Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
III. Károly brit király a Nemzetközösség főbiztosainak adott fogadáson a londoni királyi rezidencián, a Buckingham-palotában 2022. szeptember 11-én. Károly édesanyja, II. Erzsébet királynő három nappal korábban, 96 éves korában, uralkodásának 71. évében elhunyt, azóta ő az új uralkodó.
Nyitókép: MTI/AP/PA pool/Victoria Jones

Károly király látogatásának lemondásával kínos helyzetbe került a francia elnök

Jobbról és balról is ömlenek a bírálatok Emmanuel Macron francia elnökre, aki népszerűtlen nyugdíj-reformja miatt példátlan tiltakozási hullámmal néz szembe. És most azért is kap, mert kénytelen volt lemondani Károly, angol király e hétre tervezett vizitjét.

Franciaország forrong, és Károly angol király tervezett franciaországi útjának lemondása az első alkalom 1979 óta, hogy polgári zavargások miatt halasztanak egy állami látogatást.

A gyújtogatásokkal, anarchista és rendőrattakokkal tarkított tüntetések szikrája a népszerűtlen nyugdíjreform volt, illetve az, hogy Macron francia elnök parlamenti szavazás nélkül akarja bevezetni.

A múlt héten egy francia ház falán megjelent a graffiti: „Halál a királyra! Ismeri III. Károly a guillotine-t?” A első „király” szó itt Macronra utalt, akit sokan már-már önkényuralkodónak tartanak. Nem volt világos, hogy kit fenyegetnek a mondat második felével, de a britek viszonylag a helyén kezelték a falfirkát és nem csaptak belőle botrányt.

Korábban a brit uralkodó állami látogatásait csak súlyos betegség vagy olyan hatalmas események miatt mondták le, mint a szeptember 11-i terrortámadások és az iraki háború. A halasztást most Macron kérte, aki tavaly szeptemberben, II. Erzsébet királynő temetésén hívta meg Károlyt.

Az eseménynek nagy jelentőséget tulajdonítottak, mert

ez lett volna III. Károly első hivatalos külföldi látogatása, ráadásul még a koronázása előtt.

Brit kommentátorok szerint az uralkodó ezzel is értésre akarta adni, hogy szeretné az enyhülés útját egyengetni a brexit után Nagy-Britannia és Európa között.

A francia szakszervezetek azonban újabb sztrájkokat és tüntetéseket hirdettek keddre, ami a király állami látogatásának második teljes napja lett volna.

A kiszivárgott hírszerzési feljegyzésekből kiderült, hogy a francia kormányt figyelmeztették: az a tény, hogy Károly számára a versailles-i volt királyi palotában rendeztek volna fogadást, különösen kiélezte a helyzetet – megintcsak amiatt, hogy Marcont rendszeresen abszolút uralkodónak nevezik. Tüntető csoportok közben jelezték, hogy Bordeux-ban készültek akcióra – kihasználta a tervezett királyi látogatás egyik állomásán várható médiafigyelmet.

Macront élesen bírálta volt mentora, Francois Hollande volt szocialista elnök, aki szerint utóda egy sor hibát követett el. Például azt, hogy a keményen dolgozókkal fizetteti meg a nyugdíjreform árát, nem a módosabb rétegekkel.

Közben egyes tüntetőknek nem csak a reformmal van baja: egy víztározó építése ellen tiltakozók és a rendőrök erőszakos összecsapásában egy tüntető válságos állapotban került kórházba, két rendőr súlyosan megsebesült. Párizsban korábban a békés tüntetéseket eltérítő anarchistákkal csaptak össze a rendőrök.

Máshol a jobbára fiatal tüntetők panaszkodtak a tiltakozókat levadászó, BRAV-M karhatalmi motoros rohamegység brutális fellépésére, amire egyre több nyilvánosságra került felvétel is utal.

Címlapról ajánljuk
Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

2022 és 2024 között csaknem 15 millió külföldi állampolgár lépett be a dél-európai ország területére, de közülük csak 7 millióan telepedtek le ott. A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: a spanyol bevándorlási mintázat egyik sajátossága, hogy a bevándorlók átlagéletkora számottevően magasabb, mint Európa más országaiban, ennek pedig érződik a hatása a munkaerőpiacon is. Dócza Edith Krisztina arról is beszélt, mi vár Magyarországra a migrációs paktum életbelépésével.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×