eur:
410.89
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Robert Fico szlovák parlamenti képviselő, volt kormányfő, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt elnöke a szlovák parlament ülésén, amelyen a rendőrségi őrizetbe vételéről szóló ügyészségi kérelemről döntenek Pozsonyban 2022. április 28-án. Ficót és kormányának egykori belügyminiszterét, Robert Kalinákot a szlovák rendőrség különleges egysége, a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) többek között bűnszövetkezet létrehozásával és támogatásával, hivatali jogkörrel való visszaéléssel, valamint számos más bűncselekménnyel vádolja. A Fico ellen felhozott vádak még a miniszterelnöki hivatalának idejére nyúlnak vissza.
Nyitókép: MTI/EPA/Jakub Gavlak

Robert Fico: a szlovák államfő kellő felhatalmazás nélkül vesz részt a NATO-csúcstalálkozón

A Smer elnöke azt állítja, Zuzana Čaputová senkivel sem egyeztetett a csúcstalálkozó előtt, megkerülte a pártokat és intézményeket. Vilniusban közben elhangzott, hogy Csehország és Spanyolország is katonákat küld Szlovákiába.

Robert Fico, Szlovákia legerősebb ellenzéki pártja, a Smer elnöke szerint kellő felhatalmazás nélkül vesz részt a vilniusi NATO-csúcson a szlovák államfő. Zuzana Čaputová a bírálatra reagálva közölte, nem néhány nap vagy hét alatt alakították ki azokat az álláspontokat, amelyekkel Szlovákiát képviseli a vilniusi NATO-csúcson, hanem hosszú hónapok megbeszéléseiről van szó az egyes minisztériumokkal, még az előző, illetve a mostani szakértői kormány részéről.

"Minden a hagyományos kormányzati eljárások keretében történt" – szögezte le a szlovák köztársasági elnök. Hozzátette: a NATO-csúcson nem születik döntés Ukrajna NATO-csatlakozásáról, csupán a politikai és gyakorlati együttműködés erősítéséről.

Marián Giba alkotmányjogász, az államfő tanácsadója kifejtette, az alkotmány és a nemzetközi jog szerint is a köztársasági elnök az adott állam és annak szuverenitásának első számú képviselője. Ennek felel meg az állam legmagasabb szintű jogi és politikai képviselete is külföldön, amihez az államfőnek nincs szüksége semmilyen külön felhatalmazásra.

"Tekintettel arra, hogy az államfő egyben a fegyveres erők főparancsnoka is, a NATO pedig nemzetközi katonai-védelmi szövetség, inkább az a kérdés lenne helyénvaló, hogy vajon ki más képviselhetné Szlovákiát a NATO-csúcson, ha nem az államfő"

– tette hozzá Marián Giba. Robert Fico, a Smer elnöke feltette a kérdést, ki garantálja az államfőnek, hogy konkrét formát ölt majd Szlovákiában kormányzati vagy parlamenti szinten az, ahogyan ő a NATO-csúcson szavaz. "Egyáltalán nem tartjuk magunkra nézve kötelezőnek mindazt, amit az államfő a vilniusi csúcson képvisel, mert az ő szubjektív döntéseiről lesz szó, melyekről senkivel sem egyeztetett" – jelentette ki Fico.

A Smer elnöke azt is kifogásolja, hogy a NATO-csúcson meg akarják szabni, hogy a tagállamok kötelesek a GDP-jük minimum 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítani.

Szerinte fontosabb területek is vannak, példaként az egészségügyet említette. Úgy véli, Ukrajna NATO-csatlakozása nem felel meg Szlovákia nemzeti érdekeinek, a régióbeli feszültség növekedésére és a háború veszélyére figyelmeztet. Megismételte, hogy Ukrajnának ütközőzónát kell képeznie Oroszország és a NATO között. Ugyanakkor Robert Fico megerősítette, támogatja Szlovákia NATO-tagságának megőrzését és vállalt kötelezettségeinek teljesítését.

Vilniusban közben elhangzott, hogy Csehország jelentős szerepet fog játszani a NATO-erők szlovákiai bővítésében. Egy vegyes zászlóaljat küld közvetlenül Szlovákia területére. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök pedig a litván fővárosban bejelentette, hogy Spanyolország is Szlovákiába telepít katonákat a NATO keleti szárnyának új védelmi tervének részeként. A katonák számát egyelőre nem pontosította. A NATO keleti szárnyának megerősítése része az új kollektív védelmi terveknek, és az ukrajnai helyzet mellett az egyik fő témája a kétnapos vilniusi csúcstalálkozónak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×