eur:
402.13
usd:
383.27
bux:
87542.1
2025. február 16. vasárnap Julianna, Lilla
Helyi lakosok szavaznak a szlovákiai parlamenti választáson a felvidéki Gömöralmágyon 2016. március 5-én. Megközelítőleg 4,4 millió választópolgár 23 politikai pártra és mozgalomra, illetve azok közel 2900 képviselőjelöltjére adhatja le voksát.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Szétesett a szlovák "beazonosíthatatlan tákolmány" - a választások után meglátják

Ahogy az öt szlovákiai magyar párt között, úgy a szlovák ellenzéki oldalon sem született széleskörű választási együttműködés. Véglegesen zátonyra futott ugyanis az a kezdeményezés, amely egy koalíció létrehozásáról szólt. A koalícióalakítás kudarcát a találkozón résztvevő pártok különbözőképpen magyarázzák.

A koalíció lehetőségéről tartott egyeztetésen három politikai csoportosulás vett részt. Ezek a parlamentben lévő, klasszikus liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt, a parlamenten kívüli, egy, illetve két éve alakult baloldali liberális Progresszív Szlovákia (PS) és az Együtt (Spolu) alkotta szövetség, valamint az előző köztársasági elnök, Andrej Kiska jobb-liberális pártja, az Emberekért.

Az exállamfő - miután az egyeztetés zátonyra futott - bejelentette, hogy pártja önállóan indul. Azt mondta, hogy eredetileg egy hatpárti koalíció kialakítását szerette volna, egy három- vagy négypárti koalíciónak viszont nem látja értelmét, csak akkor, ha egy ilyen szövetség összességében jobb eredményt tudna elérni, mint a benne résztvevő pártok eredménye összeadva. Kiska ugyanakkor bízik benne, hogy a február 29-ére kiírt választás után sikerül létrehozni a közös kormánykoalíciót.

A Szabadság és Szolidaritás is önállóan indul. A párt elnöke azt mondta, nem tart attól, hogy a liberálisok nem jutnak be a parlamentbe. Az SaS elnöke szerint amiatt, hogy nem jött létre a nagykoalíció, nem romlik meg a viszony a pártok között. „Andrej Kiska egyértelműen elutasította a négyes koalíciót, így kijelenthetem, hogy

az SaS is önállóan indul. A legkisebb félelem sincs bennünk amiatt, hogy nem jutunk be.

Meggyőződésem, hogy a választások után közösen alakíthatunk majd jobboldali, tisztességes kormányt” – fogalmazott Richard Sulík pártelnök.

Igor Matovič, a szintén ellenzéki OĽaNO mozgalom vezetője szerint butaság lett volna nagykoalíciót létrehozniuk a kormánnyal szembenálló demokratikus pártoknak, mert egy csomó ember nem lett volna hajlandó szavazni egy ilyen

széles, beazonosíthatatlan tákolmányra.

Magyarok

Egy csütörtökön ismertetett felmérés szerint a szlovák parlamentbe nyolc párt jutna be, köztük azonban nincsenek magyarok. Az MVK közvéleménykutató-ügynökség csütörtökön közzétett felmérése szerint a Magyar Közösség Pártja most először tudta megelőzni a Hidat, de egyikük sem érné el az öt százalékos küszöböt. Az MKP 4,5 százalékot, a Híd mindössze 2,3 százalékot kapna, ha novemberben lennének a választások. Az már végleg eldőlt, hogy a két meghatározó magyar párt nem köt szövetséget, az MKP viszont még egyeztet a Magyar Fórummal és a programját e héten bemutató Összefogással. Ha velük sikerül megállapodniuk a 2020-as parlamenti választáson való közös indulásról, akkor összefésülik a programjaikat. Erről a hétvégén születhet döntés.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Véres harcok dúlnak a Kongói DK-ban – háromezer áldozat a koltáncsempészet árnyékában

Véres harcok dúlnak a Kongói DK-ban – háromezer áldozat a koltáncsempészet árnyékában

Ruanda az elmúlt években reguláris hadsereggé fejlesztette az M23 nevű tuszi milíciát, amely a korábbi súlyos vereségek után az elmúlt hetekben már komoly katonai sikereket ért el Észak-Kivu tartományban – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet igazgatója. Marsai Viktor arról is beszélt, rengeteg helyi lakosnak teljesen mindegy, ki uralja a területet, csak azt szeretnék, hogy legyen béke, stabilitás és kiszámíthatóság.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.17. hétfő, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa
Három betű, ami nem hagyja nyugodni Amerikát – De mit is jelent egyáltalán?

Három betű, ami nem hagyja nyugodni Amerikát – De mit is jelent egyáltalán?

Tavaly júliusban néhány republikánus képviselő azt hangoztatta, Kamala Harris alelnök csak a származása és a neme miatt jutott pozícióhoz, miután a volt kaliforniai szenátor átvette a demokrata párti elnökjelöltséget Joe Bidentől. Idén a halálos áldozatokkal járó, Los Angeles környéki erdőtüzek közepette Kristin Crowley tűzoltóparancsnokot azért támadták, mert a tűzoltóságon belül nagy hangsúlyt fektet a sokszínűségre. A pár héttel ezelőtti washingtoni helikopterbaleset kiváltó okai kapcsán szintén előkerültek ugyanezek a vádak, különösen Donald Trump amerikai elnök kormánya részéről. A három közelmúltbeli esetet három betű, a D, az E és az I köti össze. De ha már ennyit emlegetjük, mit takar pontosan ez a rövidítés, és mi vezetett odáig, hogy az amerikai politika egyik legmegosztóbb kérdésévé váljon?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×