Egy év alatt csaknem 7500 katonát veszítettek el a brit fegyveres erők – nem háborúban, csak ennyi a távozó és a belépő állomány közötti különbség. A létszám 200 éve nem volt ilyen alacsony, és egyes katonaként is szolgált parlamenti képviselők szerint nem a modernizáció, hanem például a rossz lakhatási körülmények miatt kevesebb a katona.
A brit védelmi minisztérium felmérése szerint az állománynak mindössze 34 százaléka érzi úgy, hogy értékelik, míg 46 százalék elégedetlen elhelyezése színvonalával.
Richard Foord volt őrnagy, ma liberális képviselő szerint az már csak hab a tortán, hogy a hadsereg tiltja a szakáll viseletét. „Ez hogy van? Nehezünkre esik a toborzás, de azt mondjuk, nem léphetsz be, ha szakállad van. Nevetséges” – mondta. „Bírálni a védelmi politikát a partvonalról, na, ez a nevetséges” – válaszolta egy konzervatív forrás az ellenzéki pártnak.
Függetlenül ettől, a The Times című lap elemzése szerint ha folytatódik a trend, akkor az aktív katonák száma a mostani 75 ezerről két éven belül 68 ezerre esik vissza – ez kevesebb, mint az amerikai különleges erők létszáma. Vezető amerikai és európai tábornokok szerint kérdésessé válik, hogy a brit hadsereg a világ vezető fegyveres erői közé sorolható-e.
A félelem az, hogy egy évtizeden belül már csak 52 ezer fő lesz az állomány – azaz annyi ember, amennyi befér a Manchester City stadionjába,
teszi hozzá a Times.
A hadsereg az elmúlt évtized egyetlen éve során sem tudott elég embert verbuválni, de a feladattal megbízott Capita nevű cég újra és újra egymilliárd fontos szerződéseket kap.
Francis Tusa védelmi elemző szerint mélyreható gondok vannak az állománnyal, az infrastruktúrával, a kiképzéssel. Az pedig „porhintés”, hogy a britek 25 ezer fős páncélos hadosztályt tudnának külföldre „átdobni”. Tusa elmondta: az elmúlt két évben több tábornokkal és tengernaggyal beszélt Európa-szerte, és ők aggodalmukat fejezték ki, amiért a valóság nem tükrözi azokat a képességeket, amelyeket az Egyesült Királyság deklarál. „A britek nem tudnak a harctérre küldeni egyetlen dandárt sem, és a felszerelés szétesik” – idézett egy európai NATO-tábornokot.
A The Times szerint az első szintű katonai hatalom magában foglalja a katonai képességek teljes spektrumát, így a nukleáris elrettentő erőt, a világ bármely részére vezényelhető haditengerészetet, hadsereget és légierőt.
Egy vezető amerikai tábornok két éve azt mondta az akkori brit védelmi miniszternek, hogy az ország „épphogy másodszintű” hatalom.
Egyes kormánytagok Rishi Sunak miniszterelnököt hibáztatják, aki „nem folytat külpolitikát és védelmi politikát”. A brit haderőben különösen a haditengerészetet és a tengerészgyalogságot érinti az elvándorlás. Egy év alatt 22 százalékkal esett a leszerződő katonák száma. Minderre csak rátett egy lapáttal, amikor a múlt héten egy közel-keleti kikötőben egy brit hadihajó belefarolt egy másikba. A vörös-tengeri misszióban résztvevő brit HMS Diamond hajót amúgy is az amerikaiak látják el utánpótlással, mert a briteknek nincs kéznél megfelelő ellátóhajó.
Grant Shapps védelmi miniszter azonban igyekezett élét venni a bírálatoknak, és arra próbált utalni egy vasárnapi interjúban, hogy fontosabb a jól kiképzett haderő, mint a nagy létszámú. „Ez nem a létszámról, hanem az ütőképességről és a védelmi rendszerekről szól” – mondta. Inkább arra terelte a figyelmet, hogy milyen nagyszerű, hogy a britek az olaszokkal és a japánokkal szerződést kötöttek „a következő generációs” lopakodó harci gép építésére.
Nagy-Britannia – az Egyesült Államok legszorosabb szövetségeseként – a tervbe vett GDP-arányos 2,5 százalék helyett „kényelmesen 2 százalék fölött” költ védelemre, és növelni fogja az összeget, amikor jobbak lesznek a feltételek. Létszám tekintetében Nagy-Britannia a 25. a globális fegyveres erők rangsorában, viszont a hatodik a katonai kiadások terén.
(A nyitóképen: A brit királyi haditengerészet Diamond nevű rombolójának legénysége Sea Viper típusú rakétákkal hárítja a jemeni húszi lázadók dróntámadását a Vörös-tengeren 2024. január 10-én.)
