eur:
408.02
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtóértekezletet tart a védelmi szövetség brüsszeli székházában 2022. október 11-én. A NATO védelmi miniszterei október 12-én kezdenek kétnapos tanácskozást Brüsszelben.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

"Nukleáris hadgyakorlat" - Jens Stoltenberg keményen figyelmeztette Moszkvát

A NATO-országok infrastruktúrája elleni támadás “egységes és határozott választ von maga után” – figyelmeztette a szervezet vezetője Oroszországot.

Egyre nagyobb a feszültség az ukrajnai háború miatt a NATO és Oroszország között. Bár a szervezet még néhány napja is azt közölte, hogy „nem szereplője a háborúnak”, orosz oldalon ennek ellenkezőjét állítják.

Ezután viszont jött a Krími híd robbantása, majd a pusztító orosz válasz, amellyel Vlagyimir Putyin orosz elnök rakétatüzet zúdított több ukrán városra és azok infrastruktúrájára, ismétlődő áramszüneteket okozva például a lengyel határhoz közeli Lembergben.

Minderre válaszul a NATO közölte: ha tagállamai infrastruktúráját éri szabotázs vagy támadás, akkor az a közös védelemről szóló 5. cikkely aktiválásához vezetne, és úgy vennék, támadás érte a szövetség területét.

„Bármely szándékos támadás a szövetségesek kritikus infrastruktúrája ellen egységes és határozott választ vonna maga után”

– mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán, a tagállamok védelmi minisztereinek brüsszeli ülése előtt.

A szabotázsról szóló megjegyzések alapja az a nyugati gyanú – jelenleg spekuláció –, hogy Oroszország rongálhatta meg saját, a Balti-tenger alatt futó gázvezetékeit, az Északi Áramlat 1-et és 2-t, igaz, ezek a háborús szankciók és ellenlépések nyomán nem is szállítottak földgázt Európába.

Jens Stoltenberg azt is közölte, hogy a szövetségesek fokozzák a biztonsági intézkedéseket a potenciális célpontok körül, miután az északnémet vasúti hálózat három órán át nem működött szombaton, mert valakik elvágták a kommunikációs kábeleket.

„Megdupláztuk jelenlétünket a Balti- és Északi-tengeren. Harminc hajónk van ott, amelyeket járőröző repülőgépek és vízalatti képességek támogatnak” – mondta. Minden eddiginél keményebb figyelmeztetésként azt is hozzátette: esetleges kiber- vagy „hibrid támadások” – például szabotázs – elengedő a kollektív védelemről szóló 5. cikkely aktiválásához. Mindez azt jelentené:

bárkit is érne ilyen akció, a többi szövetséges úgy venné, hogy őt támadták meg.

„Nem adjuk fel az előjogot, hogy mi határozzuk meg, meddig terjed a határ, amitől aktiválni lehet az 5. cikkelyt. A döntést a szövetségesek hozzák meg, figyelembe véve a pontos kontextust” – mondta Jens Stoltenberg.

Azt is megerősítette, hogy a szövetség lefolytatja a régóta tervezett

nukleáris hadgyakorlatot

a jövő héten, „Vlagyimir Putyin atomfegyverrel való felelőtlen fenyegetései ellenére”. A hadgyakorlatban 14 NATO-tagállam nukleáris fegyver szállítására alkalmas gépei vesznek részt, de éleslőszer nélkül, körülbelül ezer kilométerre az orosz határtól.

Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×