A Mol-csoporthoz tartozó Slovnaft jelezte, hogy az orosz kőolajra vonatkozó európai uniós szankciók egy nyolchónapos átmeneti időszak leteltével ellehetetlenítik, hogy a pozsonyi olajfinomító folytassa termékeinek kivitelét Csehországba, Ausztriába és Lengyelországba, ahová eddigi gyártásának nagyobb részét exportálta. Hozzáteszik: amennyiben ilyen mértékben vissza kell fogniuk a gyártást, ezzel az a műszaki minimum alá csökken, tekintve, hogy a technológiai megoldások nem teszik lehetővé a gyártókapacitás ilyen kismértékű kihasználását.

Egy ilyen forgatókönyv esetében beavatkozna az állam, és arra kötelezné a Slovnaftot, hogy állítsa elő a szükséges mennyiségű benzint és gázolajat, még abban az esetben is, ha mindez veszteséggel járna a vállalat számára. Karol Galek, a gazdasági minisztérium államtitkára elmondta, hogy valóban felmerült az állam ilyen módon történő beavatkozásának lehetősége, a hiányt viszont az államnak kellene kompenzálnia.

Az olajfinomító erre a felvetésre úgy reagált, hogy tisztában van az állam döntéshozó szerepével, de ha ez valóban megtörténne, akkor az államnak a biztonsági felelősséget is fel kell vállalnia. „Természetesen az állam az erejéből adódóan beleszólhat a gyártásba, de ebben az esetben ki vállalja majd a felelősséget az olajfinomító biztonságos működéséért?” – tette fel a kérdést Anton Molnár, a Slovnaft szóvivője.

A gazdasági minisztériumban most úgy látják, hogy az ilyen szélsőséges közbeavatkozásra végül nem lesz szükség. A Slovnaft kijelentését, mely szerint a szankciók egy nyolchónapos átmeneti időszak leteltével ellehetetlenítik az olajfinomító működését, csak riogatásnak tartja a tárca. A Slovnaft szóvivője szerint azonban 2-4 évbe is beletelhet, míg sikerül az átállás, nem beszélve arról, hogy mindehhez többszáz millió eurós beruházásra van szükség.

A pozsonyi olajfinomító gyártókapacitásai úgy épültek ki, hogy bizonyos termékeikkel nemcsak a szlovákiai, hanem a régió többi országának keresletét is kielégítsék. A vállalat dízelüzemanyag-gyártásának 27 százalékát a cseh, 20 százalékát az osztrák, 8 százalékát a lengyel és 7 százalékát a magyarországi piacon értekesíti. A cég benzingyártásának 23 százaléka a cseh, 19 százaléka a lengyel, 8-8 százaléka pedig az osztrák, illetve a magyarországi piacra kerül.

A Trend című szlovák gazdasági hetilap az Oroszország elleni uniós szankciók következményeként a Slovnaftra váró helyzetről azt írta: ez a szlovák diplomácia felsülését mutatja, és azzal járhat, hogy a termékei kétharmadát külföldön értékesítő olajvállalatnak jövő februártól be kell zárnia. Ez viszont importkényszerrel és azzal járna, hogy tovább drágulnának a lakossági üzemanyagárak.