Infostart.hu
eur:
382.03
usd:
325.04
bux:
125197.21
2026. január 23. péntek Rajmund, Zelma
Szájmaszkot viselő rendőrök járőröznek a moszkvai Vörös téren 2020. április 17-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök április végéig meghosszabította a koronavírus-járvány miatt bevezett kijárási korlátozásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Csavart egyet az „idegen ügynök törvényen” az orosz törvényhozás

Oroszországban büntetni fogják, ha a médiában vagy máshol nem tüntetik fel, ha egy szervezet vagy személy „idegen ügynök” minősítést kapott. Az érvényes jogszabályok szerint „ügynöknek” számítanak a külföldi finanszírozáshoz jutott civilszervezetek és aktivisták is.

Egy 2012-es orosz törvény szerint a különböző civilszervezetek és aktivisták „idegen ügynöknek” minősülnek, és így kell magukat regisztrálniuk, ha ködösen körülírt „politikai tevékenységet” végeznek, vagy külföldről is kapnak finanszírozást.

A jogi formula a társadalom számára azt sugallja, hogy

a civilek kémek vagy árulók lehetnek

– mondta minderről a New York-i székhelyű Human Rights Watch jogvédő szervezet. Az évek során az orosz belügyminisztérium több mint 150 csoportot sorolt ebbe a kategóriába, a mozgásba lendült bíróságok pedig különböző bírságokat szabtak ki.

Putyin elnök és hívei – és immár a törvényhozók – érve ugyanakkor az, hogy ezek a csoportok a nyugati nyomásgyakorlás eszközei.

A kellemetlen bélyeget olyan nagy múltú szervezetekre is ráakasztották, mint az 1990-es évek peresztrojkája idején, a sztálini terror és elnyomás áldozatainak ügyét felkaroló Memorial, amelynek kulcsfigurája volt az emberi jogi tevékenységéért 1975-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Andrej Szaharov akadémikus. De lecsaptak a családon belüli erőszak ellen kampányoló egyik szervezetre is.

Az „idegen ügynök törvény” nyomán körülbelül 30 szervezet – környezetvédelmi, egészségügyi, közvéleménykutató és a melegek jogaiért kampányoló csoportok – inkább felszámolta magát, mint hogy vállalja az „idegen ügynök” jelzőt. A jogvédők szerint körülbelül 20 csoport úgy döntött, hogy inkább nem fogad el külföldi támogatást, hogy tovább tudjon működni.

Az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma most még egyet „csavart” a törvényen.

Több–kevesebb pénzbüntetéssel lehet ezentúl sújtani azokat, akik a médiában az érintett szervezeteket említve nem fűzik hozzá hogy azok „idegen ügynökök”.

Magukat a civilszervezeteket is büntethetik, ha kiadványaikon vagy anyagaikban nem jelzik idegen ügynök mivoltukat. Például, ha egy médium sérti meg a törvényt, akkor 680 amerikai dollárnak megfelelő büntetésre számíthat, egy magánszemély pedig 35 dollárnyi bírságra – minden egyes törvénysértés után.

A nagy hatalmú orosz médiahatóság, a Roszkomnadzor közel 150 ezer dollárra bírságolta az amerikai kormány által pénzelt Szabadság Rádiót, amely a kelet- és közép-európai országokban Szabad Európa rádió néven ismert. Az Oroszországról nem éppen hízelgő anyagokat publikáló médium 2017-ben került célkeresztbe, azután, hogy az Egyesült Államok – saját, hasonló törvénye alapján – „idegen ügynökké” minősítette a Nyugaton orosz propaganda szócsőnek kikiáltott RT televíziót és Szputnyik hírügynökséget.

Vjacseszlav Vologyin orosz parlamenti elnök kedden azt mondta: az 1937-ben elfogadott és máig érvényes amerikai törvényre reagáltak. „Ők a Szovjetuniót és a kommunizmus ideológiáját akarták visszatartani, hogy megvédjék a szuverenitásukat. Tegyünk meg mindent, hogy más államok pedig a mi országunk belügyeibe ne avatkozzanak be” – érvelt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Balázs: Magyarország jól helyezkedik az átalakuló világrendben

Orbán Balázs: Magyarország jól helyezkedik az átalakuló világrendben

Az elmúlt hetek világpolitikai történései is azt mutatják, hogy új világrend alakul – mondta az InfoRádióban Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint ebben az átmeneti időszakban Magyarország jó lapokat vett fel, együttműködik Oroszországgal, Kínával és az Egyesült Államokkal is. Ez a stratégia pedig olyan gazdasági lehetőségeket nyitott meg az ország előtt, amik korábban fel sem merülhettek, ennek köszönhető például a MOL tulajdonszerzése a szerbiai olajvállalatban – hangsúlyozta.

Dán kormányfő az EU-csúcson: Grönland ügyében nyitottak vagyunk az együttműködésre az Egyesült Államokkal

Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben az EU-csúcson csütörtökön késő este.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Nagyot fordult a világ, jót mentek a tőzsdék

Nagyot fordult a világ, jót mentek a tőzsdék

Tegnap Davosban Donald Trump elmondta, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére, este pedig már azt, hogy sikerült megállapodást kötnie és nem lesz újabb vámháború. A hírre világszerte ugrottak a tőzsdék, Ázsia után Európában is nagyobb emelkedés volt látható. A magyar tőzsde is kifejezetten jól teljesített, a Mol közel 6 százalékot emelkedett, ezzel pedig új történelmi csúcs közelébe száguldottak a cég részvényei. Az OTP-nél és a BUX indexnél is összejött ma a történelmi rekord. Közben az amerikai piacokon is folytatódott az emelkedés. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×