Infostart.hu
eur:
386.77
usd:
328.38
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Szájmaszkot viselő rendőrök járőröznek a moszkvai Vörös téren 2020. április 17-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök április végéig meghosszabította a koronavírus-járvány miatt bevezett kijárási korlátozásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Csavart egyet az „idegen ügynök törvényen” az orosz törvényhozás

Oroszországban büntetni fogják, ha a médiában vagy máshol nem tüntetik fel, ha egy szervezet vagy személy „idegen ügynök” minősítést kapott. Az érvényes jogszabályok szerint „ügynöknek” számítanak a külföldi finanszírozáshoz jutott civilszervezetek és aktivisták is.

Egy 2012-es orosz törvény szerint a különböző civilszervezetek és aktivisták „idegen ügynöknek” minősülnek, és így kell magukat regisztrálniuk, ha ködösen körülírt „politikai tevékenységet” végeznek, vagy külföldről is kapnak finanszírozást.

A jogi formula a társadalom számára azt sugallja, hogy

a civilek kémek vagy árulók lehetnek

– mondta minderről a New York-i székhelyű Human Rights Watch jogvédő szervezet. Az évek során az orosz belügyminisztérium több mint 150 csoportot sorolt ebbe a kategóriába, a mozgásba lendült bíróságok pedig különböző bírságokat szabtak ki.

Putyin elnök és hívei – és immár a törvényhozók – érve ugyanakkor az, hogy ezek a csoportok a nyugati nyomásgyakorlás eszközei.

A kellemetlen bélyeget olyan nagy múltú szervezetekre is ráakasztották, mint az 1990-es évek peresztrojkája idején, a sztálini terror és elnyomás áldozatainak ügyét felkaroló Memorial, amelynek kulcsfigurája volt az emberi jogi tevékenységéért 1975-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Andrej Szaharov akadémikus. De lecsaptak a családon belüli erőszak ellen kampányoló egyik szervezetre is.

Az „idegen ügynök törvény” nyomán körülbelül 30 szervezet – környezetvédelmi, egészségügyi, közvéleménykutató és a melegek jogaiért kampányoló csoportok – inkább felszámolta magát, mint hogy vállalja az „idegen ügynök” jelzőt. A jogvédők szerint körülbelül 20 csoport úgy döntött, hogy inkább nem fogad el külföldi támogatást, hogy tovább tudjon működni.

Az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma most még egyet „csavart” a törvényen.

Több–kevesebb pénzbüntetéssel lehet ezentúl sújtani azokat, akik a médiában az érintett szervezeteket említve nem fűzik hozzá hogy azok „idegen ügynökök”.

Magukat a civilszervezeteket is büntethetik, ha kiadványaikon vagy anyagaikban nem jelzik idegen ügynök mivoltukat. Például, ha egy médium sérti meg a törvényt, akkor 680 amerikai dollárnak megfelelő büntetésre számíthat, egy magánszemély pedig 35 dollárnyi bírságra – minden egyes törvénysértés után.

A nagy hatalmú orosz médiahatóság, a Roszkomnadzor közel 150 ezer dollárra bírságolta az amerikai kormány által pénzelt Szabadság Rádiót, amely a kelet- és közép-európai országokban Szabad Európa rádió néven ismert. Az Oroszországról nem éppen hízelgő anyagokat publikáló médium 2017-ben került célkeresztbe, azután, hogy az Egyesült Államok – saját, hasonló törvénye alapján – „idegen ügynökké” minősítette a Nyugaton orosz propaganda szócsőnek kikiáltott RT televíziót és Szputnyik hírügynökséget.

Vjacseszlav Vologyin orosz parlamenti elnök kedden azt mondta: az 1937-ben elfogadott és máig érvényes amerikai törvényre reagáltak. „Ők a Szovjetuniót és a kommunizmus ideológiáját akarták visszatartani, hogy megvédjék a szuverenitásukat. Tegyünk meg mindent, hogy más államok pedig a mi országunk belügyeibe ne avatkozzanak be” – érvelt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×