Közép-Európa újragondolása - Miért Közép-Európában dől el a jövő? – ezzel a címmel írt könyvet Emil Brix osztrák történész-diplomata, volt nagykövet és Erhard Busek volt osztrák alkancellár, amely a két értelmiségi politikus 1986-ban kiadott, optimista hangvételű Projekt Mitteleuropa című szerzeményére reagál. A szerzőpáros szerint, ha Nyugat-Európa nem érti meg a közép-kelet-európai országokat, az integráció végleg megreked és az Európai Unió széteshet. Az esszészerű kötetet kiadó Insitute of Advanced Studies vezetője, Miszlivetz Ferenc a bemutatón azt hangsúlyozta: a két szerző kívülállóként mondja, hogy a közép-európai országokat nem lehet többé másodrendűként kezelni.
„Az a zseniális ebben a könyvben, hogy a két szerző nem kelet-európai, egyértelműen nem nacionalista, és nem is populista” – fogalmazott Miszlivetz Ferenc, rámutatva, hogy ennek ellenére azt mondják, Európa súlypontja a keleti bővítéssel keletre tolódott, a brexittel pedig még inkább.
„Viszont az eltelt 30 év nem hozta magával azt az igazi párbeszédet, együttgondolkodást, ami ahhoz kellene, hogy egy ilyen nagyon nagy, 500 milliós társadalom ténylegesen előre tudjon menni, ez szőnyeg alá volt söpörve – magyarázta, megjegyezve, hogy „mi pedig elfogadtuk ezt a narratívát, hogy igen, mi vagyunk a kelet-európai másodrangú honpolgárok, nekünk még tanulni kell a demokráciát, hogy hogyan kell ebben a klubban viselkedni és örüljünk, hogy beengedtek.” Azonban, mások mellett a szerzők is úgy látják, hogy
eljött az idő arra, hogy más legyen a diszkurzus.
„Máskülönben, amit eddig elértünk, az szét fog esni.”
Új közös nézőpontra van szükség
Európát nem korlátozhatjuk két-három gazdag államra - mondta az InfoRádiónak Erhard Busek. A közép-európai országok geopolitikai okokból kulcsfontosságúak, és az egész közösség tanulhat a történelmi tapasztalataikból, kultúrájukból, tette hozzá a szerző.
„Új közös nézőpontra, közös identitásra van szükségünk Európában. Ez a jövő, ami összeköt minket. A változáshoz
fontos lenne, hogy a közép-európaiak elhiggyék a saját a fontosságukat, és ezt meg kell vitatni, meg kell értetni Európa nyugati felével is
– emelte ki Erhard Busek. – Én úgy látom, Közép-Európa most jóval stabilabb, mint a Nyugat. Ha a legutóbbi franciaországi vagy német fejleményeket nézem, ott semmi sem biztos, de itt jóval stabilabb minden.”
A kötet szerint az új Európa alapja nem lehet kizárólag a gazdasági közösség, jóval nagyobb hangsúlyt kell kapnia a közös kultúr- és oktatáspolitikának. „Az európai identitásnak létre kellene jönnie, hogy ez az egész sikeres tudjon lenni” – tette hozzá Miszlivetz Ferenc, aki ugyancsak kitért a könyv azon fontos meglátásra, miszerint a Nyugatnak ismernie kellene a kelet- és közép-európai hidegháborús történelmet, és tudniuk kellene, hogy mi volt ennek a régiónak a hozzájárulása Európa szabadságához, a demokráciához és az európai identitáshoz.
Miközben a kelet-európai országok részéről egy nagyon nagy szemléletváltásra lenne szükség,
a panaszkodást és a magunk siratását, a trianonizálást abba kellene hagyni
– fogalmazott a történész-szociológus. „Tehát az önző, befelé forduló szemlélet helyett egy tágasabbra lenne szükség. Arra a kreativitásra, ami megvan a régióban, amiből lenne is mit tanulnia Nyugat-Európának.”