eur:
409.24
usd:
375.37
bux:
74240.87
2024. november 5. kedd Imre
III. Károly brit király a Nemzetközösség főbiztosainak adott fogadáson a londoni királyi rezidencián, a Buckingham-palotában 2022. szeptember 11-én. Károly édesanyja, II. Erzsébet királynő három nappal korábban, 96 éves korában, uralkodásának 71. évében elhunyt, azóta ő az új uralkodó.
Nyitókép: MTI/AP/PA pool/Victoria Jones

Károly király látogatásának lemondásával kínos helyzetbe került a francia elnök

Jobbról és balról is ömlenek a bírálatok Emmanuel Macron francia elnökre, aki népszerűtlen nyugdíj-reformja miatt példátlan tiltakozási hullámmal néz szembe. És most azért is kap, mert kénytelen volt lemondani Károly, angol király e hétre tervezett vizitjét.

Franciaország forrong, és Károly angol király tervezett franciaországi útjának lemondása az első alkalom 1979 óta, hogy polgári zavargások miatt halasztanak egy állami látogatást.

A gyújtogatásokkal, anarchista és rendőrattakokkal tarkított tüntetések szikrája a népszerűtlen nyugdíjreform volt, illetve az, hogy Macron francia elnök parlamenti szavazás nélkül akarja bevezetni.

A múlt héten egy francia ház falán megjelent a graffiti: „Halál a királyra! Ismeri III. Károly a guillotine-t?” A első „király” szó itt Macronra utalt, akit sokan már-már önkényuralkodónak tartanak. Nem volt világos, hogy kit fenyegetnek a mondat második felével, de a britek viszonylag a helyén kezelték a falfirkát és nem csaptak belőle botrányt.

Korábban a brit uralkodó állami látogatásait csak súlyos betegség vagy olyan hatalmas események miatt mondták le, mint a szeptember 11-i terrortámadások és az iraki háború. A halasztást most Macron kérte, aki tavaly szeptemberben, II. Erzsébet királynő temetésén hívta meg Károlyt.

Az eseménynek nagy jelentőséget tulajdonítottak, mert

ez lett volna III. Károly első hivatalos külföldi látogatása, ráadásul még a koronázása előtt.

Brit kommentátorok szerint az uralkodó ezzel is értésre akarta adni, hogy szeretné az enyhülés útját egyengetni a brexit után Nagy-Britannia és Európa között.

A francia szakszervezetek azonban újabb sztrájkokat és tüntetéseket hirdettek keddre, ami a király állami látogatásának második teljes napja lett volna.

A kiszivárgott hírszerzési feljegyzésekből kiderült, hogy a francia kormányt figyelmeztették: az a tény, hogy Károly számára a versailles-i volt királyi palotában rendeztek volna fogadást, különösen kiélezte a helyzetet – megintcsak amiatt, hogy Marcont rendszeresen abszolút uralkodónak nevezik. Tüntető csoportok közben jelezték, hogy Bordeux-ban készültek akcióra – kihasználta a tervezett királyi látogatás egyik állomásán várható médiafigyelmet.

Macront élesen bírálta volt mentora, Francois Hollande volt szocialista elnök, aki szerint utóda egy sor hibát követett el. Például azt, hogy a keményen dolgozókkal fizetteti meg a nyugdíjreform árát, nem a módosabb rétegekkel.

Közben egyes tüntetőknek nem csak a reformmal van baja: egy víztározó építése ellen tiltakozók és a rendőrök erőszakos összecsapásában egy tüntető válságos állapotban került kórházba, két rendőr súlyosan megsebesült. Párizsban korábban a békés tüntetéseket eltérítő anarchistákkal csaptak össze a rendőrök.

Máshol a jobbára fiatal tüntetők panaszkodtak a tiltakozókat levadászó, BRAV-M karhatalmi motoros rohamegység brutális fellépésére, amire egyre több nyilvánosságra került felvétel is utal.

Címlapról ajánljuk
Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×