22 százalékról 27-re nőtt azoknak a szlovákiai háztartásoknak az aránya, melyeknek a havi költségvetéséből csak a legolcsóbb élelmiszerre és ruházatra futja. A történelmi csúcsokat döntögető infláció negatív hatásait már a kiskereskedők is megérzik.

A KRUK pénzügyi tanácsadó vállalat által készített közvélemény-kutatás rámutat, hogy a szlovákiai háztartások alig valamivel több mint a felének,

51 százalékának van megfelelő anyagi háttere az alapvető szükségleteik és komolyabb kiadásaik fedezésére.

Egy évvel ezelőtt ez az arány még jóval magasabb, 66 százalékos volt.

A cég vezérigazgatója, Jaroslava Palendalová mindezt azzal magyarázza, hogy a magas inflációval és az energiaárak jelentős emelkedésével járó kedvezőtlen gazdasági helyzet nemcsak a legszegényebb szlovákiai családokat viseli meg, hanem azokat is, amelyek anyagi helyzetüket jónak, sőt nagyon jónak értékelik.

A legmegfelelőbbnek az informatikai és távközlési szektor alkalmazottai, valamint az oktatásban, a tudományban és a kutatásban dolgozók anyagi helyzetét tartják.

„Különösen az egyetemisták és a 18-24 évesek elégedettek anyagi helyzetükkel, az érettségivel nem rendelkező alapfokú végzettségűek a legkevésbé elégedettek” – tette hozzá a cég vezérigazgatója.

A történelmi csúcsokat döntögető infláció negatív hatásait már a kiskereskedők is megérzik. Az egekbe szökő árak miatt látványosan csökken a lakosság vásárlóereje, egyre többen kénytelenek visszafogni a vásárlásaikat, az üzletek bevételei így még a magasabb árak ellenére is már két hónapja csökkennek. A pozsonyi Új Szó napilap a Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentésére hivatkozva azt írta, hogy

a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben 4,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Jana Morháčová, a statisztikai hivatal szóvivője a lapnak elmondta, hogy „a hosszú évekig tartó növekedési időszak után ez volt a második egymást követő hónap, amikor a kiskereskedők eladásai alacsonyabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában.”

Az elmúlt hónapban a kiskereskedelem kilenc szegmenséből hétben csökkentek a bevételek. A legfontosabb szegmensnek számító

hiper- és szupermarketek bevételei 4 százalékkal csökkentek,

a szaküzletek, például a cipő- és ruhaboltok, valamint a drogériák pedig csaknem 1 százalékos visszaesést könyvelhettek el. A nem bolti értékesítés, amelybe a csomagküldés is beletartozik, nagyjából 10 százalékkal csökkent. A gépjárművek értékesítéséből és javításából származó bevételek szeptemberben ugyan 5,2 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, ez azonban kizárólag az autóeladásokból befolyt nagyobb összegnek köszönhető. A járműjavítás és -karbantartás, valamint az alkatrészek és tartozékok értékesítése az egy évvel korábbihoz képest szintén visszaesett.

A felmérés arra is rámutatott, hogy Szlovákiában az emberek 46 százaléka állítja, hogy vissza kellett fognia a költekezését.

A megkérdezettek több mint 60 százaléka nem étkezik étteremben,

és csak a 43 százaléka engedheti meg magának, hogy szállodában szálljon meg.