eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
A Maxar Technologies által közreadott műholdfelvétel harckocsikról egy lőtéren az oroszországi Voronyezs közelében lévő Pogonovóban 2022. január 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/Maxar Technologies

Közösségimédia-posztokból próbálják kisakkozni az orosz csapatmozgásokat

„Oroszország a II. világháború utáni legnagyobb háborút tervezi Európában” – állította Boris Johnson. A brit kormányfő szerint a terv megvalósítása részben megindult. Közben egy utolsó reménysugár lehet a francia elnök áltat tető alá hozott Biden–Putyin csúcs.

Boris Johnson szerint „minden jel arra mutat, hogy bizonyos értelemben” Oroszország már működésbe hozta tervét – a brit kormányfő ezt fejtegette BBC-nek adott interjújában. Johnson szerint a hírszerzési adatok arra utalnak, hogy az orosz invázió során bekerítik az ukrán fővárost, Kijevet. A konfliktus „véres és elnyúló” lesz. „Vlagyimir Putyin orosz elnök „talán nem gondolkodik logikusan, és nem látta előre, mekkora katasztrófa várja” – tette hozzá.

Például, megtilthatják az orosz cégeknek, hogy dollárban vagy angol fontban küldjenek vagy fogadjanak kifizetéseket. Ursula von der Leyen EU Bizottsági elnök szerint Oroszországot kizárhatják a nemzetközi pénzügyi rendszerből.

A belpolitikai bukás peremén táncoló Johnsonnak jól jött az ukrán határválság, mert a nyugati koalíció egyik szószólójává lépett elő. Viszont vasárnap este háttérbe szorította őt Emmanuel Macron francia elnök, akit a The Guardian című brit lap némi irigykedéssel

„Putyin elnök kedvenc nyugati tárgyalópartnerének”

nevezett.

Macron az este kétszer is beszélt Putyinnal, és felhívta Joe Biden amerikai elnököt is. Az eredmény: mindketten „elviekben” beleegyeztek egy csúcstalálkozóba. A részleteket Blinken amerikai és Lavrov orosz külügyminiszter dolgozza ki a héten, Blinken szavai szerint csak abban az esetben, ha Oroszország nem rohanja le Ukrajnát.

Washington szerint viszont Moszkva tovább készül az Ukrajna elleni „totális támadásra”. Amerikai hírszerzési illetékesek szerint ezt támasztja alá, hogy az ukrán határon felvonult orosz erő „40-50 százalékkal több része” hagyta el bázisait és foglal el harcállást.

Hogy ezek hol és mik lehetnek, arról egy magáncég, a Maxar Technologies publikált műholdas képelemzést. A New York Times úgynevezett „képi elemző egysége” és más szervezetek a helyi közösségimédia-posztokat figyelve próbálnak képet alkotni a helyzetről. A Times elismerte, hogy a felhős idő miatt „nehéz hagyományos műholdas képeket gyűjteni”, de azt írta, hogy a határ menti orosz Belgorod város felett „ritka volt a felhőzet és új nyomokat lehetett látni a hóban”, valamint hogy

kisebb orosz egységek 30 kilométerre közelítették meg az ukrán határt.

A potenciális orosz harckészültség ennél aggasztóbb jele volt, hogy a hétvége folyamán, de furcsamód csak a fehérorosz védelmi minisztérium közlése szerint kiterjesztik az országban folyó fehérorosz–orosz hadgyakorlatot, és utóbbi egységeket mégsem vonják ki.

Az ukrajnai Donbasz régió Moszkva-barát lázadói által uralt területeiről közben Oroszországba kezdték evakuálni a polgári lakosságot, de a hadköteles korú férfiaknak megtiltották a távozást.

Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta Emmanuel Macronnak telefonbeszélgetésük során, hogy az ukrán erők provokálnak. Ukrajna és szövetségesei szerint viszont Moszkva keres, vagy próbál kreálni indokot a támadásra.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×