Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Searching for city on Russian globe
Nyitókép: Svetaleo/Getty Images

Mi az esélye, hogy az orosz–ukrán konfliktus „túlcsorduljon” a Nyugat-Balkánra?

Ármás Juliannával, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatójával beszélgettünk.

A Nyugat-Balkán esetében nem beszélhetünk egy teljesen stabil régióról, pedig a térség biztonsága Európa szempontjából rendkívül fontos – emelte ki a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Ármás Julianna elmondása szerint a régióban ugyan nem mellékes az orosz befolyás, ennek megjelenése – akár a médiában, akár a politikai diszkurzusban – magasabb szintű, mint az egyébként a valóságban van. Gazdaságilag például a 10 százalékot sem éri el az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok volumene, míg ez az Európai Unió esetében 70 százalék.

A szakértő meglehetősen kicsire teszi annak az esélyét, hogy az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus „túlcsorduljon” a Nyugat-Balkánra, mert az nem érdeke Moszkvának. Sokkalta inkább a régió destabilizálása – tette hozzá Ármás Julianna, aki szerint az említett orosz–ukrán háború lehetőséget teremt arra, hogy felgyorsuljon a Nyugat-Balkán európai uniós csatlakozási folyamata, ami jelenleg megrekedtnek hat. Mindez abban is érződik, hogy

a térség közvéleményében az euroszkepticizmus erősödik, annak ellenére, hogy a kutató szavai szerint a régió stabilizációját az EU tudja garantálni.

„Ez jelenthet egy olyan momentumot, hogy EU jelezze, még mindig fontos számára a térség” – fogalmazott Ármás Julianna, aki szerint ennek a régiónak van egyetlen reális csatlakozási perspektívája.

A szakértő megjegyezte, hogy a Nyugat-Balkán országai közül Szerbia nem csatlakozott az unió Oroszország ellen kivetett szankcióihoz, ennek pedig egyik oka, hogy hagyományosan jó kapcsolatokat ápol Moszkvával.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×