eur:
410.85
usd:
391.82
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtóértekezletet tart a védelmi szövetség brüsszeli székházában 2022. október 11-én. A NATO védelmi miniszterei október 12-én kezdenek kétnapos tanácskozást Brüsszelben.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

"Nukleáris hadgyakorlat" - Jens Stoltenberg keményen figyelmeztette Moszkvát

A NATO-országok infrastruktúrája elleni támadás “egységes és határozott választ von maga után” – figyelmeztette a szervezet vezetője Oroszországot.

Egyre nagyobb a feszültség az ukrajnai háború miatt a NATO és Oroszország között. Bár a szervezet még néhány napja is azt közölte, hogy „nem szereplője a háborúnak”, orosz oldalon ennek ellenkezőjét állítják.

Ezután viszont jött a Krími híd robbantása, majd a pusztító orosz válasz, amellyel Vlagyimir Putyin orosz elnök rakétatüzet zúdított több ukrán városra és azok infrastruktúrájára, ismétlődő áramszüneteket okozva például a lengyel határhoz közeli Lembergben.

Minderre válaszul a NATO közölte: ha tagállamai infrastruktúráját éri szabotázs vagy támadás, akkor az a közös védelemről szóló 5. cikkely aktiválásához vezetne, és úgy vennék, támadás érte a szövetség területét.

„Bármely szándékos támadás a szövetségesek kritikus infrastruktúrája ellen egységes és határozott választ vonna maga után”

– mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán, a tagállamok védelmi minisztereinek brüsszeli ülése előtt.

A szabotázsról szóló megjegyzések alapja az a nyugati gyanú – jelenleg spekuláció –, hogy Oroszország rongálhatta meg saját, a Balti-tenger alatt futó gázvezetékeit, az Északi Áramlat 1-et és 2-t, igaz, ezek a háborús szankciók és ellenlépések nyomán nem is szállítottak földgázt Európába.

Jens Stoltenberg azt is közölte, hogy a szövetségesek fokozzák a biztonsági intézkedéseket a potenciális célpontok körül, miután az északnémet vasúti hálózat három órán át nem működött szombaton, mert valakik elvágták a kommunikációs kábeleket.

„Megdupláztuk jelenlétünket a Balti- és Északi-tengeren. Harminc hajónk van ott, amelyeket járőröző repülőgépek és vízalatti képességek támogatnak” – mondta. Minden eddiginél keményebb figyelmeztetésként azt is hozzátette: esetleges kiber- vagy „hibrid támadások” – például szabotázs – elengedő a kollektív védelemről szóló 5. cikkely aktiválásához. Mindez azt jelentené:

bárkit is érne ilyen akció, a többi szövetséges úgy venné, hogy őt támadták meg.

„Nem adjuk fel az előjogot, hogy mi határozzuk meg, meddig terjed a határ, amitől aktiválni lehet az 5. cikkelyt. A döntést a szövetségesek hozzák meg, figyelembe véve a pontos kontextust” – mondta Jens Stoltenberg.

Azt is megerősítette, hogy a szövetség lefolytatja a régóta tervezett

nukleáris hadgyakorlatot

a jövő héten, „Vlagyimir Putyin atomfegyverrel való felelőtlen fenyegetései ellenére”. A hadgyakorlatban 14 NATO-tagállam nukleáris fegyver szállítására alkalmas gépei vesznek részt, de éleslőszer nélkül, körülbelül ezer kilométerre az orosz határtól.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×