Infostart.hu
eur:
365.02
usd:
325.87
bux:
141671
2026. október 10. szombat Gedeon
A 2020. március 9-i felvételen Elon Musk milliárdos üzletember beszél a Satellite telekommunikációs konferencián Washingtonban. Musk 2022. október 4-én bejelentette, hogy mégis megvásárolná a közösségi médiavállalatot az eredeti 44 milliárd dolláros vételáron, ha az eladó eltekint a peres eljárástól. A Tesla és a SpaceX alapító-vezérigazgatója a javaslatát két héttel a per első bírósági tárgyalása előtt tette, amelyet a Twitter az adásvételi szerződés megsértése miatt indított. A befolyásos médiaplatform vezetősége április 25-én egyezett meg Muskkal az adásvételről, az üzletember azonban később elállt vételi szándékától.  MTI/AP/Seth Wenig
Nyitókép: MTI/AP/Susan Walsh/Seth Wenig/Jeff Chiu

Elon Musk beletenyerelt a geopolitikába

Elon Musk tagadta, hogy beszélt volna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háborúról. Előzőleg a milliárdos üzletember vitába keveredett ukrán illetékesekkel, amiért közvéleménykutatást tartott a Twitteren arról: adjon-e Ukrajna területi engedményeket a békéért cserébe.

„Egyszer beszéltem Putyinnal, 18 hónapja. A téma a világűr volt” – írta Elon Musk arra a felvetésre, az orosz elnökkel beszélgetett volna arról, hogyan lehetne véget vetni Moszkva ukrajnai háborújának.

A vádat Ian Bremmer, az Eurázsia Csoport nevű politikai kockázatelemző cég főnöke fogalmazta meg, azt állítva: Musk említette neki az orosz elnökkel folytatott beszélgetést.

Előzőleg Musk azzal kavart vihart, hogy kiposztolt a Twitterre egy kérdőívet arról, hogy az általa megfogalmazott feltételekkel kéne-e véget véget vetni az ukrajnai háborúnak. Musk kérdőíve így szólt:

- Újratartani a választásokat az ENSZ égisze alatt az elcsatolt területeken,
- A Krím hivatalosan orosz marad, ahogy volt 1783 óta (Hruscsov hibás lépéséig),
- Biztosítani a Krím vízellátását,
- Ukrajna független marad.

Minderre a válaszadók 41 százaléka mondott igent és 59 százalék vetette el. Musk itt nem hagyta abba, közölte: az is benne van a pakliban, hogy atomháború tör ki, majd még egy kérdést feltett: a Donbasz és a Krím lakói döntsenek-e arról, melyik országhoz tartoznak? Erre 59 százalék mondott igent és közel 41 százalék nemet. Mindez persze nem reprezentatív, mert nem tudni, hogy a kétmillió szavazóból kik és esetleg több Twitter-fiókkal rendelkezők vagy netes robotok szavaztak-e.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt azonban az Ukrajnát korábban saját műholdas internetes szolgáltatásával támogató Musk annyira felhúzta, hogy saját kérdőívet tett ki: „Önöknek melyik Elon Musk tetszik, amelyik Oroszország oldalán áll, vagy amelyik Ukrajna oldalán áll? A válaszolók 79 százaléka az ukránbarát Muskra szavazott.

Andrij Melnik, Ukrajnának a háború során elhíresült németországi nagykövete káromkodva küldte melegebb égtájra a Tesla-alapító milliárdost, mire egy kommentelő felvetette: őt miért nem függeszti fel a Twitter (amit valószínűleg Musk sem támogatna, mert ha sikerülne megvásárolnia a platformot, akkor még Donald Trumpot is visszaengedné rá).

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszer úgy fogalmazott, hogy azok, akik „azt ajánlják, hogy Ukrajna adja fel a népét és földjeit, hagyjanak fel a »béke« szó használatával, mert az egy olyan eufémizmus, amivel elfogadnák, hogy Oroszország további ukránokat öljön és erőszakoljon meg.

Nem meglepő módon a Kreml üdvözölte Musk felvetéseit.

A világ leggazdagabb embere a héten a Tajvan körüli geopolitikai feszültséghez is hozzászólt. Ebben az esetben azt a nehezen értelmezhető ötletet vetette fel, hogy a sziget Kína „különleges közigazgatási térsége” lehetne – Hongkonghoz hasonlóan.

Musk érdekelt a Kínával való jóviszonyban, mivel egy nagy gyára van Sanghajban. Ezt említette meg Szu Ceng-csang tajvani miniszterelnök, aki hozzátette: egy üzletember egyik nap ezt mondhatja, másik nap mást, és Musk nem sokat tud Tajvanról és kínai-tajvani viszonyról. Az alkalmi politizálás ellenére nem tűnik úgy, hogy Musk nagyon komolyan venné saját Twitter fiókját, amelyen „parfüm-kereskedőnek” titulálja magát és különböző mémeket posztol.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: ezer sebből vérzik az egészségügy, de most van remény

Szakértő: ezer sebből vérzik az egészségügy, de most van remény

Elindul a betegelégedettségi platform, ahol a beteg vagy hozzátartozója visszajelzést tud adni az ellátás minőségéről – jelentette be Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egy szakmai konferencián Budapesten. Az InfoRádióban nyilatkozó Rékassy Balázs háziorvos, egészségügyi szakmenedzser szerint több sebből vérzik a magyar egészségügy: a kórházak nagy része lepusztult, a szakdolgozók alulfinanszírozottak, orvosok és ápolók hiányoznak a rendszerből.

Karácsony Gergely: a jó egyezség mindig azon alapszik, hogy mind a két fél egy kicsit csalódott

A kormánnyal kötött 120 milliárd forintos támogatásról, a központosított budapesti parkolás előnyeiről, a kerületi polgármesterek elégedetlenségéről és a kormányzati támogatás nélküli budapesti olimpia esélyeiről is beszélt Karácsony Gergely főpolgármester az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Lezárná Moszkva az irkutszki pestisgyanús ügyet, de a WHO még mindig válaszokat vár

Lezárná Moszkva az irkutszki pestisgyanús ügyet, de a WHO még mindig válaszokat vár

Egy 28 éves laboratóriumi dolgozó halála után továbbra is nyitott kérdéseket vet fel az irkutszki pestisellenes kutatóintézet ügye. Az első beszámolók tüdőpestis-gyanúról szóltak, az orosz hatóságok azonban azt állítják, hogy pestises esetet nem igazoltak, és a járványügyi helyzet nyugodt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint viszont a hiányzó információk miatt teljes kockázatértékelés egyelőre nem készíthető. A Portfolio ezért megnézte, hogyan kezeli most az ügyet az orosz hivatalos kommunikációra támaszkodó regionális sajtó, és mit írnak azok az orosz nyelvű, függetlenebb források, amelyek a helyi bizonytalanságot és információhiányt is bemutatják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×