Infostart.hu
eur:
358.69
usd:
308.81
bux:
130632.44
2026. május 21. csütörtök Konstantin

A nagy pártok komoly veszteségeire utalnak az angliai helyhatósági választások részeredményei

A két legnagyobb brit politikai erő, a kormányzó Konzervatív Párt és az ellenzéki Munkáspárt jelentős veszteségeire és a kisebb pártok komoly előretörésére utalnak a csütörtökön tartott részleges angliai helyhatósági választások péntek estig ismertté vált csaknem végleges eredményei.

Angliában 248, Észak-Írországban 11 helyi tanácsot választottak újjá részben vagy egészben. Az észak-írországi tanácsi választások eredménye szombatra várható.

A választóknak összesen 8804 tanácsnoki mandátumról kellett dönteniük.

Londonban ezúttal nem tartottak tanácsi választásokat.

Az érintett angliai választókörzetekben a Theresa May miniszterelnök vezette kormányzó Konzervatív Pártnak csaknem ötezer, a legnagyobb ellenzéki erőnek, a Jeremy Corbyn vezette Munkáspárt több mint kétezer képviselője volt.

Péntek estig a 248 angliai tanácsi választókerület közül 244 deklarálta a választási eredményeket, és ennek alapján a Konzervatív Párt 1321, a Munkáspárt 77 választott tanácsnoki helyet veszített.

A legnagyobb nyertesnek a hagyományosan harmadik legnagyobb országos brit politikai erő, a Liberális Demokraták tűnnek: a párt péntek estig 691 fős mandátumnyereségben volt, ami azt jelenti, hogy több mint a kétszeresére nőtt tanácsi képviselőinek száma.

A Zöldek 192 fővel - eddigi mandátumaik számának több mint a háromszorosával - növelték helyhatósági képviselőik létszámát.

A Liberális Demokraták az egyetlen országos brit párt, amelynek elsődleges politikai programja az, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja.

Sir Vince Cable, a Liberális Demokraták vezetője pénteki nyilatkozatában közölte: a liberálisokra leadott minden egyes vokssal a választók a további brit EU-tagságra, a Brexit megállítására szavaztak.

Theresa May konzervatív párti brit miniszterelnök ugyanakkor a konzervatív párt walesi tagozatának pénteki kongresszusán felszólalva úgy fogalmazott: a választók azt üzenték a konzervatívoknak és a Munkáspártnak is, hogy most már törjenek ki a Brexit-folyamatban kialakult patthelyzetből és teljesítsék a 2016-os népszavazás döntését.

A referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége arra voksolt, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból.

A konzervatívok 43 angliai tanácsban eddigi többségüket is elvesztették, a Liberális Demokraták viszont 8-ról 18-ra növelték azoknak a tanácsoknak a számát, amelyekben az ő képviselőik vannak többségben.

Ez volt az első választási megmérettetés azóta, hogy Theresa May kétszer is kezdeményezte a brit EU-tagság megszűnésének halasztását, miután a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodást a londoni alsóház háromszor elutasította.

A brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján március 29-én szűnt volna meg.

Az április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a jelenlegi haladék október 31-ig terjedhet, ennek feltétele azonban az, hogy Nagy-Britanniának részt kell vennie a májusi európai parlamenti választásokon, ha a brit parlament május 22-ig nem fogadja el a kilépési megállapodást. Ebben az esetben a brit EP-választásokat május 23-án rendeznék.

Ha Nagy-Britanniának részt kell vennie az EP-választásokon is - amit a brit kormány mindenképpen szeretne elkerülni -, a felmérések szerint a Konzervatív Párt a negyedik helyre is visszaszorulhat a brit pártmezőnyben.

A BBC által elvégzett számítások szerint a helyhatósági választások eredménye arra utal, hogy országos parlamenti választások esetén - ugyanilyen szavazatmegoszlás kivetítésével -

a Konzervatív Pártra és a Munkáspártra egyaránt 28 százaléknyian, vagyis a két pártra a teljes választópolgárságon belül 56 százaléknyian szavaztak volna.

A 2017-es előrehozott parlamenti választásokon a két nagy párt az összes leadott szavazat 80 százalékát szerezte meg.

Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

A szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×