Infostart.hu
eur:
379.26
usd:
321.77
bux:
131527.49
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Helyi lakosok szavaznak a szlovákiai parlamenti választáson a felvidéki Gömöralmágyon 2016. március 5-én. Megközelítőleg 4,4 millió választópolgár 23 politikai pártra és mozgalomra, illetve azok közel 2900 képviselőjelöltjére adhatja le voksát.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Szétesett a szlovák "beazonosíthatatlan tákolmány" - a választások után meglátják

Ahogy az öt szlovákiai magyar párt között, úgy a szlovák ellenzéki oldalon sem született széleskörű választási együttműködés. Véglegesen zátonyra futott ugyanis az a kezdeményezés, amely egy koalíció létrehozásáról szólt. A koalícióalakítás kudarcát a találkozón résztvevő pártok különbözőképpen magyarázzák.

A koalíció lehetőségéről tartott egyeztetésen három politikai csoportosulás vett részt. Ezek a parlamentben lévő, klasszikus liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt, a parlamenten kívüli, egy, illetve két éve alakult baloldali liberális Progresszív Szlovákia (PS) és az Együtt (Spolu) alkotta szövetség, valamint az előző köztársasági elnök, Andrej Kiska jobb-liberális pártja, az Emberekért.

Az exállamfő - miután az egyeztetés zátonyra futott - bejelentette, hogy pártja önállóan indul. Azt mondta, hogy eredetileg egy hatpárti koalíció kialakítását szerette volna, egy három- vagy négypárti koalíciónak viszont nem látja értelmét, csak akkor, ha egy ilyen szövetség összességében jobb eredményt tudna elérni, mint a benne résztvevő pártok eredménye összeadva. Kiska ugyanakkor bízik benne, hogy a február 29-ére kiírt választás után sikerül létrehozni a közös kormánykoalíciót.

A Szabadság és Szolidaritás is önállóan indul. A párt elnöke azt mondta, nem tart attól, hogy a liberálisok nem jutnak be a parlamentbe. Az SaS elnöke szerint amiatt, hogy nem jött létre a nagykoalíció, nem romlik meg a viszony a pártok között. „Andrej Kiska egyértelműen elutasította a négyes koalíciót, így kijelenthetem, hogy

az SaS is önállóan indul. A legkisebb félelem sincs bennünk amiatt, hogy nem jutunk be.

Meggyőződésem, hogy a választások után közösen alakíthatunk majd jobboldali, tisztességes kormányt” – fogalmazott Richard Sulík pártelnök.

Igor Matovič, a szintén ellenzéki OĽaNO mozgalom vezetője szerint butaság lett volna nagykoalíciót létrehozniuk a kormánnyal szembenálló demokratikus pártoknak, mert egy csomó ember nem lett volna hajlandó szavazni egy ilyen

széles, beazonosíthatatlan tákolmányra.

Magyarok

Egy csütörtökön ismertetett felmérés szerint a szlovák parlamentbe nyolc párt jutna be, köztük azonban nincsenek magyarok. Az MVK közvéleménykutató-ügynökség csütörtökön közzétett felmérése szerint a Magyar Közösség Pártja most először tudta megelőzni a Hidat, de egyikük sem érné el az öt százalékos küszöböt. Az MKP 4,5 százalékot, a Híd mindössze 2,3 százalékot kapna, ha novemberben lennének a választások. Az már végleg eldőlt, hogy a két meghatározó magyar párt nem köt szövetséget, az MKP viszont még egyeztet a Magyar Fórummal és a programját e héten bemutató Összefogással. Ha velük sikerül megállapodniuk a 2020-as parlamenti választáson való közös indulásról, akkor összefésülik a programjaikat. Erről a hétvégén születhet döntés.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×