eur:
409.25
usd:
375.59
bux:
74408.72
2024. november 5. kedd Imre
London, 2017. november 8.A Madame Tussauds londoni panoptikuma által közreadott kép Theresa May hivatalban levő brit miniszterelnök viaszszobráról a brit kormányfői rezidencia, a Downing Street 10 homlokzatának másolata előtt a múzeum állandó kiállításán Londonban 2017. november 8-án, a szobor leleplezése napján. Az előtérben Boris Johnson brit külügyminiszter szobra látható. (MTI/EPA/Madame Tussauds)
Nyitókép: MTI/EPA/Madame Tussauds

Buknak a brexittárgyalások, bukhat utána May is

Nem lesz alku, más módot kell találni a brexitet fékező patthelyzet feloldására. A brit kormánypárt tárgyalói elfogadták, hogy nem tudnak megállapodásra jutni az ellenzéki Munkáspárttal. Így valószínű, hogy Theresa May miniszterelnök kilépési egyezményét immár negyedszerre is leszavazza a brit parlament, neki pedig mennie kell.

A BBC Newsnight című háttérműsorának riportere csütörtök este állt elő a bombahírrel: gyakorlatilag összeomlottak a kétpárti brexittárgyalások a brit kormány és az ellenzéki Munkáspárt között.

Egy kétpárti alku nyomán, a Labour-képviselők támogatásával lehetett volna elfogadtatni a parlamenttel Theresa May miniszterelnök és Brüsszel kilépési egyezményét, amely puhította volna a válási folyamatot, időt adott volna az átállásra, és lehetővé tette volna, hogy közben London és Brüsszel kidolgozzon egy kereskedelmi egyezményt.

42 nap után azonban a brit politika majdnem ott tartott, mint előtte. Azzal a kivétellel, hogy a kilépés késése miatt a szigetországban is európai parlamenti választásokat kell tartani. Emellett, a légüres térbe került Mayen akkora a nyomás saját pártja részéről, hogy kénytelen volt engedni és ígéretet tett arra:

ha három hét múlva is leszavazzák kilépési egyezményét, akkor utána lemond.

Korábban amellett kardoskodott, hogy ő fogja levezényelni a brexitet.

A BBC értesülése szerint miközben a kormánypártban feladták a brexitegyezményt támogató kétpárti alku lehetőségét, a Munkáspártnak olyan félelmei vannak, hogy amúgy is borulhat „egy gyenge miniszterelnökkel kötött egyezmény”.

A Labour az EU és Nagy-Britannia közötti akadálymentes áruforgalmat biztosító vámunió ígéretét akarta kikényszeríteni Mayből. Ő ugyan próbált közelíteni, de saját pártja keményvonalas brexithívei keményen ellenállnak: a vámunió miatt Nagy-Britannia nem alakíthatná szabadon kereskedelmi politikáját, nem köthetne önállóan kereskedelmi egyezményeket a világban, hanem az EU-szerződései köteleznék, és ezt nem hajlandók elfogadni.

A krikettmeccseket idéző módon elhúzódó brit politikai színdarab következő felvonásában May június 3-án viszi a parlament elé háromszor már leszavazott kilépési egyezményét. Ha ismét „nem” lesz a képviselők válasza, akkor kénytelen lesz bejelenteni lemondását. A tory párton belül sokan nemcsak a patthelyzet, de az abból fakadó rossz önkormányzati választási eredmények és a várható európai parlamenti választási kudarc miatt is le akarják mondatni.

A színpad szélén már ott várakozik Boris Johnson volt londoni polgármester és ex-külügyminiszter, a „kemény brexit”-vonal kulcsfigurája. Johnson az utóbbi időben komolyan készült a szerepre: eltűnt a borzas haj, a korábbi bohócos és bombasztikus beszólások helyett próbál államférfi módján kommunikálni. Szerdán pedig nyíltan közölte is:

„persze hogy indulok a tory párt vezetőválasztásán, amikor Theresa May távozik”.

Ha a toryk eljutnak eddig a pontig, akkor Johnsont minden bizonnyal megválasztják és a kormánypárt vezéreként automatikusan ő lesz az új brit miniszterelnök, egy olyan kormányfő, aki világos irányvonalat képvisel:

azonnali és alku nélküli kilépést az EU-ból.

Közben a másik oldalon, a Munkáspárton belül egyre erősebbek azok a hangok, amelyek Jeremy Corbyn pártvezérrel szembemenve második népszavazást, sőt, az EU-ban való maradást követelnek.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×