Az Atlanti-óceán felett a Titán batiszkáf után kutató kanadai gépek időszakos dörömbölés hangját rögzítették, azon a környéken, ahol a Titanic roncsához dúsgazdag turistákat szállító jármű eltűnt.

A jelentés szerint minden 30 percben volt hallható a zaj kedden. Mindez egy utolsó reményt ad, hogy még „aktív mentőakció” folyik. Szerda délutáni becslések szerint még 24 órára elegendő oxigén maradt a batiszkáfban.

A BBC idézte Simon Boxallt, a Southampton Egyetem oceánográfustát, aki szerint „mindenki attól félt, hogy a tengeralattjáró felrobbant. Ez a hír valami reményt ad, hogy még mindig mentő- és nem egyszerű felhozatali művelet folyik”.

A kanadaiak jelzései után az amerikai parti őrség távirányítású merülőjárműveket küldött a területre, de az első jelentések szerint „a keresés sikertelen volt, de folytatódik”.

A Titánon az OceanGate Expeditions Stockton Rush nevű céget társalapító brit milliárdos, Hamish Harding utazik, feltételezések szerint a másik alapítóval, Stockton Rush-sal. Társaságukban van Paul-Henri Nargeolet híres francia búvár, valamint Sahzda Davúd pakisztáni üzletember és 19-éves fia, Szulemán.

Az utasok fejenként 250 ezer dollárt fizettek a nyolc órásra tervezett kalandért a „Küklopsz-osztályú” Titánon – amely a besorolást egyetlen ablaka miatt kapta. Az eszközt úgy tervezték, hogy több, mint 10 millió bár nyomást tudjon elviselni.

A jármű vasárnap merült le, hogy körbejárja az 1912-ben elsüllyedt, közel 4000 ezer méter mélyen fekvő Titanic gőzös maradványait, amelynek katasztrófájában több mint 1500 ember halt meg.

Most, ahogy a Titanic utasai, aggasztó módon hasonló helyzettel szembesülhetnek a gazdag turisták – lehet, hogy túl későn érkezik meg a segítség, miközben olyan mélységben ülnek, ahol teljes sötétség uralkodik és 4 Celsius-fok a hőmérséklet.

Közben folyik a spekuláció, hogy mi okozhatta a súlyos incidenst:

• vagy a Titán akkumulátorai mondták fel szolgálatot,
• vagy az elektronika okozott tüzet,
• esetleg beleakadt a Titanic roncsába.

Közben kiderült, hogy egy 2018-as perben kérdések merültek fel a Titán biztonságosságával kapcsolatban. A felperes az OceanGate volt tengeri üzemeltetési igazgatója, David Lochridge volt, aki azt állította: rövid időn belül elbocsájtották, miután megfogalmazta aggályait. Alkalmazója szerint viszont a nem mérnöki végzettségű dolgozó elutasította a főmérnök által bemutatott biztosítékokat, és azzal is megvádolták, hogy bizalmas információt adott ki. Az ügy peren kívüli egyezséggel zárult.

Az is napvilágra került, hogy az ágazat vezetői figyelmeztették az OceanGate-et: „kísérletinek” nevezett hozzáállása „kisebb vagy akár katasztrofális” problémához vezethet.