Mint korábban az Infostarton írtuk, az Egyesült Királyságban megszületett egy kisbaba egy olyan technika segítségével, melyben egészséges női donorok petesejtjeiből származó szöveteket használtak fel létrehozására.
A mitokondriális transzfer nevű eljárás azonban nem valamiféle frankensteini technológia kifejlesztése, ami közelebb visz minket a Szép új világ disztópiájához – amelyben szerkesztett emberi lények töltenek be előre meghatározott szerepeket a társadalomban.
Az technológia abból indul ki, hogy a mitokondriumok "a sejtek erőművei", és csak az anya adja át azokat a gyermeknek. Ha tehát DNS-ükben olyan mutációk jelentkeznek, amelyek az energiaháztartás meghibásodását okozhatják, akkor azt a gyerek is megörökölheti és napokon belül meghalhat. Egyes családok már több csecsemőt vesztettek így el – jegyzi meg a BBC.
A tudósok azt akarták elérni, hogy a hibás mitokondriumokkal rendelkező nők ne örökítsék át betegségüket,
ami gyógyíthatatlan betegségek kialakulásához – például vaksághoz, szívelégtelenséghez, agykárosodáshoz vagy izomsorvadáshoz – vezethet a gyerekben.
Az eljárás eredményeként a petesejtben az anya genomja és a donor, jól működő mitokondriális DNS-e kombinálódik. Az a megállapítás tehát, hogy az embrió három ember DNS-ét tartalmazza, leegyszerűsítve igaz, de a "segítő" nőtől származó rész valójában a DNS egytized százaléka. Azaz, a gyermeknek megmarad a genetikai kapcsolata a anyával.
Kockázat és etikai dilemma
A mitokondriális transzfer kapcsán kutatók megemlítik, hogy bizonyos kockázatok és etikai kérdések felmerülnek. Például:
- a sejtmag DNS-ének manipulálása kárt okozhat a kromoszómákban, ami betegséghez vezethet.
kis mennyiségben a beteg mitokondriális DNS a "hibrid petesejtben" maradhat
- és: esetleg inkompatibilis lehet a donor mitokondriális és az anya sejtmag DNS-e, ami betegséghez vezethet.
Annak ellenére, hogy a brit jog az apát és mitokonriális DNS donorját (azaz az "eredeti" anyát) ismeri el szülőnek, a technológiát etikai okokból bírálták. Bioetikusok felvetették, hogy a módszer igazolható, ha a mitokondriális betegség öröklését akarják megakadályozni. Viszont, a kockázatok nem igazoltak, ha csupán az a cél, hogy ha a szülő biztosítani akarja genetikai kapcsolatát a gyermekkel.
Egyesek például felvetették, hogy
a technikával homoszexuális párok tudnának olyan gyermek szüleivé válni, úgy hogy mindkettőjüknek legyen "genetikai kötődése” az utódhoz.
Ezért a szakértők felhívták a kormányokat, hogy törvényileg szabályozzák, milyen megfontolásból engedélyezhető a mitokondriális transzfer. Az első, ilyen technika nyomán született baba egyébként 2016-ban jött világra az Egyesült Államokban. A születések pontos száma nem ismert, de azt megerősítették, hogy több ilyen csecsemő is született már az Egyesült Királyságban: számuk öt alatt van.
A mitokondriális transzfer lényege, hogy egy egészséges női donortól származó petesejtbe ültetik át az anya petesejtjei sejtmag-DNS-ét. A „cél” petesejtből előtte eltávolítják az ilyen DNS-t. Mindez azt jelenti, hogy a petesejtben az anya genomja és a donor, jól működő mitokondriális DNS-e kombinálódik.