eur:
411.28
usd:
397.82
bux:
79614.11
2024. november 22. péntek Cecília
Sassnitz-Mukran, 2016. december 6.Daruval rakodják az Északi Áramlat (Nord Stream) földgázvezeték új, 1200 kilométer hosszú vezetékpárjának megépítéséhez szükséges elemeket az északkelet-németországi Sassnitz-Mukran kikötőjében 2016. december 6-án. A földgázvezeték új vezetékpárjának megépítéséről 2015 júniusában írt alá szándéknyilatkozatot a szentpétervári gazdasági fórumon az E.On, a Shell, és az ÖMV olajvállaltok, valamint a Gazprom orosz állami gázipari monopólium képviselői. Az évi 55  milliárd köbméteres gázszállítási kapacitásra tervezett vezeték lefektetése a tervek szerint 2017-ben kezdődik meg. (MTI/EPA/Jens Büttner)
Nyitókép: MTI/EPA/Jens Büttner

Nagyon könnyen elmérgesedhet az uniós-ukrán-orosz gázpartnerség

Jobb lenne, ha felismernék, milyen sürgető téma az Európába irányuló gázszállítás kérdése – ezt mondta az Európai Unió energiaügyi biztosa az orosz-ukrán tárgyalásokról. A legutóbbi, hétfői tárgyalási forduló nem oldotta fel a patthelyzetet.

Az év végén lejár Oroszország és Ukrajna hosszú távú gázszállítási szerződése, amelynek jóvoltából orosz földgáz érkezik az Európai Unióba. Geopolitikai feszültség és pénzügyi viták miatt azonban megfeneklettek az egymással hivatalosan békében, nem hivatalosan háborúban álló felek tárgyalásai.

A nyugat által magát páriaszerepbe kényszerítve érző Moszkva teljes gőzzel azon dolgozik, hogy Ukrajnát elkerülve szállíthasson gázt európai ügyfeleknek, ezért építi a Németországban véget érő Északi Áramlat 2 és a Fekete-tenger alatt haladó Török Áramlat vezetékeket.

Az Európai Unió közben azzal próbálja az általa támogatott Ukrajnát megsegíteni, hogy az oroszokat a tranzitszállítás fenntartására és így a kijevi államkasszának sokat jelentő tranzitdíjak megfizetésére akarja kényszeríteni. A most lejáró szerződés egyik időszakában

az Európába irányuló gázexport 50-60 százaléka haladt át Ukrajnán, melynek nyomán a világ legfontosabb tranzitországává lépett elő.

Az új orosz-ukrán gázalkut azonban több tényező is gátolja: a Kijev-ellenes és Moszkva által így vagy úgy támogatott lázadás Kelet-Ukrajnában, valamint az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom pereskedéssé fajult vitája.

A felek hétfőn Brüsszelben találkoztak, és Maroš Šefčovič, az Európai Unió energiaügyi főfelelőse és a Bizottság második emberének elnöklete mellett tárgyaltak. "Világos az üzenet, repül az idő, jobb lenne ha felismernék, mennyire sürgető a helyzet. Csalódott vagyok a mostani tárgyalások kapcsán" - Šefčovič elmondta, hogy az Európai Bizottság azt javasolja: a két ország kössön legalább 10 éves időtartamú tranzitszerződést évi 40-60 milliárd köbméter gáz szállításáról, egy olyan "ship-or-pay" kikötéssel, hogyha az oroszok nem küldik át a minimum szerződéses mennyiséget a vezetéken, akkor fizetniük kell. Azt is tegyék be a szerződésbe, hogy extra 20-30 milliárd köbméternyi extra mennyiséggel is lehet emelni a szállításokat évente. A tranzitdíjakat a EU módszereivel számolnák ki és az első öt év után módosíthatnák és egy külön szerződéses kitétellel módosíthatnák a módszert, hogy az összes fél elfogadja a tranzitfeltételeket.

Az ügy hátterében az húzódik meg, hogy az ukrán Naftogaz a stockholmi döntőbíróságra vitte a korábbi szerződés ügyét. A bíróság helyt adott annak a keresetnek, hogy a Gazprom a múltban kevesebb tranzitgázt szállított, mint amire kötelezte magát, de elutasította azt az ukrán követelést, hogy ezért módosíthassák a tranzitdíjat.

A győztes azonban így is a Naftogaz volt, amely több mint két és félmilliárd dollárt követelhet a Gazpromtól, amely viszont megfellebbezte a döntést.

Bár az EU együttműködőbbnek tartja Kijevet, Šefčovič mindkét félnek üzent: "mindkét ország felfogja, mennyire alááshatja a megbízható szállító és megbízható tranzitország képét", ami most történik – mondta. Hozzátette, hogy

az EU "mindenre készen áll", a gáztározók 90-96 százalékban fel vannak töltve.

A háromoldalú tárgyalások egészen november végéig folytatódnak. Ha nincs alku, akkor rövid lejáratú aukciókkal bonyolítják majd akár egészen júniusig a gázszállítást.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Szép a havazás, csak közlekedni ne kelljen - fotók

A havas táj látványát, a téli hangulatot sokan szeretjük, közlekedni benne annál kevésbé tartozik a kedvenceink közé. Ám ez a két dolog együtt jár, mint azt a szép, de némiképpen ijesztő fotóinkon is látszik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×