Infostart.hu
eur:
385.94
usd:
331.5
bux:
116100.89
2026. január 9. péntek Marcell
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Xavier Bettel luxemburgi, Theresa May brit miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár (b-j) az Európai Unióból történő brit kiválás ügyéről (Brexit) rendezett rendkívüli európai uniós csúcstalálkozón Brüsszelben 2019. április 10-én.
Nyitókép: MTI/EPA/POOL/Olivier Hoslet

Brexit: elmarad a "kaotikus péntek", de mire elég a hosszabbítás?

Nem lesz pénteken kaotikus brexit és Nagy-Britannia október 31-ig maradhat az EU tagja – ebben állapodtak meg a rendkívüli brüsszeli csúcson az uniós országok vezetői. A döntésre nagy befolyással volt Emmanuel Macron francia elnök, aki sokak szerint megakadályozta, hogy tovább tartson a hosszabbítás.

Vajon a hagyományos angol-francia kutya-macska barátság is közrejátszott? Az Európai Uniós országok igent mondtak Theresa May brit miniszterelnök brexithatáridő-hosszabbítási kérelmére. Ugyanakkor – bár a legtöbb ország jövő márciusig tolta volna ki a határidőt – végül október 31-ében egyeztek meg úgy, hogy június végén „felülvizsgálják”: mit tesz London a folyamat előmozdítása érdekében.

A keveseknek tetsző kompromisszumban főszerep jutott Emmanuel Macron francia elnöknek, aki a többieknek ellenállva érvelt a brüsszeli rendkívüli csúcson a rövidebb határidő mellett. A hosszabbítás azonban elegendő arra, hogy a britek kénytelenek legyenek európai parlamenti választásokat tartani és ha ezt nem teszik meg, akkor a június végi "felülvizsgálaton" kitessékelik őket az unióból.

May brit miniszterelnök eredetileg csak eddig az időpontig kért hosszabbítást, tudatában annak, hogy otthon hatalmas indulatokat kavar az európai parlamenti választások lehetősége. Vele szemben Donald Tusk, az állam- és kormányfőket magában foglaló Európai Tanács elnöke jövő márciusban lejáró hosszabbítást akart és ezt támogatta volna a legtöbb tagállam is.

A hírnek örülhetnek az Uniót általában ellenségesnek beállító keményvonalas brit parlamenti képviselők is, mert a brit alsóház vezetője gyorsan közölte, csütörtöktől indul a húsvéti szünet és több, mint egy hétig nem kell ülésezniük. May miniszterelnök pedig közben várhat azzal, hogy mikor vigye ismét eléjük a kilépési egyezményt.

Kommentátorok szerint

a most elfogadott hosszabbítás se nem elég rövid, se nem elég hosszú, hogy politikai értelemben az álláspontok komoly módosítását kényszerítse ki a brit oldalon.

Egy rövidebb határidő nagyobb nyomás alá helyezte volna a westminsteri parlamentet, hogy fogadja el a kilépési egyezményt.

Az új határidő ugyanakkor nem elég hosszú vagy talán épp elengedő arra, hogy a britek egy második népszavazást tartsanak, amin például a kilépés két módja vagy az Unióban való maradás között választhatnának.

A brit konzervatívok keményvonalasai közben belpolitikai csatározásra – May kiszorítására és egy új vezető megválasztására – használhatják fel az időszakot – írta a BBC.

A brexitpárti befolyásos bulvárlap, a Sun szerint viszont a hat hónap erre épp nem lesz elegendő és így „az EU-pártiak győztek”.

A Reuters hírügynökség szerint viszont a márciusig tartó hosszabbítás jelentette volna azt, hogy Nagy-Britannia nagyobb eséllyel gondolhatta volna meg magát és választhatta volna az Unióban való maradást.

A kérdés most az: október 31-ig meglesz-e végre a brit parlamenti jóváhagyás a rendezett kilépésről és a függetlenségpárti britek kettős ünnepet ülhetnek-e, kék-fehér-pirosra festve a töklámpát, és egyszerre megemlékezve a brexitről és a Halloweenről?

Címlapról ajánljuk
Négyszer annyi most a riasztás Budapesten, mint egy átlagos napon

Négyszer annyi most a riasztás Budapesten, mint egy átlagos napon

Az átlagos téli napokhoz képest a mostani időszakban négyszer annyi hívást kapnak utcán tartózkodó emberek miatt a Máltai Szeretetszolgálat utcai gondozószolgálatának munkatársaihoz, mondta az InfoRádió kérdésére Morva Emília, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-magyarországi Regionális Központ vezetője.

Akkora a baj, hogy jönnek a tejautomaták – exkluzív információk a szakminisztertől

Válságban van a tejágazat az európai túltermelés és az alacsony felvásárlási árak miatt. A kormány tejautomaták létesítésére írt ki pályázatot. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.01.09. péntek, 18:00
Bartal Tamás
a Nemzeti Közút Zrt. igazgatóságának elnöke
Súlyos támadás érte Oroszországot, Oresnyik-rakéta csapódott Ukrajnába - Percről percre az ukrán frontról pénteken

Súlyos támadás érte Oroszországot, Oresnyik-rakéta csapódott Ukrajnába - Percről percre az ukrán frontról pénteken

Az ukrán haderő súlyos csapást mért az határ menti Belgorod régió közműhálózatára: 550 ezer ember maradt áram, 200 ezer ember ivóvíz nélkül. Kijevet, Ukrajna fővárosát az orosz haderő ballisztikus rakétákkal, cirkálórakétákkal és drónokkal támadta, az áldozatok összesítése még folyamatban van. Hajnalban az orosz haderő Oresnyik rakétát lőtt ki Lvivre, Nyugat-Ukrajnára. Zelenszkij elnök szerint hamarosan készen van a béketerv, amely lezárhatja a 2014 óta tomboló orosz-ukrán konfliktust. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború pénteki híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×