eur:
409.43
usd:
375.86
bux:
74581.34
2024. november 5. kedd Imre
A brit parlament által közreadott kép Theresa May brit miniszterelnökről a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) tartott parlamenti vitában Londonban 2019. március 27-én. Az alsóház nagy többséggel jóváhagyta a Brexit elhalasztását. Az eredetileg március 29-re kitűzött kilépés új kijelölt dátuma június 30.
Nyitókép: MTI/AP/Brit parlament/Jessica Taylor

Történelmi döntés előtt a brit parlament

A rendőrség esetleges rendbontásokra, Theresa May miniszterelnök pedig újabb megaláztatásra készül – így vezették fel brit kommentátorok a „brexitnapot” – mivel eredetileg szombatra virradóra távozott volna Nagy-Britannia az Európai Unióból. A kilépés azonban csúszik, és ez megosztja a briteket.

Helyi idő szerint péntek este 11-kor, Európában éjfélkor szűnt meg volna Nagy-Britannia uniós tagsága. Theresa May brit miniszterelnök azonban kénytelen volt annak szentelni pénteki napját, hogy újabb kísérletet tegyen a kilépés megvalósítására.

A brit parlament pénteki napirendjén szerepelt a sokat emlegetett, Brüsszellel kötött „válási paktumról” szóló szavazás. May úgy állította be, hogy a képviselők vagy elfogadják végre a megállapodást, vagy jön az „alku nélküli” és kezdetben kaotikus helyzettel fenyegető „kemény brexit”.

A korábban a politikával nem nagyon foglalkozó brit közvélemény a különböző parlamenti machinációk nyomán mostanra kezd a törvényhozási ügyrend szakértőjévé válni. Így nem kerülte el a figyelmet, hogy mivel a parlamenti elnök közölte: May harmadszorra nem nyújthatja be ugyanazt a tervezetet,

a kormányfő egy huszárvágással lemetszette a javaslatról az egyezménybe foglalt politikai nyilatkozatot az EU és Nagy-Britannia jövőbeli viszonyáról.

Így már azzal érvelhet, hogy nem ugyanazt a javaslatot bocsátja szavazásra, mint korábban.

A több és egymás befolyását kioltó táborokra szakadt brit képviselők körében felháborodás fogadta a lépést. Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezére és árnyékkormányának több tagja „törvénysértést” kiáltott.

May megosztott kabinetjében tovább folyt a manőverezés, és egyes kormánytagok felvetették az előre hozott választások lehetőségét is.

Andrea Leadsom prominens brexitpárti politikus és az alsóházi konzervatív többség vezetője viszont kiállt volt riválisa, Theresa May mellett, és arra sürgette a képviselőket: támogassák a tervezetet, hogy

az ország „rendezett módon, a vállalkozások és a nép számára a szükséges kiszámíthatóságot megadva távozzon” az Európai Unióból.

A brit alkotmányjog szerint egyszerre kellene szavazni a két részből álló, teljes „válási paktumról” – ez már kétszer megtörtént, és May mindkét alkalommal megalázó vereséget szenvedett a parlamentben. A brit képviselők ugyanakkor annyira megosztottak, hogy a lehetséges brexit-forgatókönyvek egyikében sem tudnak kompromisszumra jutni.

Március 29. két szempontból is fontos dátum a brit politikában. Egyrészt ez volt az eredeti kilépési dátum, és a belpolitikai viták miatt Nagy-Britannia ezt nem tudta betartani. Másrészt ez az utolsó nap, amikor a brit parlament előtt ott volt a lehetőség, hogy elfogadja a rendezett kilépésről szóló válási egyezményt és így tarthassa az uniós tagállamokkal kialkudott, május 22-re tolt kilépési határidőt.

A tagállamok ugyanakkor kettős határidőt adtak: ha nincs alku, akkor a briteknek már április 12-én távozniuk kell az unióból, vagy újabb, de már jelentősen elnyúló hosszabbítást kell kérniük és európai parlamenti választásokat kell tartaniuk.

May közben már minden patronját ellőtte: azt is felajánlotta pártjának, hogy lemond, ha a képviselők elfogadják az alkut. A képviselőket azonban befolyásolja, hogy a de facto koalíciós partner,

az Északír Demokratikus Unionista párt ismét jelezte: nem fogadja el May indítványát.

Azaz, péntek reggel úgy tűnt: vagy jön a kemény brexit, vagy a britek még egy hosszabb időszakra uniós tagok maradnak, és esetleg meg is gondolják magukat.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×