eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Antony Blinken amerikai külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán az amerikai törvényhozás washingtoni épületében, a Capitoliumban 2021. szeptember 14-én. A minisztert az Egyesült Államok afganisztáni kivonulásáról kérdezték.
Nyitókép: MTI/EPA/Getty Images pool/Drew Angerer

Antony Blinken levélben mondta le találkozóját az orosz külügyminiszterrel

De az amerikai tárcavezető ismét kijelentette, hogy "továbbra is elkötelezett a diplomáciai megoldás" mellett.

Nincs értelme a találkozónak Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, miután Oroszország katonai csapatokat küldött Kelet-Ukrajnába - jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

A Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón Blinken úgy fogalmazott: "Most, hogy látjuk, az invázió elkezdődik, és Oroszország egyértelműen kinyilvánította, hogy teljesen elutasítja a diplomáciát, jelenleg nincs értelme ennek a találkozónak." Az amerikai tárcavezető elmondta: levélben értesítette orosz hivatali partnerét, hogy lemondja a találkozót.

A korábbi tervek szerint Blinken csütörtökön, Genfben találkozott volna Lavrovval.

Az amerikai tárcavezető ismét kijelentette, hogy "továbbra is elkötelezett a diplomáciai megoldás" mellett. Blinken szerint Oroszországnak olyan lépéseket kell tenni, amellyel meggyőzi a nemzetközi közösséget, hogy "komolyan gondolja a katonai tevékenységének csökkentését és a diplomáciai megoldás megtalálását."

Kuleba a sajtótájékoztatón "abszurditásnak" nevezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrán területek függetlenségét ismerte el. "Valójában Putyin nem az úgynevezett Donyecki és Luhanszki Népköztársaságot ismerte el, hanem közvetlen felelősségét az Ukrajna elleni háborúért, amely egy indokolatlan háború egy európai szuverén állam ellen" - fogalmazott az ukrán külügyminiszter.

Kuleba üdvözölte az Egyesült Államok által bevezetett szankciókat, és további intézkedések elrendelését szorgalmazta Oroszországgal szemben.

Joe Biden amerikai elnök kedden jelentette be, hogy az Egyesült Államok súlyos pénzügyi szankciókat rendelt el orosz bankok és oligarchák ellen. Az elnök közölte, hogy két nagy orosz pénzintézettel, a Vnyesekonombankkal (VEB, külkereskedelmi bank) és az általa "katonai banknak" nevezett Promszvjazbankkal szemben "teljes kizáró szankciót" vezetnek be.

Szankciókat vezetnek be az orosz szuverén államadóssággal szemben is, amely - mint fogalmazott - azt jelenti, hogy "elzárjuk az orosz kormányt a nyugati finanszírozástól". Az amerikai elnök szerint az intézkedés bevezetését követően Moszkva "nem kereskedhet új adósságával sem az amerikai, sem az európai piacon".

"Az orosz elitekkel és családtagjaikkal szemben is szankciókat fogunk bevezetni" - folytatta Biden, aki szerint "mivel ők is osztoznak a Kreml korrupt nyereségén, osztozniuk kell a fájdalomban is".

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×