eur:
409.47
usd:
374.76
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
2019. augusztus 21-i kép Boris Johnson brit miniszterelnökről a berlini kancellári hivatalban Angela Merkel német kancellárral tartott sajtótájékoztatón. A brit parlament felső kamarája, a Lordok Háza szeptember 6-án jóváhagyta annak a törvénynek az életbe léptetését, amely elvben lehetetlenné teszi, hogy az Egyesült Királyság október 31-én megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által kezdeményezett, Johnson által hevesen ellenzett indítványt az előző éjjel fogadta el az alsóház 327-299 arányban.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Pingpongmeccsbe kezdett a lordok háza a brexittörvénnyel kapcsolatban

A brit Lordok Háza visszadobta Boris Johnson miniszterelnök brexitmegállapodását, amelynek elfogadása nyomán a hónap végén a szigetország rendezett módon tudna kilépni az Európai Unióból. A brit felsőház 5 módosító indítvánnyal küldte vissza a tervezetet az alsóházba, ahol így további vitát kell tartani.

Két napig tartották vissza Boris Johnson bosszúságára a brit főrendek a brexit törvényt. Hétfőn három módosítást is fűztek a törvényhez – így például azt, hogy a letelepedett uniós dolgozók igazolványt kapjanak arról, hogy joguk van az országban tartózkodni.

Kedden további két módosító indítvánnyal álltak elő – ezek egyike kimondja, hogy a brexit után a brit földre egyedül érkezett kiskorú menekülteknek joguk legyen ahhoz, hogy családjuk Nagy-Britanniában csatlakozzon hozzájuk.

Bár a lordok elfogadták a törvényt, de a módosítások nyomán most újabb vitát kell tartani a jogszabályról a brit alsóházban, ahol a kormány megpróbálja majd leszavaztatni a módosításokat. 80 fős többségével Boris Johnson miniszterelnöknek erre meg is van az esélye.

Ezt követően a Felsőházban ülő lordoknak még mindig lehetőségük lesz – ahogy egy kommentátor fogalmazott –

„a parlamenti pingpong folytatására”,

vagy fejet hajthatnak a választott alsóház előtt.

Az ellenzéki liberális és munkáspárti lordok figyelmen kívül hagyták a kormány kérését, hogy nem fűzzenek módosításokat a törvényhez. Azt mondták: nem a brexitet akarják megállítani, csak biztosítani, hogy jobban legyen megszövegezve a jogszabály.

Az eset miatt dühös konzervatív kommentátorok megjegyezték: a Lordok háza feladata jobbára a kormány munkájának „ellenőrzése” és törvényjavaslatok szentesítése. A Lordoknak egyébként mind a konzervatív kormánnyal, mind a republikánus hajlamú ellenzékkel meggyűlt a baja és már többször megfenyegették őket azzal, hogy megszűntetik azt, hogy anélkül vehetnek részt a törvényhozásban, hogy megválasztották volna őket. A munkáspárt vezetői posztjára pályázó egyik jelölt pedig azt mondta: választott „szenátussal” váltaná fel őket.

Mostani módosításaikkal azért törtek borsot Boris Johnson orra alá, mert

a brit kormányfő már nagyon várja a napokon belül bekövetkező „brexitnapot”.

Nagy-Britannia január 31-én lép ki az Európai Unióból és a történelmi eseményt azzal akarják emlékezetessé tenni, hogy este 11-kor egy visszaszámláló órát vetítenek Londonban a Downing Street-i miniszterelnöki rezidencia falára, a kormányépületeket a Union Jack nemzeti lobogóval díszítik fel és fényjátékot vetítenek rájuk.

Közben az Európai Unió – amely korábban jelezte, hogy irreális azt várni, hogy az év végéig átfogó kereskedelmi alkut és a kapcsolatokat szabályozó egyezményt kössenek a felek – közölte, hogy a jövőbeli viszonyról szóló tárgyalásokat csak márciusban tudja megkezdeni.

Az EU-Bizottság azt mondta: eltart egy darabig, amíg a tagállamok közös álláspontra jutnak. Mindezzel növelhetik a nyomást, hogy Boris Johnson az év végén hosszabbítást kérjen, amit ő határozottan kizár.

Közben kiderült, hogy

a Johnson-kormány két évvel hamarabb akarja korlátozni az alacsonyan képzett EU-s dolgozók – például idénymunkások – belépését,

mint elődje, Theresa May kormánya. Ezzel szembemegy a munkaadók kérésével, akik azt kérték, hogy a részleges munkaerőhiány miatt fokozatosan vezessék be az új, pontrendszerre épülő bevándorlási szabályokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×