Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nyitókép: Pexels.com

Etikai kérdést, kockázati dilemmát vet fel a több petesejtből létrehozott gyermek születése

Nagy-Britanniában megszületett az első csecsemő, aki nagyon leegyszerűsítve három szülő DNS-ét "tartalmazza". A briteknél 2015 óta legális technika akár azt is lehetővé tehetné, hogy homoszexuális a párok mindkét tagjának DNS-ét hordozza a gyermek.

Mint korábban az Infostarton írtuk, az Egyesült Királyságban megszületett egy kisbaba egy olyan technika segítségével, melyben egészséges női donorok petesejtjeiből származó szöveteket használtak fel létrehozására.

A mitokondriális transzfer nevű eljárás azonban nem valamiféle frankensteini technológia kifejlesztése, ami közelebb visz minket a Szép új világ disztópiájához – amelyben szerkesztett emberi lények töltenek be előre meghatározott szerepeket a társadalomban.

Az technológia abból indul ki, hogy a mitokondriumok "a sejtek erőművei", és csak az anya adja át azokat a gyermeknek. Ha tehát DNS-ükben olyan mutációk jelentkeznek, amelyek az energiaháztartás meghibásodását okozhatják, akkor azt a gyerek is megörökölheti és napokon belül meghalhat. Egyes családok már több csecsemőt vesztettek így el – jegyzi meg a BBC.

A tudósok azt akarták elérni, hogy a hibás mitokondriumokkal rendelkező nők ne örökítsék át betegségüket,

ami gyógyíthatatlan betegségek kialakulásához – például vaksághoz, szívelégtelenséghez, agykárosodáshoz vagy izomsorvadáshoz – vezethet a gyerekben.

Az eljárás eredményeként a petesejtben az anya genomja és a donor, jól működő mitokondriális DNS-e kombinálódik. Az a megállapítás tehát, hogy az embrió három ember DNS-ét tartalmazza, leegyszerűsítve igaz, de a "segítő" nőtől származó rész valójában a DNS egytized százaléka. Azaz, a gyermeknek megmarad a genetikai kapcsolata a anyával.

Kockázat és etikai dilemma

A mitokondriális transzfer kapcsán kutatók megemlítik, hogy bizonyos kockázatok és etikai kérdések felmerülnek. Például:

  • a sejtmag DNS-ének manipulálása kárt okozhat a kromoszómákban, ami betegséghez vezethet.

kis mennyiségben a beteg mitokondriális DNS a "hibrid petesejtben" maradhat

  • és: esetleg inkompatibilis lehet a donor mitokondriális és az anya sejtmag DNS-e, ami betegséghez vezethet.

Annak ellenére, hogy a brit jog az apát és mitokonriális DNS donorját (azaz az "eredeti" anyát) ismeri el szülőnek, a technológiát etikai okokból bírálták. Bioetikusok felvetették, hogy a módszer igazolható, ha a mitokondriális betegség öröklését akarják megakadályozni. Viszont, a kockázatok nem igazoltak, ha csupán az a cél, hogy ha a szülő biztosítani akarja genetikai kapcsolatát a gyermekkel.

Egyesek például felvetették, hogy

a technikával homoszexuális párok tudnának olyan gyermek szüleivé válni, úgy hogy mindkettőjüknek legyen "genetikai kötődése” az utódhoz.

Ezért a szakértők felhívták a kormányokat, hogy törvényileg szabályozzák, milyen megfontolásból engedélyezhető a mitokondriális transzfer. Az első, ilyen technika nyomán született baba egyébként 2016-ban jött világra az Egyesült Államokban. A születések pontos száma nem ismert, de azt megerősítették, hogy több ilyen csecsemő is született már az Egyesült Királyságban: számuk öt alatt van.

A mitokondriális transzfer lényege, hogy egy egészséges női donortól származó petesejtbe ültetik át az anya petesejtjei sejtmag-DNS-ét. A „cél” petesejtből előtte eltávolítják az ilyen DNS-t. Mindez azt jelenti, hogy a petesejtben az anya genomja és a donor, jól működő mitokondriális DNS-e kombinálódik.

A mitokondriális transzfer működése. (Forrás: Yamada, Sato, Ooka et al, 2020.).
A mitokondriális transzfer lényege, hogy egy egészséges női donortól származó petesejtbe ültetik át az anya petesejtjei sejtmag-DNS-ét. A "cél" petesejtből előtte eltávolítják az ilyen DNS-t. A petesejtben így az anya genómja és a donor, jól működő mitokondriális DNS-e kombinálódik. (Forrás: Yamada, Sato, Ooka et al, 2020.)
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×