Infostart.hu
eur:
391.86
usd:
340.26
bux:
122397.02
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt elnöke beszédet mond a párt IX. országos kongresszusán a szlovákiai Érsekújváron (Nové Zámky), az egykori császári-királyi lovarda épületében 2016. november 12-én.
Nyitókép: Krizsán Csaba

Fura helyzetbe kényszerült a Híd a szlovák himnusztörvény elnöki vétója után

Andrej Kiska szlovák államfő megvétózta az állami jelképekről szóló törvényt, ezek után viszont a jogszabályt megszavazó Híd magyar képviselői azt mondják, Kiska nem tartotta be ígéretét, mert nem csak a himnuszéneklésre vonatkozó paragrafust dobta vissza, hanem az egész passzust.

A himnusztörvényként elhíresült szlovák állami jelképekről szóló jogszabály azért keltett nagy felháborodást, mert bizonyos értelmezések szerint büntethetővé teszi a magyar himnusz éneklését Szlovákiában.

A jogszabályt a kormánypárti Híd magyar képviselői is megszavazták. Mint mondják, figyelmetlenségből. Mikor a dolog napvilágot látott, a felvidéki magyar választók össztüze zúdult a hidas képviselőkre, és szinte egy emberként mindenki a távozásukat követelte. Ennek a felszólításnak egyikük sem tett eleget, ehelyett azt ígérték, helyrehozzák a hibát. Bugár Béla pártelnök ígéretet is kapott Andrej Kiska köztársasági elnöktől, hogy újratárgyalásra visszaküldi a parlamentnek a törvényt.

Az államfő tartotta is a szavát, Bugárék mégsem elégedettek. Kiska ugyanis nemcsak azt a részét bírálta a törvénynek, amely büntetné a magyar és más idegen államok himnuszának eléneklését, hanem teljes egészében dobta vissza a törvényt. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy

a jogszabályról újra teljes egészében fognak szavazni, s ha elfogadják, akkor valóban büntetés jár majd a magyar himnuszért Szlovákiában, ha az adott eseményen nem lesz jelen hivatalos magyar állami küldöttség.

A Híd nem erre számított Kiskától, és máris azzal támadt vissza, hogy a júniusban leköszönő elnök saját politikai pecsenyéjét sütögeti.

„Sajnáljuk, hogy a köztársasági elnök annak ellenére, hogy ígéretet tett arra, hogy mandátuma lejártáig független marad,

döntéseivel a saját pártjának készíti elő a terepet.

Ezzel a lépéssel csak további feszültséget kelt” – áll a Híd által kiadott sajtónyilatkozatban. Debnár Klára, a párt szóvivője hozzátette, nem először történt meg, hogy az államfő nem tartotta be az előzetes megállapodást. „Ebben az esetben ahelyett, hogy a törvény problémás részeit észrevételezte volna, konkrétan a más országok himnuszaira vonatkozó passzust, ő a törvény teljes szövegét vétózta meg” – mondta a szóvivő.

A Híd részéről most nem marad más hátra, minthogy egyeztessen a koalíciós partnereivel, a Smerrel, és a himnusztörvény módosítását benyújtó Szlovák Nemzeti Párttal, és meggyőzze őket arról, hogy a szavazás során a nem gombot nyomják meg parlamenti képviselőik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Harmadik hetébe lépett az amerikai–izraeli támadássorozat Irán ellen, amelyre válaszul Teherán egyebek mellett lezárta a Hormuzi-szorost, ahol békeidőben a világ kőolajszállítmányainak egyötöde halad át. Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Kiderült a nagy ingatlanpiaci titok: ezeken múlik, hol robbannak be a bérleti díjak

Kiderült a nagy ingatlanpiaci titok: ezeken múlik, hol robbannak be a bérleti díjak

A nemzetközi gigapoliszok a világgazdaság motorjai, és meglepően nehezen billenthetők ki a pályájukról, még a vámháborúk, a geopolitikai feszültségek és a kereskedelmi konfliktusok közepette is - írja legújabb elemzésében a Savills. A cég hetedik éve készülő Resilient Cities Indexe azt vizsgálja, melyik nagyvárosok reziliensek, azaz ellenállóak: képesek egyszerre teljesíteni gazdasági, társadalmi és környezeti célokat úgy, hogy közben vonzóak maradjanak a befektetők, a fejlesztők, valamint a keresletet végső soron meghatározó vállalatok és munkavállalók számára. A frissen publikált Savills-anyag egy idén január-februári elemzésre épül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×