Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök úgy véli, a vilniusi csúcstalálkozón Ukrajna reményt kaphat a NATO tagságra. Az államfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt pénteki pozsonyi látogatása alkalmával emlékeztetett a Bukaresti Kilencek álláspontjára, ezek az országok ugyanis egyetértenek abban, hogy Ukrajna jövője a NATO-ban van.

"Egyetértettünk abban is, hogy meg kell erősíteni a gyakorlati és a politikai kapcsolatokat Ukrajnával, hogy segítsük az országot azon az úton, amely, ha a háború véget ér, és a körülmények ezt lehetővé teszik, az ország NATO-tagságához vezet" – fogalmazott Zuzana Čaputová és hozzátette, a szövetség tagjai már 2008-ban megállapodtak abban, hogy Ukrajnának a NATO-ban a helye. Emlékeztetett Szlovákia kérésére is, például arra, hogy meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát, Szlovákiát is beleértve.

Robert Fico, az ellenzéki Smer elnöke szerint Ukrajna NATO-tagsága ellentétes Szlovákia nemzeti érdekeivel.

Szerinte a független, szuverén Ukrajnának ütközőnek kell lennie a szövetség és Oroszország között. Robert Fico azt feltételezi, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteki szlovákiai látogatása azért történt, hogy támogatókat szerezzen magának a NATO-tagság kivívásához. "Ukrajna nem tagja a NATO-nak. Nagyon fontos, hogy Ukrajna keletről és nyugatról is biztonsági garanciákat kapjon. Nagyon fontos azonban az is, hogy a NATO és Oroszország között legyen valamiféle ütközőzóna. Ennek Ukrajnának kell lennie" – mondta Robert Fico.

Martin Sklenár szerint növelni kell az ország védelmét

Szlovákia védelmi minisztere, Martin Sklenár szerint fegyveres támadás esetén minden tagállamnak tudnia kellene, hogy számíthat a NATO-ra, és hogy a szövetség képes reagálni a támadásra, illetve megvédeni a szövetségesét. A tárcavezető a kedden kezdődő vilniusi NATO-csúcsot megelőzően megjegyezte: ez Szlovákia számára azt is jelenti, hogy fokozatosan emeli az ország területén a külföldi katonák befogadásával kapcsolatos lehetőségeit, hogy a kollektív védelem keretében Szlovákia védelmét is elő lehessen készíteni.

"Ez nem jár azzal, hogy rögtön a csúcstalálkozó után feltétlenül növekedni fog nálunk a katonák száma. Inkább az infrastruktúra és a tartalékok kialakítására, valamint a katonai mobilitásról szóló megállapodásra fogunk összpontosítani" – fogalmazott a Szlovákiát irányító szakértői kormány védelmi minisztere, aki szerint a GDP két százalékának védelmi célokra való felhasználása lesz a minimum a tagállamok számára. "Várhatóan azokban az országokban, amelyekben a védelem területén nagyok az elmaradások – és Szlovákia is ezek közé az államok közé tartozik –, a GDP több mint két százalékát fog kelleni védelemre költeni" – magyarázta Martin Sklenár.