eur:
392.6
usd:
362.16
bux:
72132.83
2024. július 7. vasárnap Apollónia
Az ukrán elnöki sajtóhivatal által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzethez szól Kijevben 2022. február 27-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtóhivatal

Volodimir Zelenszkij és tanácsadói többször utaltak "a béke lehetőségére"

Annak ellenére, hogy folytatódnak a harcok és további súlyos áldozatokra lehet számítani, az ukrán elnök ismét olyan jelzéseket küldött, amelyek az sugallhatják, hogy megegyezhet az oroszokkal.

Ukrajna látja a kompromisszum lehetőségét Oroszországgal – erre utalt Volodimir Zelenszkij elnök az ukrán és orosz tárgyalódelegáció keddi tanácskozása után.

Ugyan Zelenszkij nem csattant ki az optimizmustól, de szerdán reggel azt mondta, hogy

„az orosz követelések immár reálisabbak... erőfeszítésekre, türelemre van szükség. Minden háború megállapodással végződik”.

A hazájában roppant népszerű és nyugaton az ukrán ellenállás jelképeként látott Zelenszkij kedden egy másik jelzést is küldött. A brit vezetésű, úgynevezett Egyesült Expedíciós Erő nevű katonai formáció képviselőinek egy videokonferencia hívásban

kimondta: Ukrajna nem lesz a NATO tagja.

Megállapodnak, mert "Moszkvának elfogy az ereje"

Sok nyugati lap ezt engedményként értékeli, ám Zelenszkij meglehetősen csalódott volt: „Világos, hogy Ukrajna nem a NATO tagja, értjük ezt. Sok éven hallottuk, hogy létezik a nyitott ajtók politikája, de azt is hallottuk, hogy nem mehetünk be az ajtón. Ez az igazság és ezt el kell fogadnunk”. Az ukrán semlegesség Moszkva egyik követelése a pusztító háborús offenzíva leállítására.

Zelenszkij hozzátette, hogy „elég jól” mennek az oroszokkal folytatott tárgyalások. Mihajlo Podoljak ukrán főtárgyaló egy tweetben „ördögien nehéznek” nevezte a tárgyalásokat, mert alapvető különbségek vannak. „De van lehetőség a kompromisszumra” – írta.

Olekszij Aresztovics, az ukrán elnök egyik tanácsadója szerint

a háború vagy egy-két héten belül véget érhet egy békemegállapodással,

mert Putyin orosz elnök csapatai kifogynak a forrásokból vagy lesz még egy kísérlet, például szíriaiak bevetésével. Ebben az esetben is „ledarálja” Ukrajna az oroszokat és akkor április közepén vagy májusban lesz békemegállapodás.

Moszkvában, a nyugati szankciók alá vont Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő viszont arról beszélt, hogy „még túl korai jóslásokba bocsátkozni”, mert folynak a tárgyalások, de pozitívnak nevezte, hogy egyáltalán folynak.

Herszonban a páncélosok közepette tüntettek az emberek

Lehet, hogy Zelenszkij hajlik valamiféle kompromisszumra, erre utal egy korábbi nyilatkozata, hogy tárgyalni kell arról, hogyan élnek majd az emberek a Donbaszban, amelyet Moszkva szerint függetlenként kell elismernie. Viszont kérdés, hogy tud bármilyen engedményt elfogadtatni az ukrán társadalommal, hogy az ne tűnjön meghátrálásnak.

A béke lehetőségét felvető hangok éles kontrasztban állnak azzal, ami történik Ukrajnában: Kijevben 35 órás kijárási tilalom van, miközben szórványos harcok zajlanak.

A déli Mariupolban az ukránok szerint az oroszok körülbelül 500 embert zártak be egy kórházba – túszként. Közben egy autókonvojban 20 ezer lakosnak sikerült kimenekülnie a jobbára oroszajkú városból, miközben Herszonban az emberek az orosz katonai járműveket körbevéve tüntettek az utcán.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Meglepetésszerű eredmény született a magas részvétellel lezajlott francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Bár szinte minden felmérés a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés győzelmét jósolta, az exit pollok szerint a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, második helyre pedig az Emmanuel Macron elnök mögötti centrista Együtt formáció futott be. Úgy néz ki, a „republikánus front”, vagyis a baloldali és centrista jelöltek egymás javára történő visszalépése működött, és ezzel sokadszorra sikerült megakadályozni a szélsőjobboldal győzelmét. Az exit pollok alapján becsülhető erőviszonyok ugyanakkor azt mutatják, az abszolút többség senkinek nem lesz meg, ami bizonytalan helyzetet idézhet elő Franciaországban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×