eur:
408.03
usd:
375.17
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az iráni atomenergia-ügyi hivatal által 2021. április 12-én közreadott, 2019. november 5-én készült kép urándúsító centrifugákról a közép-iráni Natanzban lévő urándúsító üzemben. Mohammed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter Izraelt tette felelőssé a natanzi urándúsítóban az előző napon bekövetkezett üzemzavarért, s egyúttal válaszlépéseket helyezett kilátásba.
Nyitókép: MTI/EPA/AEOI

Irán engedett is, meg nem is az atomellenőröknek

Irán alkut kötött az ENSZ-szel atomprogramja megfigyeléséről, amely elvezethet az ország elleni amerikai szankciók könnyítéséhez. Teherán egy technikai részletről állapodott meg, amelynek nyomán ellenőrizhetik, hogy nem tesz-e nukleáris fegyver létrehozásához vezető lépéseket.

Új memóriakártyákat tehetnek az iráni atomlétesítményeket megfigyelő kamerákba – ez Irán és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség megállapodásának lényege.

Mindez apró technológiai részletnek tűnik, de kommentátorok szerint akár ahhoz is elvezethet a jövőben, hogy az Egyesült Államok feloldja az iráni gazdaságot gúzsba kötő szankciókat, amelyek részeként Washington azokat a harmadik országokat is büntette, amelyek Iránnal üzleteltek.

Az alkut két órán át tartó tárgyalások után kötötték meg Teheránban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és az iráni kormány tárgyalói.

A megállapodás azt is jelenti, hogy

a nyugati országok eltekinthetnek attól, hogy „feljelentsék” Iránt a nemzetközi atomalku megszegéséért.

Mint ismert, a felek között kialakult patthelyzetben – miután még a korábbi amerikai Trump-kormányzat kilépett az Iránnal kötött nemzetközi atomalkuból, Teherán bejelentette, hogy fokozza az urándúsítást és nem fogja betartani a nemzetközi szerződés rendelkezéseit.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsnál történő panasztétel lehetősége azért fenyegetett, mert a júniusi iráni választások után hatalomra került és keményvonalasnak mondott Ebrahim Raiszi elnök kormányzata egészen eddig nem engedélyezte a nemzetközi ellenőrzőszerv képviselőinek látogatását.

A hétvégén viszont mégis beengedték Iránba Rafael Grossit, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főnökét. A most kötött alku szerint egyrészt friss memóriakártyákat tehetnek az iráni nukleáris intézményeket megfigyelő kamerákba, az irániak engedélyezik a kamerák karbantartását, és közös pecsét alatt őrzik a felvételeket tároló memóriakártyákat.

Mindez azt jelenti, hogy

az ellenőrök nem kapnak azonnali hozzáférést az iráni tevékenységről szóló bizonyítékokhoz, de legalább fennmarad a lehetőség az ellenőrzésre.

Tudósítók megjegyzik, hogy a külvilág egyre kevésbé volt tisztában azzal, hogy mivel foglalkozik Irán az atomlétesítményeiben, bár a kormány elismerte, hogy 60 százalékos tisztaságúra dúsítja az uránt – szemben a nemzetközi alkuban engedélyezett 3,67 százalékkal.

Grossi később visszatér Iránba, hogy „magas beosztású” kormányilletékesekkel tárgyaljon – úgy tűnik, Irán számára fontos volt, hogy maga az ENSZ ügynökségének az első embere, és ne csak beosztottjai látogassanak el Teheránba. Grossi szerint a mostani alku „átmeneti megoldás”, de annak örült, hogy legalább néhány napon belül végrehajtják. „Nem lesz semmi elrejtve” – kommentálta a megállapodást.

Az iráni taktika még a Teheránnal hagyományosan elnézőbb Oroszországot is feldühítette, az iráni rezsim ellenségei, Izrael és Szaúd-Arábia pedig agresszívebb fellépést követeltek az Egyesült Államoktól. Ha Iránt ezek után feljelentették volna a Biztonsági Tanácsban, akkor az megakaszthatta volna a 2015-ös nukleáris alku felújításáról és az amerikai szankciók feloldásáról szóló tárgyalásokat.

Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×