Infostart.hu
eur:
363.96
usd:
330.99
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a nemzethez intézett televíziós beszédét nézi egy nő Moszkvában 2022. szeptember 21-én. Putyin bejelentette, hogy azonnali hatályú részleges mozgósítást rendel el, amelynek értelmében tartalékban lévő állampolgárokat vonnak hadkötelezettség alá Oroszországban. Szeptember 20-án négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazás megtartását kezdeményezte az Oroszországhoz történő csatlakozásról.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Tudósítónktól - Putyin bejelentése "nyílt nukleáris fenyegetés"

Részleges mozgósítást jelentett be Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajna elleni invázió óta első, az ország lakosságához intézett beszédében. Putyin szerint a Nyugat hegemóniatörekvéseit próbálják így megakadályozni. Közben négy megszállt régióban „elcsatolási népszavazásokat” terveznek tartani.

A tartalékosokat hívják be a Vlagyimir Putyin által aláírt rendelet nyomán – az orosz elnök érvelése szerint azért, hogy megvédjék a hazát, Oroszország biztonságát és területi egységét, valamint „a felszabadított területek” lakosságát. Putyin szerint a „pszeudo-értékeit” hangsúlyozó Nyugat végső soron „szét akarja szakítani és meg akarja semmisíteni Oroszországot, fegyverévé tette a russzofóbiát és szándékosan táplálta az Oroszország elleni gyűlöletet, az ukrán népből pedig ágyútölteléket csinált”.

A döntés értelmében – ahogy fogalmazott – a behívottak az ukrajnai „különleges katonai művelet” tapasztalatait figyelembe véve mindenképp további kiképzést kapnak. Mindezt azután jelentette be, hogy Ukrajna szeptemberi villámhadművelete nyomán – melyben megfutamította az orosz erőket az észak-keleti Harkiv régióból – Oroszországban nyíltan elkezdték bírálni a katonai vezetést, és Putyinon is egyre nagyobb volt a nyomás a teljes mozgósításra.

Putyin még érvként hozta fel, hogy „Oroszországnak nincs erkölcsi joga a hóhér kezére adni” a hozzá közel álló embereket – vagyis a luganszki és donyecki, csak általa elismert „népköztársaságok” lakosait, akik ellen szerinte az ukránok népirtást követtek el.

A Kreml oldalán már megjelent rendelet szerint a katonai szolgálatra behívott állampolgárok a szerződéses katonák státuszát élvezik majd. Halaszthatják a bevonulást azok esetében, akik a katonai-ipari komplexum szervezeteiben dolgoznak. A szerződés értelmében nem lesz elbocsátás a szolgálatból; csak azokat elengedik el, akik egészségügyi okokból, életkoruk vagy bírósági ítélet miatt nem tudják ellátni feladataikat.

Az utóbbi időben a nacionalisták és háborúpárti bloggerek által élesen bírált, Putyin által félretolt Szergej Sojgu védelmi miniszter jelentette be, hogy 300 ezer orosz állampolgárt érint majd a döntés, de azt állította, hogy nem szándékoznak diákokat behívni és nem küldik a már most sorkatonai szolgálatukat teljesítőket a háborús övezetbe. (Ilyet korábban is ígértek, de később kiderült: a hadsereg mégis bevetett sorkatonákat Ukrajnában).

A mozgósításra utalt, hogy egy nappal korábban az Orosz Állami Duma olyan törvényt fogadott el, ami szigorította a háborús katonai szolgálat során kiszabható büntetéseket – például a parancsmegtagadásért, az ellenségnek való megadásért, a fosztogatásért. Aki nem jelenik meg mozgósítás idején a sorozáson, azt 10 év börtönnel lehet például sújtani.

A BBC-nek reggel nyilatkozó Szergej Markov volt orosz parlamenti képviselő, politológus, Vlagyimir Putyin korábbi közeli tanácsadója

nyíltan nukleáris háborúval fenyegette meg a Nyugatot.

Az interjúban dühösen hangoztatta, hogy elsősorban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia felelős a háborúért és háborúzik valójában az ukránok felhasználásával Oroszország ellen.

Közben a két donbászi köztársaság és a háború során elfoglalt Herszon és részben elfoglalt Zaporizsje régió Moszkva-barát vezetői gyors ütemben népszavazást akarnak tartani az Oroszországhoz történő csatlakozásról. A régiók kooptálása után Moszkva azt mondhatja, hogy az azokat visszafoglalni próbáló ukránok már az ő területét támadják, ami eszkalálhatja a háborút.

A témáról szólt bővebben az NKE docense, Kaiser Ferenc is az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az ukrajnai háborúról a közelmúltban Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Mikor tud fordulni a dollár?

Mikor tud fordulni a dollár?

Az elmúlt napokban erősödött a dollár, mivel az amerikai inflációs adat után a piacok szigorúbb kamatpályát kezdtek árazni, és az amerikai részvénypiaci esés is a zöldhasúnak kedvezett. Tegnap még az olaj több mint háromszázalékos esése sem fogta vissza a dollárt. A forint a dollárral szemben gyengült, árfolyama már 331 körül jár. Az euróval szemben viszont stabil maradt, továbbra is a 362 és 368 közötti sávban mozog, jelenleg 364,4 körül áll. A mai napon európai és amerikai konjunktúraadatok érkeznek, miközben a magyar parlament is ülésezik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×