eur:
411.2
usd:
392.57
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A brit parlament által közreadott kép Theresa May brit miniszterelnökről a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) tartott parlamenti vitában Londonban 2019. március 27-én. Az alsóház nagy többséggel jóváhagyta a Brexit elhalasztását. Az eredetileg március 29-re kitűzött kilépés új kijelölt dátuma június 30.
Nyitókép: MTI/AP/Brit parlament/Jessica Taylor

Történelmi döntés előtt a brit parlament

A rendőrség esetleges rendbontásokra, Theresa May miniszterelnök pedig újabb megaláztatásra készül – így vezették fel brit kommentátorok a „brexitnapot” – mivel eredetileg szombatra virradóra távozott volna Nagy-Britannia az Európai Unióból. A kilépés azonban csúszik, és ez megosztja a briteket.

Helyi idő szerint péntek este 11-kor, Európában éjfélkor szűnt meg volna Nagy-Britannia uniós tagsága. Theresa May brit miniszterelnök azonban kénytelen volt annak szentelni pénteki napját, hogy újabb kísérletet tegyen a kilépés megvalósítására.

A brit parlament pénteki napirendjén szerepelt a sokat emlegetett, Brüsszellel kötött „válási paktumról” szóló szavazás. May úgy állította be, hogy a képviselők vagy elfogadják végre a megállapodást, vagy jön az „alku nélküli” és kezdetben kaotikus helyzettel fenyegető „kemény brexit”.

A korábban a politikával nem nagyon foglalkozó brit közvélemény a különböző parlamenti machinációk nyomán mostanra kezd a törvényhozási ügyrend szakértőjévé válni. Így nem kerülte el a figyelmet, hogy mivel a parlamenti elnök közölte: May harmadszorra nem nyújthatja be ugyanazt a tervezetet,

a kormányfő egy huszárvágással lemetszette a javaslatról az egyezménybe foglalt politikai nyilatkozatot az EU és Nagy-Britannia jövőbeli viszonyáról.

Így már azzal érvelhet, hogy nem ugyanazt a javaslatot bocsátja szavazásra, mint korábban.

A több és egymás befolyását kioltó táborokra szakadt brit képviselők körében felháborodás fogadta a lépést. Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezére és árnyékkormányának több tagja „törvénysértést” kiáltott.

May megosztott kabinetjében tovább folyt a manőverezés, és egyes kormánytagok felvetették az előre hozott választások lehetőségét is.

Andrea Leadsom prominens brexitpárti politikus és az alsóházi konzervatív többség vezetője viszont kiállt volt riválisa, Theresa May mellett, és arra sürgette a képviselőket: támogassák a tervezetet, hogy

az ország „rendezett módon, a vállalkozások és a nép számára a szükséges kiszámíthatóságot megadva távozzon” az Európai Unióból.

A brit alkotmányjog szerint egyszerre kellene szavazni a két részből álló, teljes „válási paktumról” – ez már kétszer megtörtént, és May mindkét alkalommal megalázó vereséget szenvedett a parlamentben. A brit képviselők ugyanakkor annyira megosztottak, hogy a lehetséges brexit-forgatókönyvek egyikében sem tudnak kompromisszumra jutni.

Március 29. két szempontból is fontos dátum a brit politikában. Egyrészt ez volt az eredeti kilépési dátum, és a belpolitikai viták miatt Nagy-Britannia ezt nem tudta betartani. Másrészt ez az utolsó nap, amikor a brit parlament előtt ott volt a lehetőség, hogy elfogadja a rendezett kilépésről szóló válási egyezményt és így tarthassa az uniós tagállamokkal kialkudott, május 22-re tolt kilépési határidőt.

A tagállamok ugyanakkor kettős határidőt adtak: ha nincs alku, akkor a briteknek már április 12-én távozniuk kell az unióból, vagy újabb, de már jelentősen elnyúló hosszabbítást kell kérniük és európai parlamenti választásokat kell tartaniuk.

May közben már minden patronját ellőtte: azt is felajánlotta pártjának, hogy lemond, ha a képviselők elfogadják az alkut. A képviselőket azonban befolyásolja, hogy a de facto koalíciós partner,

az Északír Demokratikus Unionista párt ismét jelezte: nem fogadja el May indítványát.

Azaz, péntek reggel úgy tűnt: vagy jön a kemény brexit, vagy a britek még egy hosszabb időszakra uniós tagok maradnak, és esetleg meg is gondolják magukat.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×