Infostart.hu
eur:
390.77
usd:
340.14
bux:
120787.85
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Nyitókép: Pixabay

Az uniós vezetők kezdik elveszíteni a türelmüket a brexit miatt

Miközben Nagy-Britanniában végéhez közeledik a brexitet fékező konzervatív vezetőválasztás, az EU kezdi elveszíteni a türelmét. Az ír miniszterelnök szerint a többi 27 tagállam nem akar további csúszást. Közben az Angol Központi Bank már beárazta a kemény brexitet, 0 százalékos növekedéssel számol.

Tisztult a köd Albionban – immár csak két jelölt maradt és az ellentmondásos Boris Johnson volt külügyminiszterrel a tárca jelenlegi ura, a mérsékeltebbnek tartott Jeremy Hunt mérkőzhet meg a konzervatív párt vezetői posztjáért.

Mindezt azt is jelenti, hogy július végére lesz új brit miniszterelnök, aki megpróbálkozhat azzal, hogy az uniós tagállamokkal kötött megállapodás alapján vezesse ki hazáját az EU-ból.

Csakhogy hiába mondja Hunt és most már Johnson is, hogy lehet még alkudozni, amikor Brüsszel közölte: a távozó May miniszterelnökkel kötött alku a végleges, benne a brit konzervatív oldalon gyűlölt ír határgaranciával. Ha ezt nem fogadtatja el az új kormányfő a parlamenttel, akkor

marad az unióból való "kaotikus kibukás"

október végén.

Ezt az opciót most az ügyben potenciálisan nagy károkat szenvedő Írország miniszterelnöke is megerősítette. Leo Varadkar azt mondta: az uniós vezetők kezdik elveszíteni a türelmüket és sem hosszabbításba nem mennek bele a brexit-folyamatban, sem a válási egyezmény módosításába.

Az uniós államok eddig kétszer tolták hátrább a határidőt a britek számára, hogy azok dönteni tudjanak, milyen módon akarnak kilépni. A westminsteri parlamentben azonban patthelyzet alakult ki a radikális szakítást és vámolás bevezetését jelentő kemény brexit és a fokozatos átmenettel és kereskedelmi alkuval végződő megállapodásos változat hívei között.

"Nekem végtelen a türelmem, de egyes kollégáim már elvesztették, és őszintén,

nagyon ellenséges a hangulat a további hosszabbítás kérdésében"

– mondta Varadkar, aztán pontosított: hosszabbítás akkor lehetséges, ha a britek általános választást vagy második népszavazást tartanak.

Erre a brit euroszkeptikusok viszont azt kiálthatják, hogy Brüsszel még mindig azon mesterkedik, hogy megbéklyózza Nagy-Britanniát és az unióban vagy ahhoz közel tartsa. Az esetleges népszavazáson ugyan nem biztos, hogy egyértelmű eredmény születne, de a választásokon esélyes lenne a brit Munkáspárt, amely vámúniót akar az EU-val. A konzervatív párt kemény magja szerint ez gyarmati függőség lenne, a britek nem tudnának önálló kereskedelmi alkukat kötni a világban.

Közben az EU-s vezetők üzentek a kormányfői posztra esélyes Boris Johnsonnak is. "Ha őt választják meg, May egyezménye alapján beszélhet velünk" – mondta Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök. Johnson egyik ötlete, hogy Nagy-Britanniát hagyják kilépni, de az ír határgaranciát kiveszik a válási egyezményből, mert "ezzel az átmeneti időszakban lehet foglalkozni".

Backstop, azaz határgarancia nélkül nincs kilépési egyezmény

és nincs átmeneti időszak – mondta erre az ír kormányfő. Mark Rutte holland miniszterelnök ehhez hozzátette: "miért akarnák a britek korlátozni a határgarancia érvényességét? Ez azt jelentené, hogy néhány éven belül vége lenne az északír erőszaknak véget vető Nagypénteki Egyezménynek" – adta értésre, miért ragaszkodnak Európában az ír határgaranciához.

Közben az Angol Központi Bank változatlanul hagyta az irányadó kamatlábat – részben a no-deal brexit miatti gazdasági kilátások okán. A brit cégek ugyanis a rendezetlen kilépésre készülve folytatják készleteik felhalmozását. A rendezetlen brexit és nemzetközi kereskedelmi viták miatt a bank így

0 százalékos brit növekedéssel számol

a második negyedévben és inkább nem nyúlt a kamatokhoz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×