Varga Mihály MNB-elnök – az MKIK-vel kötött megállapodás kapcsán – hangsúlyozta, a megállapodás célja elősegíteni a magyar gazdaság növekedését, az árstabilitás elérését, annak fenntartását, a megalapozott gazdasági döntéshozatalt. Hozzátette, a megállapodás jól illeszkedik a két szervezet alapműködéséhez, a jövőben a gazdasági folyamatok közös elemzésével támogatják a magyar gazdaság fejlesztését.

A hatpontos megállapodás tartalmát ismertetve közölte, kétévente értékelni fogják a magyar vállalkozások helyzetét, jellemzően az exporttevékenységüket, növekedésüket, különös tekintettel az árak alakulására, a munkaerőpiaci folyamatokra. Közös kutatási projekteket indítanak, amelyek reményeik szerint elősegítik a minél megalapozottabb gazdaságpolitikai döntéseket. Közösen feltérképezik az erős növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokat, és fejlődésük elősegítésére közös platformot hoznak létre a hazai pénzintézetekkel, tudásközpontokkal, egyetemekkel. A kamara és a jegybank segíti egymást a vállalati konjunktúra felmérésének elkészítésében. A döntéshozatalnál törekednek a vállalati hálózatok bevonására, megosztják egymás között kutatásaik, felméréseik eredményeit.

Nagy Elek MKIK-elnök felidézte, hogy a kamara reneszánszát hirdették meg, munkájuk középpontjába a vállalkozások érdekeit teszik. A gazdaság általános érdekképviseleteként az MKIK sorra köti a megállapodásokat, hogy segítse a vállalkozásokat. Szerintük a kutatás, az innováció és az exportképesség viszi előre a vállalkozásokat.

Varga Mihály később kiemelte, hogy a jegybank új vezetése a felelősségi köröket tiszteletben tartja.

A jegybank az árstabilitás fenntartásáért felelős, amiben figyelembe veszi a fenntartható növekedést. Hozzátette: a kormány döntéseit nem kívánják kommentálni. Kiemelte, a bankokkal olyan ötpontos megállapodást hoztak tető alá, amely a piaci árazásban változást eredményez. „Az első fontos lépést megtettük a jegybank részéről, hogy az árstabilitást elérjük.”

„Ilyen döntésnek senki nem örül. Ugyanakkor Magyarországnak azt a pályát kell elérnie, ami a tartós növekedést fenntartja az alacsony infláció mellett” – értékelte újságírói kérdésre Varga Mihály azt, hogy a pénteki döntés értelmében Magyarországot továbbra is a befektetésre ajánlott kategóriában hagyta, de immár negatív kilátással a Standard and Poor’s.

Varga Mihály jegybankelnökként az alapítványok ügyével kapcsolatban többször felhívta már arra a figyelmet, hogy az MNB arra törekszik, hogy a jegybank fő feladataihoz nem tartozó tevékenységeket redukálja. Ebbe a körbe tartozónak érzi az alapítványok működését is, ezeket így felülvizsgálják, racionalizálják a működésüket. A legutóbbi kamatdöntő ülést követő háttérbeszélgetésen pedig azt mondta, hogy az MNB-alapítványok ügyében Orbán Viktor miniszterelnöknél egyeztetést kezdeményezett, hogy áttekintsék „az ilyen típusú tevékenységet”.

Most újságírói kérdésre elmondta: „A profiltisztítás érdekében kezdeményeztem az egyeztetést a kormánynál.” Majd hozzátette, kifejezetten az alapfeladatok ellátására szeretnének fókuszálni, erre szeretnék alkalmassá tenni a törvényi kereteket.

Tehát törvényi szinten is szeretnék módosítani a jegybank hatáskörét, szűkítve az alapfeladatokra.

Erre a feladatra Orbán Viktor a Miniszterelnökséget vezető minisztert, Gulyás Gergelyt jelölte ki. A kancelláriaminiszter fog egyeztetni erről a jegybankelnökkel, akár már ezekben a napokban. Az egyeztetés nyomán kialakult törvénytervezetet nyújtják majd be a parlament elé. Varga Mihály hozzátette: kezdeményezni fogja a vagyonkezelő alapítványok megszüntetését – derül ki az Index tudósításából.

Ahogy arról korábban az Infostart is beszámolt, korábban az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján feljelentést tett az ügyészségen a Pallas Athéné-alapítványok 266 milliárd forintos tőkéjének kezelésével kapcsolatban, vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt. A rendőrség már elrendelte a nyomozást, miközben a Transparency International újabb feljelentést tett.

Korábbi sajtóértesülések szerint az MNB-alapítványokon keresztül több száz milliárd forintot fektetett be a (korábbi jegybankelnök) Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám, a vagyonkezelésre létrehozott céghálózatból cégeket játszhatott át magánkézbe. A 24.hu portálon az ÁSZ nyilatkozatából kiderül, „egy lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő, közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok és magántőkealapok által alkotott cég- és befektetési struktúrán (Optima-csoport) keresztül hajtotta végre” a vagyonkezelő. A jelentés szerint ebből sok milliárd forint Matolcsy György fiának környezetéhez, Matolcsy Ádám baráti társaságához került.