Infostart.hu
eur:
385.32
usd:
332.03
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Izraeli tüzérségi egység lövedékei Dél-Izraelben, a Gázai övezet határtérségében 2023. október 26-án. Az előző este az izraeli hadsereg egyik elitegysége harckocsikkal szárazföldi rajtaütést hajtott végre a Gázai övezet északi részén, előkészítendő az övezetet uraló Hamász palesztin iszlamista szervezet elleni katonai fellépés következő szakaszát.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Netanjahu vádja: Washington visszatartja az Izraelnek szánt fegyvereket

Az Egyesült Államok felülvizsgálja az Izraelnek szánt, nagy pusztítást okozó bombák szállítását. Washington attól tart, hogy ezeket sűrűn lakott területek ellen vethetik be. Előzőleg Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta: a szövetséges visszatartja a hadi anyagot.

A Fehér Ház további vonakodása, hogy zöld utat adjon Izraelnek a Gázában folytatott totális háborúhoz, kiváltotta az izraeli miniszterelnök haragját. Benjamin Netanjahu azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy „visszatartja a fegyvert és a lőszert” háborúban álló országától.

A palesztinok támogatói közben azért bírálják Washingtont, mert szerintük asszisztál az elkövetett „népirtáshoz”.

A Fehér Ház középutas politikájára utalva Netanjahu először megköszönte a tavaly október 7-i terrortámadások után kapott amerikai támogatást, hozzátette viszont, hogy „felfoghatatlan, hogy az elmúlt pár hónapban a Biden-kormányzat Izraelnek szánt fegyvereket és lőszert tartott vissza”.

A válasz szerint az amerikai vezetés nem bízik abban, hogy tényleg úgy folytatná a háborút, hogy közben minimálisra szorítja a palesztin polgári áldozatok számát. Antony Blinken külügyminiszter ugyanis azt mondta, hogy Washington „még mindig mérlegeli egy nagy bombákból álló szállítmány elküldését, mert aggódik, hogy sűrűn lakott körzetek ellen vethetnék be őket”.

Blinken korábban arról beszélt, hogy a következő napokban feloldják az összes fegyverszállítási korlátozást Izrael irányában. Joe Biden elnök még májusban figyelmeztette a zsidó államot: leállítják a fegyverszállítást, ha Izrael totális inváziót indít a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah város ellen.

A városban zsúfolódtak össze a Gáza más részeiről odamenekült palesztinok. Izrael szerint viszont ezt kihasználva ott is rejtőzködik a Hamász terrorszervezet fegyveres ereje. Biden figyelmeztetése ellenére az izraeli erők mégis megjelentek a városban, hogy elrabolt túszokat mentsenek ki és a Hamász embereire vadásszanak.

Netanjahu azt mondta, hogy múlt héten „őszinte beszélgetést” folytatott Blinkennel, és hogy a külügyminiszter megnyugtatta: a Fehér Ház mindent megtesz a szállításokat fékező akadályok elmozdítására. Azzal is érvelt, hogy több fegyverrel gyorsabban lezárná a háborút.

Netanjahu végső célja a Hamász felszámolása, a hadsereg szóvivője azonban most nyíltan ellent mondott neki: Daniel Hagari ellentengernagy szerdán egy interjúban azt mondta, „a feladat végrehajtása lehetetlen, és az, hogy a Hamászt eltüntessük, porhintés. A Hamász egy gondolat, egy párt, az emberek szívében van. Aki azt hiszi, fel lehet számolni, az rosszul gondolja” – mondta. A szokatlan bírálatot gyorsan tompította a hadsereg, amikor közölte: „Elkötelezte magát a kormány által megfogalmazott cél elérésében – éjjel és nappal.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×