Világvége hangulatot keltett az Angol Központi Bank vezetője – Andrew Bailey bibliai utalásokkal próbálta illusztrálni, hogy súlyos élelmiszerdrágulás jön. Egy brit miniszter meglepetésének adott hangot a nyilatkozat kapcsán.

Andrew Bailey, a Bank of England első embere egy brit parlamenti bizottság előtt szólalt fel. Azt mondta, hogy „apokaliptikus” mértékben emelkedhetnek világszerte az élelmiszerárak és hogy a bank „tehetetlen” az elszabadult inflációval szemben, aminek további lökést adott az ukrajnai háború.

A bibliai világvége utalásokat folytatva és helyzet súlyosságára utalva megjegyezte, „már kifogyott az apokalipszis lovasaiból, amelyeket említeni tudna”, amikor azt számolja, hogy hányféle sokk éri Nagy-Britanniát.

A szigetországban az utóbbi hónapokban elterjed kifejezéssé vált a „megélhetési válság”, amely az elszabadult energia és élelmiszerárakat foglalja magában.

Az Angol Központi Bank vezetése úgy látja, hogy ezeket

olyan globális folyamatok mozgatják, amelyekre nem tud hatni.

Bailey szerint az élelmiszer 30 éve nem látott ütemben drágul, ami „nagyon nagy jövedelemsokkot okoz”. A helyzet csak romlani fog az következő hónapokban és a britek az év végére már két számjegyű inflációra számítanak. (A szigetországban az utóbbi 20 évben 2 és fél százalékos volt átlagban az éves infláció). A bankelnök egyre inkább aggódik, hogy milyen hatással lesz a globális élelmiszerárakra, ha Ukrajna, a világ egyik legnagyobb gabonatermelője nem tudja exportálni a búzát és az étolajat a háborús orosz blokád miatt.

„Ez nagy aggodalom, nemcsak nekünk, de a fejlődő világnak is. Nem vagyok katonai stratéga, de ha valamit tenni lehetne azért, hogy Ukrajna exportálni tudja az élelmiszert, az hatalmas segítség lenne” – mondta.

Mindeközben a brit politikai életben

sokan támadják a központi bankot, mert szerintük sokáig húzta az időt,

mire tavaly visszafogta az elektronikus pénznyomtatást, majd kamatlábat emelt.

A briteket az áremelések közepette az is sújtja, hogy Rishi Sunak pénzügyminiszter az idén döntött az adóemelés mellett – amiből fedeznék a pandémia idején adott munkahely és munkavállaló-támogató juttatásokat. Bailey bankelnök szerint kevés a remény, hogy a 2 százalékos célértékre tudnák szorítani a már most 7 százalék körüli drágulást és igennel válaszolt arra kérdésre, hogy „tehetetlennek” érzi-e magát.

Az inflációs nyomás elleni hagyományos fegyver az, amikor a központi bank kamatlábat emel, hogy a dráguló hitelek lehűtsék a gazdaságot. Az áremelkedés nagy része azonban most a globális piacokról gyűrűzik be.

A bankot bírálók közé beállt a brit kormány is, igaz, azt a taktikát használva, hogy egy alacsonyabb beosztású államtitkár fogalmazta meg a kritikát. Brandon Lewis, északír ügyekért felelős államtitkár azt mondta „némiképp meglepte az bankelnök apokaliptikus hasonlata”, mert szerinte az árak elég gyorsan fel- és le is mehetnek és a brit kormány, amit tud, megtesz az emberek támogatására. A brit kormány szerinte 22 milliárd fontot költött egyszeri kompenzációra, ezt egyes önkormányzatok már ki is utalták, de az összeg töredéke annak, amennyivel az év folyamán felmennek az energiaszámlák.