eur:
414.64
usd:
399.62
bux:
78665.14
2024. december 19. csütörtök Viola
Mark Zuckerberg, a Facebook internetes közösségi portál vezérigazgatója egy képernyőn, az amerikai kongresszus washingtoni épületében, a Capitoliumban a szenátus kereskedelmi bizottsága által tartott távmeghallgatáson 2020. október 28-án. A szenátus a Twitter, a Facebook és a Google vezérigazgatóit hallgatta meg.
Nyitókép: MTI/EPA/The Hill pool/Greg Nash

Kétpárti szenátusi össztűz a Facebookra, a Google-re és a Twitterre

A három vezető technológiai és közösségi médiacég főnökeit online hallgatta meg az amerikai szenátus kereskedelmi bizottsága. Az elnökválasztási kampány finisében a téma ismét az volt, hogyan moderálják az online tartalmat és hogy ezáltal elfogultak-e egyik vagy másik politikai irányzat felé.

Az amerikai szenátus kereskedelmi bizottságának szerdai meghallgatásán a törvényhozók élesen bírálták a Google, a Twitter és a Facebook vezetőit. Más és más indíttatásból, de egyformán kritikusak a közösségi médiával szemben az amerikai republikánusok és demokraták. A konzervatívok szerint a szólásszabadság jogát megsértve törlik vagy limitálják a hozzáférést az online posztokhoz – például Trump elnök tweetjeihez. A liberálisok szerint viszont éppenséggel teret engednek a gyűlöletbeszédnek és dezinformációnak.

A nagy kérdés, hogy a jelenlegi, úgynevezett "230-as cikkely" szabályozása megfelelő-e. A törvény lehetővé teszi a közösségi platformoknak, hogy maguk döntsék el, mi a sértő tartalom, emellett felmenti őket az alól, hogy a felhasználók posztjai miatt be lehessen perelni őket.

A kongresszus sok tagja szerint az évtizedes szabályozás már idejétmúlt és meg kell reformálni. Mark Zuckerberg, a Facebook főnöke maga is elismerte, hogy "frissíteni kell a törvényt".

A cégvezetők két tűz között találták magukat: a demokraták szerint sokkal agresszívebben kellene "járőrözniük" platformjaikon és kiszűrni az általuk sértőnek és uszítónak tekintett tartalmat. A republikánusok közben azt akarják, hogy a legtöbb esetben legyenek megengedőbbek a politikai jellegű posztok kérdésében.

Ami világossá vált, hogy

a washingtoni elit nagyon rossz szemmel nézi a Facebook, a Google és a Twitter politikai és gazdasági befolyását,

és azt, hogy ezt mire használják fel – jegyzi meg tudósításában a The Washington Post című lap.

"Az a tény, hogy mindkét oldal bírál bennünket, nem jelenti azt, hogy jól csináljuk, viszont az igen, hogy valódi nézetkülönbség van arról, meddig terjed a szólásszabadság" – mondta Zuckerberg.

A szenátorok négy órán faggatták a három technológiai főnököt. A republikánus bírálatokra válaszolva, mindhárman tagadták, hogy politikailag elfogultak lennének és szándékosan cenzúráznák a konzervatív érzelmű felhasználókat.

"Ki a fene választotta meg magukat?"

– szegezte nekik a kérdést a texasi Ted Cruz, aki az előző elnökválasztáson a republikánus elnökjelöltségért küzdött Donald Trumppal. Cruz és mások is sérelmezték, hogy a Twitter blokkolta a linkeket a The New York Post című lap cikkéhez, amely Joe Biden demokrata elnökjelölt és fia, Hunter ukrajnai tevékenységéről közölt kínos, de a demokraták szerint nem bizonyított állításokat.

A cikk néhány e-mailt mutatott be, amit a Burisma ukrán energiacég egyik főnöke küldött Hunter Bidennek, kérve, hogy szervezzen találkozót az akkor alelnökként dolgozó apjával. Az írás szerint ez meg is történt. Mindez szembemegy azzal, amit az idősebb Biden állít, miszerint nem tudott fia ukrajnai üzleti ügyeiről. Demokrata oldalon az írást minimum légből kapottnak minősítették, de volt olyan kommentár is, amely szerint szándékos dezinformáció volt. Az ügy különösen érzékeny téma néhány nappal az idei elnökválasztások előtt.

"Miért viselkednek úgy, mint egy demokrata kampányszervezet?"

– folytatta Cruz szenátor, amire Jack Dorsey Twitter-főnök azt válaszolta, hogy nem viselkednek így, de elismerte, hogy hibáztak, amikor blokkolták a cikkre mutató linket, és ezt most korrigálták. "Felfogtuk, hogy többet kell tennünk a bizalom megszerzéséért, több elszámoltathatóságra van szükség a törekvéseinkről és az eredményeinkről" – fogalmazott.

A demokraták közben republikánus ellenfeleiket bírálták, és azt állították: politikai nyomásgyakorlásra akarják felhasználni a meghallgatást és befolyásolni, hogyan szavazzanak az amerikaiak. Brian Schatz hawaii szenátor szerint a konzervatívok csak azért szervezték meg a meghallgatást, mert ki akarják kényszeríteni a cégektől, hogy legyenek velük és Trump elnökkel elnézőbbek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Nyomást kell gyakorolni Oroszországra és Ukrajnára - a cseh elnök is a békéről beszélt

Petr Pavel cseh elnök szerint nyomást kell gyakorolni Oroszországra és Ukrajnára is, hogy hajlandóak legyenek véget vetni a harcoknak, leülni a tárgyalóasztalhoz, és tisztességes feltételek mellett tárgyalni. Az államfő úgy fogalmazott, ha bármelyik fél csak a saját elképzeléseit akarná érvényesíteni, nem fog megállapodás születni.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.20. péntek, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×