Infostart.hu
eur:
365.18
usd:
316.58
bux:
0
2026. augusztus 12. szerda Klára
Brit és európai uniós zászló egymáson a brit uniós tagság tervezett megszűnését (Brexit) ellenző tiltakozáson a londoni parlamentnél 2019. április 10-én, amikor az Európai Bizottság gyakorlati iránymutatásokat adott ki a tagállamoknak Nagy-Britannia rendezetlen kiválásának esetére.
Nyitókép: MTI/AP/Kirsty Wigglesworth

Váratlan helyről kapott támadást Theresa May

Amellett, hogy a brit kormány kénytelen megrendezni az európai parlamenti választásokat, ami már önmagában kínos csapás a miniszterelnök számára, most meglepő módon konzervatív képviselők taszíthatják a kormányt egy újabb kudarcba.

Egyre valószínűbb, hogy a brit kormány és az ellenzéki Munkáspárt brexittárgyalásai zsákutcába juthatnak. A Labour szerint eljött az idő: a May-kormányzatnak most kell eldöntenie, hajlandó-e lényegi változásokat elfogadni Nagy-Britannia és az unió jövőbeli kapcsolatáról, cserébe azért, hogy a Munkáspárt segítségével átmenjen a parlamenten a kilépési egyezmény. Több munkáspárti forrás is azt mondta a brit médiának, hogy csak akkor hajlandók alkut kötni a kormánnyal, ha Mayék elfogadják az újabb népszavazás ötletét.

Mindeközben – meglepő módon – a brexitet lelkesen vagy kevésbé lelkesen váró konzervatív képviselők közül sokan elkezdték hangoztatni, hogy második népszavazást kell tartani a patthelyzet feloldására.

A lengyel neve ellenére keményvonalas kilépéspárti Daniel Kawczynski konzervatív képviselő azt fejtegette, hogy „elkerülhetetlen a referendum”. Ed Vaizey, egy Európa-párti konzervatív úgy fogalmazott: kezd megbarátkozni az ötlettel, mert egy újabb névszavazás lehet az a lépés, ami talán végleg lezárja a brexitet.

Vaizey szerint azért is kell az újabb népszavazás a brexit-alkuról, mert ha az át is megy a parlamenten, az csak kis többséggel történhet meg. Ebben az esetben a választók „illegitimnek tartják majd a válási egyezményt” és igy a népszavazás egyszer és mindenkorra szentesítheti vagy elvetheti azt.

Új brexithatáridő

Kifutottak az időből, kénytelenek kiírni az európai választásokat – közölte kedden Theresa May brit kormányfő de facto helyettese, David Lidington. Ez sokak számára már eddig is világos volt, hiszen napokkal korábban kiküldték az állampolgároknak a szavazócédulákat, rajtuk a választás helyszínével és időpontjával.

A brexit levezénylését magára vállaló May miniszterelnök számára újabb kínos csapás az európai voks. Bár rendszeresen azt mondja, hogy „megvalósítja a népakaratot”, most mégis egy olyan szervezet választási folyamatában vesz részt, amelyből már március végén ki kellett volna lépnie.

David Lidington szavai szerint az európai voksnak „jogi értelemben meg kell történnie”.

A kormányfő-helyettes új határidőt is szabott a brexitre – július végét, amikor a westminsteri képviselők nyári szabadságra mennek.

Ezt megelőzően foglalják el helyeiket másokkal együtt a brit európai parlamenti képviselők. Ha a brit törvényhozás még ez előtt képes megszavazni May és Brüsszel kilépési egyezményét, akkor a brit európai parlamenti képviselőknek nem kell megkezdeniük a munkát Brüsszelben és Stasbourgban.

Címlapról ajánljuk
„Valamilyen hűtőtornyos megoldás” – A teljes szakma Paks 1 és 2 komplex hűthetőségén gondolkodik

„Valamilyen hűtőtornyos megoldás” – A teljes szakma Paks 1 és 2 komplex hűthetőségén gondolkodik

Extrém, akár nagyon kreatív megoldásoknak a nukleáris területen nincs helyük, csak tanulmányokkal, elemzésekkel, számításokkal megalapozott megoldások lehetségesek – hangsúlyozta az InfoRádióban Pázmándi Tamás, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, laboratóriumvezetője.

Baka András államfő beszélt a parlamentben megválasztása után

„Pártpolitikai semlegesség, de semmiképp sem értéksemlegesség” – mondta szerepéről a megválasztott köztársasági elnök, a korábbi Legfelsőbb Bíróság exelnöke a parlamentben, miután a képviselők első körben, kétharmados többséggel mondtak igent rá. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a szavazáson.
inforadio
ARÉNA
2026.08.12. szerda, 18:00
Ürge-Vorsatz Diána
fizikus, egyetemi professzor, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnöke
Szívóerő külföldről, mentőöv a diákoktól? − Terítéken a hazai munkaerőtartalék-helyzet az őszi HR-csúcson

Szívóerő külföldről, mentőöv a diákoktól? − Terítéken a hazai munkaerőtartalék-helyzet az őszi HR-csúcson

Ugyan a foglalkoztatási adatok stabilitásról árulkodnak, a hazai munkaerőpiac kapcsán minduntalan előkerül a vállalkozások munkaerőhiánytól való alaptalannak korántsem mondható félelme. Márpedig ami a tízes években működött, az mára kifulladt: a szakértők egyetértenek, hogy érdemi számban nem nagyon van kit idehaza mozgósítani. Vagy mégis? A KKV-k szempontjából kulcskérdésnek számító munkaerő-tartalék kérdése is hangsúlyosan kerül napirendre a november 17-i HR (R)evolution 2026 konferencián, amelyre már lehet regisztrálni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×