Nem egészen egy hónappal a helyhatósági választások előtt változás következett be a francia államfő szóhasználatában. Ez az elemzők egyik fő megállapítása Emmanuel Macron kedden tartott beszédével kapcsolatosan.
A köztársasági elnök és általában a francia politikai elit nagy része eddig ugyanis többnyire
„vallási fanatizmusról”, „radikalizmusról” beszélt, rendre tudatosan mellőzve azt a tényt, hogy Franciaországban ez a jelenség kizárólag az iszlámhoz kötődik.
Ennek a gyakorlatnak vetett véget kedden Emmanuel Macron, de beszédének egy másik eleme is élénk figyelmet kapott. A vallási szokásaiban radikalizálódott és a többségi társadalomtól elkülönülten élni kívánó muzulmánok kapcsán a politikai vezetés eddig a „kommunitarizmus” szót használta, mondván, ez összeegyeztethetetlen a köztársaság értékeivel.
Macron most úgy fogalmazott, hogy a kommunitarizmus önmagában nem probléma, mert érthető, hogy valakinek kettős kötődése lehet. A lényeg az, hogy tartsa tiszteletben az ország törvényeit - tette hozzá.
Szerinte
ami elfogadhatatlan, az az iszlám szeparatizmus, amely arra biztatja a muzulmánokat, hogy ne tiszteljék és ne tartsák be a köztársaság törvényeit.
Az államfő a kelet-franciaországi Mulhouse város egy „problémásnak” számító negyedét látogatva mondta el mindezt.
Mint elemzők megjegyzik, ez egyike azoknak a francia településeknek, ahol az iszlámista tanítás a leglátványosabb eredményeket produkálja. Az iskolákban egyre gyakoribb, hogy muzulmán diákok nem fognak kezet a nem muzulmánokkal, a lányokat pedig a muzulmán szülők egy része nem engedi az uszodákban tartott tornaórákra, hogy csak néhány példát említsünk.
Az államfő bejelentette: azt akarja, hogy
a franciaországi mecsetekben 4 éven belül a külföldről érkező imámok helyett Franciaországban képzett, franciául beszélő, az állam törvényeit ismerő és betartó igehirdetők működjenek.
Egy másik azonnali intézkedés az, hogy megszüntetik azt az 1977-ben bevezetett programot, amely lehetővé tette egyes országoknak, köztük Algériának, Tunéziának, Marokkónak és Törökországnak, hogy tanárokat küldjenek Franciaországba, akik saját nyelvükre és kultúrájukra oktatják az adott országokból származó diákokat, olyan keretek között, melyeket eddig az állam nem igazán ellenőrzött.
Emmanuel Macron azt mondta, a fenti ügyekben kétoldalú megállapodásokat fognak kötni az érintett országokkal, és
a jövőben csak olyan tanárok jöhetnek Franciaországba, akik beszélnek franciául is.
Az államfő szerint eddig csupán Törökországgal nem sikerült megállapodniuk. Ez nem meglepő, Recep Tayyip Erdogan török államfő ugyanis egy 2014-es franciaországi látogatása alatt nyíltan arra biztatta a franciaországi törököket, hogy integrálódjanak, de ne asszimilálódjanak.