Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nyitókép: Pixabay.com

Ukrajna a Boszporusz lezárását kéri Törökországtól

Ukrajna arra kéri Törökországot, hogy zárja le az orosz hadihajók előtt a Fekete-tengert a Földközi-tengerrel összekötő tengerszorosokat, a Boszporuszt és a Dardanellákat – közölte csütörtökön Ukrajna törökországi nagykövete.

Vaszil Bodnar, aki már szerdán jelezte, ha megindul a háború, a tengerszorosok lezárását fogják követelni, ankarai sajtótájékoztatóján arra is kérte Törökországot, hogy légterét se engedje használni, és sújtsa szankciókkal Oroszországot.

Első ránézésre úgy tűnik, hogy bár a Boszporusz mindkét oldala a NATO-tagállam Törökország területe, Ankara nem tudja korlátozni, hogy milyen hajók mozogjanak a Fekete-tenger és a Földközi-tenger között.

A vízi út használatát az úgynevezett Montreux-i Konvenció szabályozza, amit Törökország a britekkel, a szovjetekkel, a franciákkal és másokkal folytatott tárgyalások után, 1936-ban írt alá. Eszerint az ország szabályozhatja a hadihajók áthaladását a Dardanellákon és a Boszporuszon, de emellett garantálnia kell a polgári hajók szabad áthaladását. Háborús időkben vagy amikor őt fenyegeti agresszió, Törökországnak joga van lezárni az átjárót a külföldi hadihajók előtt. Azt is megtilthatja, hogy a vele hadban álló országok kereskedelmi hajói áthaladjanak.

A II. világháború végéig semleges Törökország a szerződésre hivatkozva blokkolta a tengelyhatalmak hadihajóinak bejutását a Fekete-tengerre, és így megkönnyítette a Szovjetunió helyzetét.

Azok az országok, amelyek nem rendelkeznek fekete-tengeri partszakasszal, például a mostani szembenállásban Ukrajnát támogató Nagy-Britannia és az Egyesült Államok, 15 nappal korábban kötelesek jelezni a törököknek, hogy hajóik át akarnak haladni. A fekete-tengeri országok – így Ukrajna, Oroszország, Georgia, Románia és Bulgária – esetében pedig 8 nappal korábban kell szólni.

Törökország tehát akkor blokkolhatná az orosz hadihajók átjárását a Földközi-tengerről vagy a Földközi-tengerre, ha háborúba keveredne Moszkvával vagy orosz agresszió fenyegetné.

A szerződés további pontjai szerint egyszerre kilenc, meghatározott vízkiszorítású hadihajó haladhat át. Nem fekete-tengeri országok hajói nem küldhetnek át 30 ezer tonnánál nagyobb vízkiszorítású hajót. Bár az egyezmény nem tiltja repülőgéphordozó hadihajók áthaladását, Törökország azt mondja, hogy ezt a fogalmat is ellenőrzi.

Erdogan elnök korábban közvetíteni próbált, most pedig azt mondja, hogy egy orosz invázió esetén eleget tesz NATO-kötelezettségeinek.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×