Északi szomszédunk diplomáciai vezetője sérelmezte, hogy Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke a hét elején Somorján emlékművet avatott a városból kitelepített magyarok emlékére. A Facebook-bejegyzést később egy Magyarországnak küldött diplomáciai jegyzék követte, melyben arra kéri a magyar felet, tartsa magát a diplomácia szabályaihoz, és előzetesen tájékoztassa a szlovák felet az állami tisztségviselők látogatásának céljáról.
Magyarországnak küldött diplomáciai jegyzékkel reagált a szlovák külügyi tárca Kövér László magyar házelnök látogatására, aki részt vett a Csehszlovákiából kitelepített magyarok somorjai emlékművének felavatásán. A szlovák külügyminisztérium emlékeztetett, hogy továbbra is kész megadni minden szokásos logisztikai segítséget a magyar tisztségviselők hivatalos látogatásaihoz, de nem tartja helyénvalónak, hogy a szlovák fél csak utólag értesüljön azokról a Szlovákia területén zajló eseményekről, amelyeken magas rangú magyar politikai tisztségviselők vesznek részt.
A külügy szerint
Kövér László látogatása nem a jószomszédi kapcsolatok szellemében zajlott.
Ivan Korčok szlovák külügyminiszter számos bírálatot kapott a magyar Országgyűlés elnökét kritizáló bejegyzése miatt, ezért a diplomáciai jegyzék mellett még egy közleményt is kiadott a tárcavezető, amelyben nyolc pontba szedve érvelt amellett, miért helytelenítette a magyar házelnök somorjai látogatását és beszédét. Korčok egyebek mellett kijelentette, nem tartja magát hungarofóbnak,
de visszautasítja, hogy Szlovákiát Felvidéknek nevezzék a magyarországi politikusok.
„A mi országunk nem Felvidék. A mi országunk neve Szlovákia vagy Szlovák Köztársaság. A magyar fél által használt Felvidék megnevezés diplomatikusan szólva nem a szomszédos empátia megnyilvánulása” – fogalmaz a Facebookra is feltöltött nyilatkozatában Korčok.
A külügyminiszter mellett szlovák oldalról kiállt Boris Kollár, a pozsonyi parlament házelnöke is.
A szlovákiai magyar politikai képviselet azonban más véleményt fogalmazott meg.
Az MKP közleményben reagált, melyben azt írta, hogy minden nemzetnek, nemzetközösségnek joga van megemlékezni történelme dicső és szomorú történéseiről, tapasztalatairól egyaránt. A nemzeti tudat egyenrangú része a nyelv és kultúra mellett a történelmi tények ismerete és az abból fakadó összefüggések megértése. Számunkra a történelem ezen szakasza nem lezárt történet.
Sólymos László, a Híd elnöke a közösségi hálón közzétett véleményében úgy fogalmaz, a jelenlegi szlovák kormány a magyarok és a szlovákok tízéves békés együttélése után behúzta a kéziféket. Visszaél azzal, hogy a magyar kisebbség parlamenti érdekképviselet nélkül maradt, így nincs, aki feltartóztatná a koalíciós úthengert. Hozzátette: elhallgatni a magyarok kitelepítését tiszteletlenség azokkal szemben, akik mindenüket elvesztették a második világháború után.
„Ezek az emberek megérdemelnék, hogy Szlovákia megkövesse őket”
– véli a Híd elnöke.
Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke színháznak, nacionalista hangulatkeltésnek nevezte Ivan Korčok bejegyzését. Szerinte a szlovák külügyminiszter úgy foglal állást történelmi kérdésekben, hogy szakmaiatlan és érzéketlen megjegyzéseivel tovább fokozza a feszültséget.
Bukovszky László nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztos pedig a következőket írta: „Két szomszédos, a közös múlttal terhelt állam esetében nem a legszerencsésebb a diplomáciai üzengetés. Főleg akkor, amikor sosem látott baráti viszonyról papolnak a szlovák és a magyar kormányzat képviselői.” Bukovszky szerint „a megoldást ugyan mindenki tudja, csak valahogy nehéz megtenni az első lépést. Zárja már le a terhes múltat a két ország parlamentje egy közös nyilatkozattal, és adjunk szabad utat a további párbeszédnek. Követendő példa a cseh–német megbékélési nyilatkozat” – véli a kisebbségi kormánybiztos.
