Infostart.hu
eur:
367.52
usd:
334.96
bux:
143961
2026. november 18. szerda Jenő
Szájmaszkot viselő rendőrök járőröznek a moszkvai Vörös téren 2020. április 17-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök április végéig meghosszabította a koronavírus-járvány miatt bevezett kijárási korlátozásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Csavart egyet az „idegen ügynök törvényen” az orosz törvényhozás

Oroszországban büntetni fogják, ha a médiában vagy máshol nem tüntetik fel, ha egy szervezet vagy személy „idegen ügynök” minősítést kapott. Az érvényes jogszabályok szerint „ügynöknek” számítanak a külföldi finanszírozáshoz jutott civilszervezetek és aktivisták is.

Egy 2012-es orosz törvény szerint a különböző civilszervezetek és aktivisták „idegen ügynöknek” minősülnek, és így kell magukat regisztrálniuk, ha ködösen körülírt „politikai tevékenységet” végeznek, vagy külföldről is kapnak finanszírozást.

A jogi formula a társadalom számára azt sugallja, hogy

a civilek kémek vagy árulók lehetnek

– mondta minderről a New York-i székhelyű Human Rights Watch jogvédő szervezet. Az évek során az orosz belügyminisztérium több mint 150 csoportot sorolt ebbe a kategóriába, a mozgásba lendült bíróságok pedig különböző bírságokat szabtak ki.

Putyin elnök és hívei – és immár a törvényhozók – érve ugyanakkor az, hogy ezek a csoportok a nyugati nyomásgyakorlás eszközei.

A kellemetlen bélyeget olyan nagy múltú szervezetekre is ráakasztották, mint az 1990-es évek peresztrojkája idején, a sztálini terror és elnyomás áldozatainak ügyét felkaroló Memorial, amelynek kulcsfigurája volt az emberi jogi tevékenységéért 1975-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Andrej Szaharov akadémikus. De lecsaptak a családon belüli erőszak ellen kampányoló egyik szervezetre is.

Az „idegen ügynök törvény” nyomán körülbelül 30 szervezet – környezetvédelmi, egészségügyi, közvéleménykutató és a melegek jogaiért kampányoló csoportok – inkább felszámolta magát, mint hogy vállalja az „idegen ügynök” jelzőt. A jogvédők szerint körülbelül 20 csoport úgy döntött, hogy inkább nem fogad el külföldi támogatást, hogy tovább tudjon működni.

Az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma most még egyet „csavart” a törvényen.

Több–kevesebb pénzbüntetéssel lehet ezentúl sújtani azokat, akik a médiában az érintett szervezeteket említve nem fűzik hozzá hogy azok „idegen ügynökök”.

Magukat a civilszervezeteket is büntethetik, ha kiadványaikon vagy anyagaikban nem jelzik idegen ügynök mivoltukat. Például, ha egy médium sérti meg a törvényt, akkor 680 amerikai dollárnak megfelelő büntetésre számíthat, egy magánszemély pedig 35 dollárnyi bírságra – minden egyes törvénysértés után.

A nagy hatalmú orosz médiahatóság, a Roszkomnadzor közel 150 ezer dollárra bírságolta az amerikai kormány által pénzelt Szabadság Rádiót, amely a kelet- és közép-európai országokban Szabad Európa rádió néven ismert. Az Oroszországról nem éppen hízelgő anyagokat publikáló médium 2017-ben került célkeresztbe, azután, hogy az Egyesült Államok – saját, hasonló törvénye alapján – „idegen ügynökké” minősítette a Nyugaton orosz propaganda szócsőnek kikiáltott RT televíziót és Szputnyik hírügynökséget.

Vjacseszlav Vologyin orosz parlamenti elnök kedden azt mondta: az 1937-ben elfogadott és máig érvényes amerikai törvényre reagáltak. „Ők a Szovjetuniót és a kommunizmus ideológiáját akarták visszatartani, hogy megvédjék a szuverenitásukat. Tegyünk meg mindent, hogy más államok pedig a mi országunk belügyeibe ne avatkozzanak be” – érvelt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

A jövő technológiai versenyében az kerül előnybe, aki maga hozza létre és birtokolja a kulcsfontosságú technológiai megoldásokat. Ezek a megoldások a deep tech területéről érkeznek, amely mély kutatásra, jelentős tőkére és kitartó fejlesztésre épül, és egész iparágak erőviszonyait képes átrendezni. A Portfolio első Deep Tech konferenciája azt vizsgálja, hogyan válhat egy tudományos felismerésből piacképes vállalat és exportképes ipari teljesítmény -összekötjük a tudományos és az üzleti világot. Kiderül az is, hol áll Európa és Magyarország az Egyesült Államok és Kína technológiai versenyében. Kutatók, alapítók, befektetők és döntéshozók beszélnek többek között a mesterséges intelligenciáról, a robotikáról, az energiatárolásról, az új anyagokról, valamint az űripari és védelmi fejlesztésekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×