Infostart.hu
eur:
387.67
usd:
330.57
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Sassnitz-Mukran, 2016. december 6.Daruval rakodják az Északi Áramlat (Nord Stream) földgázvezeték új, 1200 kilométer hosszú vezetékpárjának megépítéséhez szükséges elemeket az északkelet-németországi Sassnitz-Mukran kikötőjében 2016. december 6-án. A földgázvezeték új vezetékpárjának megépítéséről 2015 júniusában írt alá szándéknyilatkozatot a szentpétervári gazdasági fórumon az E.On, a Shell, és az ÖMV olajvállaltok, valamint a Gazprom orosz állami gázipari monopólium képviselői. Az évi 55  milliárd köbméteres gázszállítási kapacitásra tervezett vezeték lefektetése a tervek szerint 2017-ben kezdődik meg. (MTI/EPA/Jens Büttner)
Nyitókép: MTI/EPA/Jens Büttner

Nagyon könnyen elmérgesedhet az uniós-ukrán-orosz gázpartnerség

Jobb lenne, ha felismernék, milyen sürgető téma az Európába irányuló gázszállítás kérdése – ezt mondta az Európai Unió energiaügyi biztosa az orosz-ukrán tárgyalásokról. A legutóbbi, hétfői tárgyalási forduló nem oldotta fel a patthelyzetet.

Az év végén lejár Oroszország és Ukrajna hosszú távú gázszállítási szerződése, amelynek jóvoltából orosz földgáz érkezik az Európai Unióba. Geopolitikai feszültség és pénzügyi viták miatt azonban megfeneklettek az egymással hivatalosan békében, nem hivatalosan háborúban álló felek tárgyalásai.

A nyugat által magát páriaszerepbe kényszerítve érző Moszkva teljes gőzzel azon dolgozik, hogy Ukrajnát elkerülve szállíthasson gázt európai ügyfeleknek, ezért építi a Németországban véget érő Északi Áramlat 2 és a Fekete-tenger alatt haladó Török Áramlat vezetékeket.

Az Európai Unió közben azzal próbálja az általa támogatott Ukrajnát megsegíteni, hogy az oroszokat a tranzitszállítás fenntartására és így a kijevi államkasszának sokat jelentő tranzitdíjak megfizetésére akarja kényszeríteni. A most lejáró szerződés egyik időszakában

az Európába irányuló gázexport 50-60 százaléka haladt át Ukrajnán, melynek nyomán a világ legfontosabb tranzitországává lépett elő.

Az új orosz-ukrán gázalkut azonban több tényező is gátolja: a Kijev-ellenes és Moszkva által így vagy úgy támogatott lázadás Kelet-Ukrajnában, valamint az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom pereskedéssé fajult vitája.

A felek hétfőn Brüsszelben találkoztak, és Maroš Šefčovič, az Európai Unió energiaügyi főfelelőse és a Bizottság második emberének elnöklete mellett tárgyaltak. "Világos az üzenet, repül az idő, jobb lenne ha felismernék, mennyire sürgető a helyzet. Csalódott vagyok a mostani tárgyalások kapcsán" - Šefčovič elmondta, hogy az Európai Bizottság azt javasolja: a két ország kössön legalább 10 éves időtartamú tranzitszerződést évi 40-60 milliárd köbméter gáz szállításáról, egy olyan "ship-or-pay" kikötéssel, hogyha az oroszok nem küldik át a minimum szerződéses mennyiséget a vezetéken, akkor fizetniük kell. Azt is tegyék be a szerződésbe, hogy extra 20-30 milliárd köbméternyi extra mennyiséggel is lehet emelni a szállításokat évente. A tranzitdíjakat a EU módszereivel számolnák ki és az első öt év után módosíthatnák és egy külön szerződéses kitétellel módosíthatnák a módszert, hogy az összes fél elfogadja a tranzitfeltételeket.

Az ügy hátterében az húzódik meg, hogy az ukrán Naftogaz a stockholmi döntőbíróságra vitte a korábbi szerződés ügyét. A bíróság helyt adott annak a keresetnek, hogy a Gazprom a múltban kevesebb tranzitgázt szállított, mint amire kötelezte magát, de elutasította azt az ukrán követelést, hogy ezért módosíthassák a tranzitdíjat.

A győztes azonban így is a Naftogaz volt, amely több mint két és félmilliárd dollárt követelhet a Gazpromtól, amely viszont megfellebbezte a döntést.

Bár az EU együttműködőbbnek tartja Kijevet, Šefčovič mindkét félnek üzent: "mindkét ország felfogja, mennyire alááshatja a megbízható szállító és megbízható tranzitország képét", ami most történik – mondta. Hozzátette, hogy

az EU "mindenre készen áll", a gáztározók 90-96 százalékban fel vannak töltve.

A háromoldalú tárgyalások egészen november végéig folytatódnak. Ha nincs alku, akkor rövid lejáratú aukciókkal bonyolítják majd akár egészen júniusig a gázszállítást.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×