eur:
409.4
usd:
374.68
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Párizs, 2016. november 14.Egy nő egyperces néma csenddel emlékezik az áldozatokra gyertyák és virágok között a 130 halálos áldozatot követelő párizsi terrormerényletek első évfordulóján a párizsi Köztársaság téren 2016. november 13-án. (MTI/EPA/Ian Langsdon)
Nyitókép: MTI/EPA/Ian Langsdon

Határozott irányváltás a francia politikában

Az „iszlámista szeparatizmus” ellen hirdetett harcot kedden a francia államfő, aki ezzel kapcsolatosan több azonnali intézkedést is bejelentett. Elemzők szerint az elnöki diskurzusban előrelépést jelent, hogy Emmanuel Macron nyíltan kimondta: a radikális iszlámmal komoly gondok vannak.

Nem egészen egy hónappal a helyhatósági választások előtt változás következett be a francia államfő szóhasználatában. Ez az elemzők egyik fő megállapítása Emmanuel Macron kedden tartott beszédével kapcsolatosan.

A köztársasági elnök és általában a francia politikai elit nagy része eddig ugyanis többnyire

„vallási fanatizmusról”, „radikalizmusról” beszélt, rendre tudatosan mellőzve azt a tényt, hogy Franciaországban ez a jelenség kizárólag az iszlámhoz kötődik.

Ennek a gyakorlatnak vetett véget kedden Emmanuel Macron, de beszédének egy másik eleme is élénk figyelmet kapott. A vallási szokásaiban radikalizálódott és a többségi társadalomtól elkülönülten élni kívánó muzulmánok kapcsán a politikai vezetés eddig a „kommunitarizmus” szót használta, mondván, ez összeegyeztethetetlen a köztársaság értékeivel.

Macron most úgy fogalmazott, hogy a kommunitarizmus önmagában nem probléma, mert érthető, hogy valakinek kettős kötődése lehet. A lényeg az, hogy tartsa tiszteletben az ország törvényeit - tette hozzá.

Szerinte

ami elfogadhatatlan, az az iszlám szeparatizmus, amely arra biztatja a muzulmánokat, hogy ne tiszteljék és ne tartsák be a köztársaság törvényeit.

Az államfő a kelet-franciaországi Mulhouse város egy „problémásnak” számító negyedét látogatva mondta el mindezt.

Mint elemzők megjegyzik, ez egyike azoknak a francia településeknek, ahol az iszlámista tanítás a leglátványosabb eredményeket produkálja. Az iskolákban egyre gyakoribb, hogy muzulmán diákok nem fognak kezet a nem muzulmánokkal, a lányokat pedig a muzulmán szülők egy része nem engedi az uszodákban tartott tornaórákra, hogy csak néhány példát említsünk.

Az államfő bejelentette: azt akarja, hogy

a franciaországi mecsetekben 4 éven belül a külföldről érkező imámok helyett Franciaországban képzett, franciául beszélő, az állam törvényeit ismerő és betartó igehirdetők működjenek.

Egy másik azonnali intézkedés az, hogy megszüntetik azt az 1977-ben bevezetett programot, amely lehetővé tette egyes országoknak, köztük Algériának, Tunéziának, Marokkónak és Törökországnak, hogy tanárokat küldjenek Franciaországba, akik saját nyelvükre és kultúrájukra oktatják az adott országokból származó diákokat, olyan keretek között, melyeket eddig az állam nem igazán ellenőrzött.

Emmanuel Macron azt mondta, a fenti ügyekben kétoldalú megállapodásokat fognak kötni az érintett országokkal, és

a jövőben csak olyan tanárok jöhetnek Franciaországba, akik beszélnek franciául is.

Az államfő szerint eddig csupán Törökországgal nem sikerült megállapodniuk. Ez nem meglepő, Recep Tayyip Erdogan török államfő ugyanis egy 2014-es franciaországi látogatása alatt nyíltan arra biztatta a franciaországi törököket, hogy integrálódjanak, de ne asszimilálódjanak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×