Infostart.hu
eur:
364.83
usd:
324.97
bux:
146075.44
2026. november 4. szerda Károly
A brit EU-tagság megszűnését (Brexit) ellenzők tüntetnek a kilépési folyamat leállítását követelve a londoni parlament épületénél 2019. október 17-én. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Boris Johnson brit kormányfő ezen a napon bejelentette, hogy megszületett a megállapodás a felek között az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről. Nagy-Britannia kilépésének jelenleg érvényes határnapja október 31.
Nyitókép: Matt Dunham

A britek jelentős többsége visszatérne az Európai Unióba

A kedden ismertetett legfrissebb felmérés szerint a britek jelentős többsége Nagy-Britannia újbóli EU-csatlakozására szavazna, ha erről ismét népszavazáson lehetne dönteni.

A brit EU-tagságról 2016-ban tartott referendumon országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd a 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett.

A legnagyobb brit közvéleménykutató csoport, a YouGov azonban új, 2032 brit állampolgár bevonásával elvégzett országos reprezentatív felmérésében kimutatta, hogy ha most népszavazást tartanának az EU-csatlakozásról, 59 százalék arra voksolna, hogy Nagy-Britannia lépjen vissza az Európai Unióba, és csak 41 százalék szavazna az újbóli brit EU-tagság ellen.

A válaszadók 55 százaléka hibának nevezte a kilépésről döntő nyolc évvel ezelőtti népszavazás eredményét, 34 százalék vallja továbbra is azt, hogy a referendumon helyes döntés született.

A YouGov olyan formában is feltette a kérdést, hogy ha Nagy-Britannia még az EU tagja lenne és most kellene szavazni a további brit uniós tagságról, a résztvevők miként voksolnának.

A keddi kimutatás szerint a brit választók 62 százaléka ebben az esetben a bennmaradásra, 38 százalékuk a kilépésre szavazna.

A YouGov hangsúlyozza ugyanakkor, hogy jelenleg egyetlen országos brit politikai párt programjában sem szerepel az újbóli népszavazás kiírása Nagy-Britannia EU-tagságáról.

A július 4-én tartott nagy-britanniai parlamenti választásokat az addigi legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt jelentős fölénnyel megnyerte. A Labour azonban már választási programjában leszögezte, hogy kormányra kerülése esetén sem léptetné vissza Nagy-Britanniát az Európai Unióba.

Ezt Sir Keir Starmer miniszterelnök, a párt vezetője is többször hangsúlyozta a választások előtt, azzal az érvvel, hogy a kilépésről 2016-ban népszavazás döntött, és ennek figyelembevételével, a jelenlegi helyzetből kiindulva kell a lehető legjobb kapcsolatrendszert kialakítani az EU-val.

A YouGov kedden ismertetett felmérésében a válaszadók 51 százaléka vélekedett úgy, hogy a választási győzelem önmagában nem is ad felhatalmazást a munkáspárti kormánynak arra, hogy Nagy-Britanniát visszaléptesse az EU-ba.

A Liberális Demokraták - a Konzervatív Párt mögött a második legnagyobb ellenzéki erő - az egyetlen olyan országos brit parlamenti párt, amelynek hosszabb távra szóló célkitűzése az újbóli teljes körű brit EU-tagság.

Címlapról ajánljuk
Nyugdíjguru: csökkenteni lehetne 64 évre a nyugdíjkorhatárt egy átmeneti időre

Nyugdíjguru: csökkenteni lehetne 64 évre a nyugdíjkorhatárt egy átmeneti időre

Farkas András nyugdíjszakértő szerint Magyarországon túlságosan „előre szaladtunk”: miközben felemeltük három évvel a nyugdíjkorhatárt, a várható élettartam csak egy évvel nőtt, ezért egy átmeneti ideig, 2037-ig csökkenteni is lehetne a korhatárt. Utána viszont nagy demográfiai gondok lesznek, 2035-37-től hirtelen sokkal többen mennek nyugdíjba, ezért már most gondolkodni kell az egész nyugdíjrendszer új alapokra helyezésén, mert a mai rendszer, pláne az AI és az átalakuló gazdasági rendszer korában, nem lesz fenntartható.

Félidős választások – Küszöbön Donald Trump rémálma

Négy, korábban republikánus kézben lévő szenátusi mandátumot szereztek meg a demokraták a keddi amerikai félidős választásokon, és több fontos képviselőházi választáson is győztek, így közel kerültek ahhoz, hogy átvegyék az amerikai kongresszus irányítását – jelentette az AP amerikai hírügynökség.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: elképesztően tarolnak a demokraták, történelmi bukás vár Trump pártjára

Amerikai választás 2026: elképesztően tarolnak a demokraták, történelmi bukás vár Trump pártjára

Amerika választ: az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek az Egyesült Államok választópolgárai, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható volt a demokrata többség, és az előrejelzések szerint így is lett. A kérdés már csak az, hogy mekkorára fog nyúlni a demokraták mandátumfölénye. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, most úgy néz ki, a demokraták a szenátusi többséget is megszerezték. A voksolás lassan a végéhez közelít, az első szavazóhelyiségek magyar idő szerint éjfélkor zártak be, azóta pedig megállás nélkül érkeznek az első eredmények. Egyelőre úgy tűnik, egyáltalán nem hazudtak a felmérések, amikor valóságos kék hullámot jeleztek előre, több republikánus fellegvár is demokrata kézre került. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×