Az európai országok Emmanuel Macron szerint nem elégedhetnek meg a megfigyelői szereppel az új nukleáris fegyverkezési versenyben, amelynek a kontinens lehet az egyik fő színtere.
Macron a hadsereg, valamint a külügyi és a védelmi tárca vezetői előtt tartott beszédében emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Királyság európai uniós kilépése után Franciaország vált a közösség egyedüli nukleáris hatalmává, azonban hozzátette, hogy országa ilyen képességei kizárólag elrettentésre szolgálnak.
"Legyünk egyértelműek: Franciaország elemi érdekeinek mostantól európai dimenziója van" - hangsúlyozta a párizsi katonai egyetemen a francia államfő. "Ebben a szellemben stratégiai párbeszédet szeretnék kialakítani a nukleáris elrettentő stratégiánknak az európai közös védelmi politikában betöltött szerepéről, azokkal az európai partnerekkel, akik erre készen állnak" - tette hozzá.
A francia elnökség egyelőre nem kívánt részletekkel szolgálni arról, hogy milyen formában képzeli el Franciaország az érdekelt európai országok csatlakozását, és mely államokról lehet szó. Azt azonban kizárta, hogy a francia atomarzenált az Európai Unió közös erejévé tennék. Macron egyébként megerősítette, hogy Párizs és London között a Brexit "semmit nem változtatott az együttműködésben a nukleáris kérdések területén".
"Az elmúlt évtizedben a stratégiai, politikai, gazdasági, technológiai, energetikai és katonai egyensúlyok teljesen felborultak, és jelenleg ismét láthatjuk megszületni azt, ami veszélybe sodorhatja az annyi tragédia után elért békét a kontinensen" - hívta fel a figyelmet a francia elnök.
Emmanuel Macron úgy látja, hogy a világnak "az Egyesült Államok és a Kína közötti globális versennyel" és "a nemzetközi jogrend felgyorsult szétesésével" kell szembenéznie, ami az Európára érvényes fegyverkorlátozási egyezmények felmondását is eredményezi. Ezekre a kihívásokra a francia elnök szerint Európának "nagyobb stratégiai autonómiával" kell válaszolnia.
"Franciaország meggyőződése, hogy Európa hosszú távú biztonságát az Egyesült Államokkal kialakított erős szövetség biztosíthatja" - jelezte az elnök, elsősorban azon tagállamoknak üzenve, amelyek mindenekelőtt a NATO-ra építik a biztonságpolitikájukat. "A biztonságunk erősítéséhez azonban elengedhetetlen a jelenleginél komolyabb és autonómabb európai védelmi kapacitása" - fűzte hozzá.
1958 óta hagyományosan minden francia elnök legalább egy alkalommal megfogalmazza álláspontját a nukleáris elrettentésről, amely az ország védelmi politikájának alapját jelenti. Két évvel ezelőtt Emmanuel Macron már jelezte, hogy az elrettentést a francia védelmi politika szerves részének tekinti, és 2035-ig a teljes nukleáris arzenált meg kívánja újítani. Ennek érdekében a katonai fejlesztéseket a 2019-től 2025-ig terjedő időszakra előíró törvény mintegy 37 milliárd eurót - a védelmi büdzsé több mint tíz százalékát - szán erre a célra.
A "szigorúan elégséges" elrettentést alapelveként meghatározó Franciaország fokozatosan 300 nukleáris töltetre csökkentette az arzenálját, amely a francia elnök szerint példamutató lépés a leszerelés terén.
