Infostart.hu
eur:
378.46
usd:
321.45
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Olaf Scholz német kancellár pártja, a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD társelnökei, Lars Klingbeil (b) és Saskia Esken között a párt berlini kongresszusán 2025. január 11-én, miután hivatalosan kancellárnak jelölték a február 23-i előrehozott parlamenti választásokra.
Nyitókép: MTI/EPA/Christoph Soeder

A szociáldemokraták most még megtorpedózhatják az új német kormányt

Ha minden az előzetes forgatókönyv szerint zajlik, május 6-án a kereszténydemokrata Friedrich Merz vezetésével megalakulhat Németország új, a konzervatívokból és a szociáldemokratákból álló kormánya. A végső döntés azonban a jelek szerint a kisebbik koalíciós partner SPD kezében van.

Kedden ténylegesen "sorsdöntő" szavazás kezdődött a a szociáldemokrata párt tagsága körében. Az elkövetkező két hétben, április 29-ig a párttagok online szavaznak a konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU és az SPD vezetői között hetekig tartó egyeztetés után létrejött koalíciós megállapodásról. Hivatalos adatok szerint mindez azt jelenti, hogy a 358 322 szociáldemokrata párttag „digitális módon” fejtheti ki véleményét az egyezségben foglaltakról. Az eredményt egy nappal később hozzák nyilvánosságra. Az kötelező érvényű az SPD elnöksége számára, ha a tagság legalább egyötöde online véleményt nyilvánít.

Mindez azonban még kevés, ugyanis az új kormányprogram szentesítéséhez elengedhetetlen, hogy a szociáldemokrata szavazók többsége jóváhagyja az abban foglaltakat. Legfrissebb felmérések szerint az SPD-vezetők mindenekelőtt az alkancellárjelölt Lars Klingbeil társelnök felhívása ellenére egyáltalán nem biztos, hogy az érvényes szavazás esetében meglesz a szükséges többség.

Az elmúlt napokban több hír érkezett arról, hogy elsősorban a párt Ifjúsági szervezete, a Jusos tagjai lázadnak a megállapodásban foglaltak ellen. A fiatal szociáldemokraták „híresek” arról, hogy baloldalibbak az anyapártnál, és gyakran bírálják a párt vezetőit.

Több helyi ifjúsági szervezet közvetlenül a szavazás előtt a koalíciós megállapodás elvetését helyezte kilátásba.

Az ARD-nek nyilatkozó Jusos-elnök, Philipp Türmer szerint a ifjúsági szervezet elégedetlen a koalíciós megállapodásban foglaltakkal. Számukra a nem kielégítő a menekültügy, továbbá a munka-, illetve szociális ügyek kezelése. A migráció szabályozását túl szigorúnak, tartják, ugyanakkor elutasítják a szociális kiadások lefaragását. A szervezet tagjai a párttagság mintegy 20 százalékát teszik ki, azaz a koalíciós „játszma” még nem lefutott, Közvetve ezt erősítette meg Klingbeil is, aki a szavazás kezdete előtti nyilatkozatában a leendő kisebbik koalíciós partner országos felelősségére utalt.

„Nem hátrálhatunk meg, részt kell vennünk Németország jövőjének alakításában”

– fogalmazott az SPD jelenlegi első számú vezetője, akinek pártja a február végi előre hozott parlamenti választások egyik legnagyobb vesztese volt. Elismerte ugyan, hogy az egyezmény nem tökéletes, de hangsúlyozta, hogy az országnak stabil kormányra van szüksége, és ehhez kell az SPD részvétele is.

Értesülések szerint a párt vezetői országjáró körútra indulnak, hogy meggyőzzék a kétkedőket, köztük van a két társelnök, Lars Klingbeil és Saskia Esken, valamint a még hivatalban lévő munkaügyi miniszter, Hubertus Heil, sőt Boris Pistorius védelmi miniszter is.

A CDU április 28-án szűk körű kongresszuson szavaz a koalíciós megállapodásról. Az igen szavazatok túlnyomó többsége biztos annak ellenére, hogy a tagság körében jelentős azoknak a száma, akik felróják a szociáldemokratáknak tett túlzott engedményeket.

A kisebbik keresztény párt, a bajor CSU már a koalíciós egyezmény megszületése után napokkal „villámszavazáson” hagyta jóvá annak tartalmát.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×