Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
A steaming, glowing mass of smoke stacks and distillation towers connected by conduit and pipe racks towers in the early morning light in front of the Port of Los Angeles.
Nyitókép: Hal Bergman/Getty Images

Olajembargó: a szlovák gazdasági tárca riogatásnak véli a Slovnaft aggodalmát

Az orosz kőolajra vonatkozó európai uniós embargó jövőre ellehetetleníti a pozsonyi Slovnaft olajfinomító exportját, ami a gyártás műszaki minimum alá csökkenéséhez vezet, és a szlovákiai ellátás biztonságát is veszélybe sodorja. A szlovák állam benzin- és gázolajhiány esetén ezek kivételes előállítására kényszerítheti a Slovnaft finomítót. Ilyen esetben azonban a Slovnaft szerint a kormánynak át kell vállalnia a termelés biztonsági garanciáit is.

A Mol-csoporthoz tartozó Slovnaft jelezte, hogy az orosz kőolajra vonatkozó európai uniós szankciók egy nyolchónapos átmeneti időszak leteltével ellehetetlenítik, hogy a pozsonyi olajfinomító folytassa termékeinek kivitelét Csehországba, Ausztriába és Lengyelországba, ahová eddigi gyártásának nagyobb részét exportálta. Hozzáteszik: amennyiben ilyen mértékben vissza kell fogniuk a gyártást, ezzel az a műszaki minimum alá csökken, tekintve, hogy a technológiai megoldások nem teszik lehetővé a gyártókapacitás ilyen kismértékű kihasználását.

Egy ilyen forgatókönyv esetében beavatkozna az állam, és arra kötelezné a Slovnaftot, hogy állítsa elő a szükséges mennyiségű benzint és gázolajat, még abban az esetben is, ha mindez veszteséggel járna a vállalat számára. Karol Galek, a gazdasági minisztérium államtitkára elmondta, hogy valóban felmerült az állam ilyen módon történő beavatkozásának lehetősége, a hiányt viszont az államnak kellene kompenzálnia.

Az olajfinomító erre a felvetésre úgy reagált, hogy tisztában van az állam döntéshozó szerepével, de ha ez valóban megtörténne, akkor az államnak a biztonsági felelősséget is fel kell vállalnia. „Természetesen az állam az erejéből adódóan beleszólhat a gyártásba, de ebben az esetben ki vállalja majd a felelősséget az olajfinomító biztonságos működéséért?” – tette fel a kérdést Anton Molnár, a Slovnaft szóvivője.

A gazdasági minisztériumban most úgy látják, hogy az ilyen szélsőséges közbeavatkozásra végül nem lesz szükség. A Slovnaft kijelentését, mely szerint a szankciók egy nyolchónapos átmeneti időszak leteltével ellehetetlenítik az olajfinomító működését, csak riogatásnak tartja a tárca. A Slovnaft szóvivője szerint azonban 2-4 évbe is beletelhet, míg sikerül az átállás, nem beszélve arról, hogy mindehhez többszáz millió eurós beruházásra van szükség.

A pozsonyi olajfinomító gyártókapacitásai úgy épültek ki, hogy bizonyos termékeikkel nemcsak a szlovákiai, hanem a régió többi országának keresletét is kielégítsék. A vállalat dízelüzemanyag-gyártásának 27 százalékát a cseh, 20 százalékát az osztrák, 8 százalékát a lengyel és 7 százalékát a magyarországi piacon értekesíti. A cég benzingyártásának 23 százaléka a cseh, 19 százaléka a lengyel, 8-8 százaléka pedig az osztrák, illetve a magyarországi piacra kerül.

A Trend című szlovák gazdasági hetilap az Oroszország elleni uniós szankciók következményeként a Slovnaftra váró helyzetről azt írta: ez a szlovák diplomácia felsülését mutatja, és azzal járhat, hogy a termékei kétharmadát külföldön értékesítő olajvállalatnak jövő februártól be kell zárnia. Ez viszont importkényszerrel és azzal járna, hogy tovább drágulnának a lakossági üzemanyagárak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×