett legfrissebb felmérés szerint a britek jelentős többsége Nagy-Britannia újbóli EU-csatlakozására szavazna, ha erről ismét népszavazáson lehetne dönteni.

A brit EU-tagságról 2016-ban tartott referendumon országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd a 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett.

A legnagyobb brit közvéleménykutató csoport, a YouGov azonban új, 2032 brit állampolgár bevonásával elvégzett országos reprezentatív felmérésében kimutatta, hogy ha most népszavazást tartanának az EU-csatlakozásról, 59 százalék arra voksolna, hogy Nagy-Britannia lépjen vissza az Európai Unióba, és csak 41 százalék szavazna az újbóli brit EU-tagság ellen.

A válaszadók 55 százaléka hibának nevezte a kilépésről döntő nyolc évvel ezelőtti népszavazás eredményét, 34 százalék vallja továbbra is azt, hogy a referendumon helyes döntés született.

A YouGov olyan formában is feltette a kérdést, hogy ha Nagy-Britannia még az EU tagja lenne és most kellene szavazni a további brit uniós tagságról, a résztvevők miként voksolnának.

A keddi kimutatás szerint a brit választók 62 százaléka ebben az esetben a bennmaradásra, 38 százalékuk a kilépésre szavazna.

A YouGov hangsúlyozza ugyanakkor, hogy jelenleg egyetlen országos brit politikai párt programjában sem szerepel az újbóli népszavazás kiírása Nagy-Britannia EU-tagságáról.

A július 4-én tartott nagy-britanniai parlamenti választásokat az addigi legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt jelentős fölénnyel megnyerte. A Labour azonban már választási programjában leszögezte, hogy kormányra kerülése esetén sem léptetné vissza Nagy-Britanniát az Európai Unióba.

Ezt Sir Keir Starmer miniszterelnök, a párt vezetője is többször hangsúlyozta a választások előtt, azzal az érvvel, hogy a kilépésről 2016-ban népszavazás döntött, és ennek figyelembevételével, a jelenlegi helyzetből kiindulva kell a lehető legjobb kapcsolatrendszert kialakítani az EU-val.

A YouGov kedden ismertetett felmérésében a válaszadók 51 százaléka vélekedett úgy, hogy a választási győzelem önmagában nem is ad felhatalmazást a munkáspárti kormánynak arra, hogy Nagy-Britanniát visszaléptesse az EU-ba.

A Liberális Demokraták - a Konzervatív Párt mögött a második legnagyobb ellenzéki erő - az egyetlen olyan országos brit parlamenti párt, amelynek hosszabb távra szóló célkitűzése az újbóli teljes körű brit EU-tagság.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter első beszéde kormányfőként: a hatalom mulandó, döntéseink következményei viszont generációkon át velünk maradnak

Magyar Péter első beszéde kormányfőként: a hatalom mulandó, döntéseink következményei viszont generációkon át velünk maradnak

Az új miniszterelnök vázolta leendő kormánya első intézkedéseit, és ismételten lemondásra szólította fel az államfőt, határidőt is szabott, és részletesen megindokolta, miért. Azt mondta, érti és érzi a felelősségét, nem uralkodni kíván, hanem szolgálni a hazáját. Szembenézésre, igazságtételre és utána megbékélésre van szerinte szükség. Az ellenzéktől azt kérte, vitatkozzon a kormánnyal, legyen a bírálója, de legyen partner is abban, hogy „Magyarország végre tiszta, átlátható, és minden magyar közös országa legyen”. A megalakuló Tisza-kormány ígérete szerint minden magyar kormánya lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Megalakult az új Országgyűlés: Magyar Péter az új miniszterelnök, kedden folytatódik a munka

Megalakult az új Országgyűlés: Magyar Péter az új miniszterelnök, kedden folytatódik a munka

Különleges időpontban, ma várható az új parlament alakuló ülése, ahol az április 12-i választások eredményeként soha nem látott kétharmados többséggel (141 fővel) rendelkezik a Magyar Péter vezette Tisza Párt. Folyamatosan frissülő tudósításunkban a helyszínről jelentkezünk és számolunk be az Országházban és azon kívül zajló eseményekről. Az ülés délelőtti szakaszában a képviselők és miniszterjelöltek többször is nyilatkoztak a sajtónak, ez alapján már most ki lehet jelenteni: nagyon komoly tempójú törvényalkotás fog zajlani a következő hetekben, hónapokban. Egyszerre kell több fajsúlyos kérdésben is döntést hoznia a kormánynak, majd a parlamentnek. Délután már Magyar Péter lehet az ország új miniszterelnöke, aki két beszéddel is készül megválasztása alkalmából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×