Palesztin államot akar létrehozni Donald Trump közel-keleti béketerve, de azt azonnal elutasította a palesztin vezetés, Ciszjordániában pedig dühös tüntetések fogadták az ötletet. Ugyan papíron Jeruzsálem, azaz El Kudsz egy részét is megkapnák, és egy alagút révén összeköttetés lenne a tengerparti Gázával, de a palesztinok szerint az amerikai elnök túl kemény feltételeket diktál.

Ráadásul a majdani palesztin állam nagyobbik, Ciszjordániai része nem lenne tisztán palesztin terület, mert – mint sajtban a lyukak - megmaradnának benne a sokat vitatott izraeli telepek.

„Az én víziómmal mindkét fél győz,

ez egy realisztikus, két államra épülő megoldás, ami megszünteti a palesztin állam támasztotta fenyegetést Izrael felé” – mondta Donald Trump.

A Trump-terv térképe:

Az, hogy ez a béketerv nem áttörés, abból is látszott, hogy Washingtonban, az amerikai elnök oldalán csak Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök állt ott, és nem volt jelen a palesztin hatóság elnöke, Mahmúd Abbász.

Ő Trumpon élcelődve nem „az Évszázad alkujának”, hanem az „Évszázad pofonjának” nevezte a tervet és hozzátette: „Jeruzsálem nem eladó, a jogaink nem eladók, ez az összeesküvés kudarcot vall majd.” Trump már korábban megsértette a palesztinokat azzal, hogy Tel Avivból Jeruzsálembe telepítette át az amerikai nagykövetséget, amikor ők a város keleti részét akarják megszerezni.

A „Békéből Jólétbe” névre keresztelt terv – papíron – átadná nekik Kelet-Jeruzsálem egy részét. Valójában azonban csak a hozzá tartozó, magas betonfallal és ellenőrzőpontokkal elszigetelt Abu Disz falut kapnák meg, miközben ők az egész keleti városrészt akarják, benne az Óvárossal.

Trump szerint a fal arra jó, hogy a két főváros határa legyen.

A tervhez készült térkép szerint Palesztina ciszjordániai része nem nyúlna Jordánia határáig, így a Holt-tenger nyugati oldala izraeli ellenőrzés alatt maradna. Két palesztin út viszont a határig nyúlna. A másik oldalon egy körülbelül 40 kilométer hosszú alagút kötné össze Ciszjordániát a földközi-tengeri Gázával. A felek emellett területeket is cserélnének.

A Reuters megjegyezte, hogy

Trump terve az eddigi legrészletesebb elképzelés a palesztin-izraeli patthelyzet feloldására,

és hogy a majdani állam területe kétszer akkora lenne, mint amennyit most ellenőriznek a palesztinok. Netanjahu izraeli miniszterelnök azt ígérte: készek tárgyalni, és hogy négy évig nem nyúlnak ahhoz a területhez, ami átkerülne palesztin kézbe, hogy addig el tudják dönteni, támogatják-e a tervet.

A 2000-es Camp David-i csúcson Bill Clintonnak sikerült még kézfogásra is bírnia Jichák Rabin akkori izraeli miniszterelnököt és egykori ellenségét, Jasszer Arafatot, a Palesztin Hatóság első elnökét. Akkor a felek nagyon közel álltak az alkuhoz, és a palesztinok jóval többet kaptak volna, mint most, de Clinton elnök szerint Arafat a végén megmakacsolta magát, és a csúcs egy elszalasztott lehetőség maradt a békére.

Viszont annak ellenére, hogy Trump tervét Izrael-barátnak tartják a palesztinok, egy befolyásos arab ország, az Egyesült Arab Emírségek „fontos kezdőlépésnek” nevezte azt a „béketárgyalások felújításához vezető úton”. Szaúd-Arábia és Egyiptom is bizakodó hangot ütött meg.