eur:
408.88
usd:
375.26
bux:
74214.3
2024. november 5. kedd Imre
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Xavier Bettel luxemburgi, Theresa May brit miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár (b-j) az Európai Unióból történő brit kiválás ügyéről (Brexit) rendezett rendkívüli európai uniós csúcstalálkozón Brüsszelben 2019. április 10-én.
Nyitókép: MTI/EPA/POOL/Olivier Hoslet

Brexit: elmarad a "kaotikus péntek", de mire elég a hosszabbítás?

Nem lesz pénteken kaotikus brexit és Nagy-Britannia október 31-ig maradhat az EU tagja – ebben állapodtak meg a rendkívüli brüsszeli csúcson az uniós országok vezetői. A döntésre nagy befolyással volt Emmanuel Macron francia elnök, aki sokak szerint megakadályozta, hogy tovább tartson a hosszabbítás.

Vajon a hagyományos angol-francia kutya-macska barátság is közrejátszott? Az Európai Uniós országok igent mondtak Theresa May brit miniszterelnök brexithatáridő-hosszabbítási kérelmére. Ugyanakkor – bár a legtöbb ország jövő márciusig tolta volna ki a határidőt – végül október 31-ében egyeztek meg úgy, hogy június végén „felülvizsgálják”: mit tesz London a folyamat előmozdítása érdekében.

A keveseknek tetsző kompromisszumban főszerep jutott Emmanuel Macron francia elnöknek, aki a többieknek ellenállva érvelt a brüsszeli rendkívüli csúcson a rövidebb határidő mellett. A hosszabbítás azonban elegendő arra, hogy a britek kénytelenek legyenek európai parlamenti választásokat tartani és ha ezt nem teszik meg, akkor a június végi "felülvizsgálaton" kitessékelik őket az unióból.

May brit miniszterelnök eredetileg csak eddig az időpontig kért hosszabbítást, tudatában annak, hogy otthon hatalmas indulatokat kavar az európai parlamenti választások lehetősége. Vele szemben Donald Tusk, az állam- és kormányfőket magában foglaló Európai Tanács elnöke jövő márciusban lejáró hosszabbítást akart és ezt támogatta volna a legtöbb tagállam is.

A hírnek örülhetnek az Uniót általában ellenségesnek beállító keményvonalas brit parlamenti képviselők is, mert a brit alsóház vezetője gyorsan közölte, csütörtöktől indul a húsvéti szünet és több, mint egy hétig nem kell ülésezniük. May miniszterelnök pedig közben várhat azzal, hogy mikor vigye ismét eléjük a kilépési egyezményt.

Kommentátorok szerint

a most elfogadott hosszabbítás se nem elég rövid, se nem elég hosszú, hogy politikai értelemben az álláspontok komoly módosítását kényszerítse ki a brit oldalon.

Egy rövidebb határidő nagyobb nyomás alá helyezte volna a westminsteri parlamentet, hogy fogadja el a kilépési egyezményt.

Az új határidő ugyanakkor nem elég hosszú vagy talán épp elengedő arra, hogy a britek egy második népszavazást tartsanak, amin például a kilépés két módja vagy az Unióban való maradás között választhatnának.

A brit konzervatívok keményvonalasai közben belpolitikai csatározásra – May kiszorítására és egy új vezető megválasztására – használhatják fel az időszakot – írta a BBC.

A brexitpárti befolyásos bulvárlap, a Sun szerint viszont a hat hónap erre épp nem lesz elegendő és így „az EU-pártiak győztek”.

A Reuters hírügynökség szerint viszont a márciusig tartó hosszabbítás jelentette volna azt, hogy Nagy-Britannia nagyobb eséllyel gondolhatta volna meg magát és választhatta volna az Unióban való maradást.

A kérdés most az: október 31-ig meglesz-e végre a brit parlamenti jóváhagyás a rendezett kilépésről és a függetlenségpárti britek kettős ünnepet ülhetnek-e, kék-fehér-pirosra festve a töklámpát, és egyszerre megemlékezve a brexitről és a Halloweenről?

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×