Meglett a nemzetközi nyomásgyakorlás eredménye – bár Bolsonaro brazil elnök azzal érvelt, hogy a fejlett nyugati államok "gyarmati mentalitással" erőszakolják ki az amazonasi erdőtüzek megfékezését, végül mozgósította a hadsereget és a légierőt.

Macron francia elnök, a hétvégi G7-es csúcs házigazdája korábban azzal fenyegetőzött, hogy megtorpedózza az Európai Unió és a dél-amerikai – és Brazíliát is magában foglaló – Mercosur-csoport kereskedelmi szerződését.

Pénteken, amikor verbális össztüzet zúdította Bolsonaróra és a brazil vezetésre, még inkább arról volt, hogy

mennyire a brazilok felelőssége, hogy megóvják a többi ország számára is "a Föld tüdejének" nevezett amazonasi esőerdőt,

a szándékos gyújtogatásoktól, melyek célja, hogy termőföldeket és építési területeket hasítsanak ki maguknak brazil vállalkozók.

Vasárnap Macron már arról beszélt, hogy közel kerültek a brazilokat segítő nemzetközi terv elfogadásához.

Bolsonaro közben elrendelte, hogy a brazil hadsereg és a légierő is akcióba lépjen az erdőtüzek megfékezésére. Az elnök rendelete nyomán 7 brazil szövetségi államban léphetnek fel a fegyveres erők, Rondonia államban pedig hatalmas, Hercules C-130-as katonai gépek már szombaton bekapcsolódtak a tűzoltásba.

Segítséget nyújtanak

Macron ezekután arról beszélt, hogy a fejlett ipari országok "technikai és pénzügyi segítséget" nyújtanak Brazíliának és az amazonasi tüzek által érintett más országoknak. Súlyossá vált a helyzet Bolíviában is, ahol Evo Morales elnök végül meggondolta magát és azt mondta, szintén hajlandó nemzetközi segítséget elfogadni.

Csak Brazíliában az idén 75 ezer erdőtűz lobbant fel – a helyzet 2013 óta nem volt ilyen kritikus. Szakértők szerint az idén sokkoló módon, 85 százalékkal ugrott meg a tüzek száma tavalyhoz képest.

Bolsonaro pénteken – a külföldi vezetők és média többnapos nyomása után – adta be derekát. Elsőként azt közölte, hogy elfogadja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ajánlatát egy különleges tűzoltó repülőgép és mentesítő csapat küldéséről.

A brazil elnököt azzal vádolják, hogy "zöld utat" adott az Amazonas-vidék "pusztításának"

azzal, hogy az ott folyó gazdasági tevékenységet pártolja és hogy szkeptikus véleményeket fogalmazott meg a klímaváltozásról. Aktivisták azt állítják, hogy a tüzek azután harapóztak el, hogy jelentős mértékben mérsékelték a környezetvédelmi kihágásokért kiszabott büntetések mértékét.

Ő viszont azzal vágott vissza a nemzetközi nyomásgyakorlásra, hogy beavatkoznak a szuverén Brazília belügyeibe és hogy "az egész világon erdőtüzek égnek". A nyomásgyakorlás példája, hogy az EU uniós elnökségét adó Finnország pénzügyminisztere felvetette: tiltsák be a brazil marhahús importját, ha nem lépnek fel a tüzek megfékezéséért. Több országban pedig azonnali fellépést követelő tüntetéseket tartottak.

Ivan Duque kolumbiai elnök közben azt mondta, hogy az Amazonas-vidék megőrzését célzó élővilágvédelmi szerződést akar kidolgozni a többi érintett országgal és az ötletről tárgyalt már Peruval.

Azonnali segélyt nyújtanak

Hétfőn azután a G7-ek úgy döntöttek, rögtön folyósítandó, 20 millió dolláros segélyt nyújtanak az Amazonas-medencében fekvő országoknak az erdőtüzek megfékezésére, illetve hosszú távú globális projektet kezdeményeznek az amazóniai esőerdő védelmére - jelentette be hétfőn Emmanuel Macron francia elnök a biarritzi csúcstalálkozón.

Az Egyesült Államok is támogatja a közös kezdeményezést, Emmanuel Macron hosszú beszélgetést folytatott Donald Trump amerikai elnökkel az amazóniai erdőtüzekről. A francia elnök szerint Trump csupán azért nem vett részt a csúcstalálkozó biodiverzitással foglalkozó ülésén, mert éppen abban az időben kétoldalú találkozója volt.