Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A beautiful mature woman is going through her receipts feeling worried she wont be able to pay her bills
Nyitókép: Anna Frank/Getty Images

Tovább romolhat a nyugdíjhelyzet – javaslatot tett a Nyugdíjguru

A hazai keresetekhez viszonyítva 6,4 százalékkal romlott idén a nyugdíjak vásárlóértéke – derült ki a KSH friss adataiból. Farkas András nyugdíjszakértő szerint változtatni kell a nyugdíjemelések kiszámításának módszerén.

Nyugdíjasok relatív elszegényedése folytatódik, sőt idén fel is gyorsulhat – így értékelte a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatait Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapítója.

Felidézte, a nyugdíjakat idén januárban 3,2 százalékkal emelték, miközben a keresetek 13,3 százalékkal emelkedtek tavaly átlagosan, tehát 10,1 százalékos elmaradásban vannak a nyugdíjak. Szerinte ha esetleg lesz is pótlólagos nyugdíjemelés novemberben, amire feltehetően 1,3 százalékos mértékben sor kerül, még akkor is „drámai” mértékben lemarad a nyugdíjasok vásárlóereje az aktív keresőkétől.

Míg a KSH februári adata szerint az átlagnyugdíj 242 682 forint volt, a legfrissebb, januári kereseti kimutatás szerint a nettó átlagkereset Magyarországon 444 ezer forint volt, tehát előbbi az 56,7 százalékát teszi ki az utóbbinak.

A medián nettó átlagkereset esetében kicsit jobb a helyzet, annak 61,5 százalékát teszi ki a 13 havi mediánnyugdíj összege.

Farkas András szerint a helyzet még tovább romolhat, ha nem változtatnak a nyugdíjszámítás rendszerén. Ennek oka, hogy a nyugdíjemelés során kizárólag az infláció mértékét veszik figyelembe, miközben ennél sokkal gyorsabban nőnek a bérek. Szerinte követhetnénk a környező államok példáit, és az infláció mellett figyelembe lehetne venni a nettó keresetnövekedésnek bizonyos százalékát; a környező államok 20-tól 50 százalékig veszik figyelembe a nettó keresetemelkedés mértékét is a nyugdíjemelések során – mondta.

Valamelyest javíthatna az idősek anyagi helyzetén az úgynevezett nyugdíjprémium is, de ezt csak 3,5 százalékos gazdasági növekedés felett fizetik ki, amire most nem lehet számítani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×