eur:
411.17
usd:
392.56
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Erhard Busek volt osztrák alkancellár az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének 150 éves az osztrák-magyar kiegyezés című kerekasztal-beszélgetésén az egyetem Tükörtermében 2017. november 30-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Máthé Zoltán

Kívülállóként mondják, ha a Nyugat nem kap észbe, az unió szét fog esni

Európa súlypontja keletre tolódott, ezt Nyugat-Európának is meg kell értenie, különben az unió szétesik – ezzel a kérdéssel foglalkozik Emil Brix osztrák történész-diplomata és Erhard Busek volt alkancellár könyve. A kötet szerint Európa alapja nem lehet egy gazdasági közösség, olyan közös nézőpontra van szükség, ami összeköti az országokat.

Közép-Európa újragondolása - Miért Közép-Európában dől el a jövő? – ezzel a címmel írt könyvet Emil Brix osztrák történész-diplomata, volt nagykövet és Erhard Busek volt osztrák alkancellár, amely a két értelmiségi politikus 1986-ban kiadott, optimista hangvételű Projekt Mitteleuropa című szerzeményére reagál. A szerzőpáros szerint, ha Nyugat-Európa nem érti meg a közép-kelet-európai országokat, az integráció végleg megreked és az Európai Unió széteshet. Az esszészerű kötetet kiadó Insitute of Advanced Studies vezetője, Miszlivetz Ferenc a bemutatón azt hangsúlyozta: a két szerző kívülállóként mondja, hogy a közép-európai országokat nem lehet többé másodrendűként kezelni.

„Az a zseniális ebben a könyvben, hogy a két szerző nem kelet-európai, egyértelműen nem nacionalista, és nem is populista” – fogalmazott Miszlivetz Ferenc, rámutatva, hogy ennek ellenére azt mondják, Európa súlypontja a keleti bővítéssel keletre tolódott, a brexittel pedig még inkább.

„Viszont az eltelt 30 év nem hozta magával azt az igazi párbeszédet, együttgondolkodást, ami ahhoz kellene, hogy egy ilyen nagyon nagy, 500 milliós társadalom ténylegesen előre tudjon menni, ez szőnyeg alá volt söpörve – magyarázta, megjegyezve, hogy „mi pedig elfogadtuk ezt a narratívát, hogy igen, mi vagyunk a kelet-európai másodrangú honpolgárok, nekünk még tanulni kell a demokráciát, hogy hogyan kell ebben a klubban viselkedni és örüljünk, hogy beengedtek.” Azonban, mások mellett a szerzők is úgy látják, hogy

eljött az idő arra, hogy más legyen a diszkurzus.

„Máskülönben, amit eddig elértünk, az szét fog esni.”

Új közös nézőpontra van szükség

Európát nem korlátozhatjuk két-három gazdag államra - mondta az InfoRádiónak Erhard Busek. A közép-európai országok geopolitikai okokból kulcsfontosságúak, és az egész közösség tanulhat a történelmi tapasztalataikból, kultúrájukból, tette hozzá a szerző.

„Új közös nézőpontra, közös identitásra van szükségünk Európában. Ez a jövő, ami összeköt minket. A változáshoz

fontos lenne, hogy a közép-európaiak elhiggyék a saját a fontosságukat, és ezt meg kell vitatni, meg kell értetni Európa nyugati felével is

– emelte ki Erhard Busek. – Én úgy látom, Közép-Európa most jóval stabilabb, mint a Nyugat. Ha a legutóbbi franciaországi vagy német fejleményeket nézem, ott semmi sem biztos, de itt jóval stabilabb minden.”

A kötet szerint az új Európa alapja nem lehet kizárólag a gazdasági közösség, jóval nagyobb hangsúlyt kell kapnia a közös kultúr- és oktatáspolitikának. „Az európai identitásnak létre kellene jönnie, hogy ez az egész sikeres tudjon lenni” – tette hozzá Miszlivetz Ferenc, aki ugyancsak kitért a könyv azon fontos meglátásra, miszerint a Nyugatnak ismernie kellene a kelet- és közép-európai hidegháborús történelmet, és tudniuk kellene, hogy mi volt ennek a régiónak a hozzájárulása Európa szabadságához, a demokráciához és az európai identitáshoz.

Miközben a kelet-európai országok részéről egy nagyon nagy szemléletváltásra lenne szükség,

a panaszkodást és a magunk siratását, a trianonizálást abba kellene hagyni

– fogalmazott a történész-szociológus. „Tehát az önző, befelé forduló szemlélet helyett egy tágasabbra lenne szükség. Arra a kreativitásra, ami megvan a régióban, amiből lenne is mit tanulnia Nyugat-Európának.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×